Magyarok a piacon

Rendszert épít

/ 2017.06.14., szerda 16:54 /

Olyan komplexitást értünk el, ami már csak informatikai támogatással átlátható – mondja Soltész Attila, a Nyíregyházán kisszériás alkatrészeket és gépeket gyártó 4S-2000 Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

Hogyan jött létre a családi vállalkozás?

Édesapám szerszámkészítőként a hetvenes években abban a csarnokban dolgozott egy állami gépgyártó vállalatnál, amely későbbi családi vállalkozásunk alapját képezte. A kilencvenes évekre ügyvezető lett, majd megvásárolta az időközben lerobbant csarnokot. Édesanyám könyvelő volt, majd 1997 környékén átment a családi vállalkozásba pénzügyi igazgatónak.

Ön mikor került a vállalkozásba?

Gépész műszaki szakközépbe jártam, majd a Közgáz elvégzése után Budapesten éltem, informatikával foglalkoztam, és csak főbb vonalaiban voltam tisztában a családi vállalkozás ügyeivel. 2008-tól kezdtem jelen lenni a cég életében: először kéthetente egy-két napra, pár év múlva már hetente két napra kapcsolódtam be. 2015 őszén – szüleim halála után – pedig átvettem az ügyvezetést.

Simán ment?

Nem teljesen. Édesapám az első pillanattól úgy képzelte, hogy vele fogok dolgozni, de én nem feltétlenül gondoltam így. Az informatikába ástam bele magam és értem el sikereket: az Infotér Egyesület izgalmas pálya volt. De közben követtem a cég sorsát is, egy-egy nagy ügyféllel folytatott tárgyaláson én is ott voltam. A partnerek jó szemmel nézték a jelenlétemet: örültek, hogy van utánpótlás – nekik így mondtuk, bár ez akkoriban még nem volt egyértelmű, legalábbis számomra. Mindenesetre ez idő alatt a cég is sokat nőtt, és én is sokat tapasztaltam.

Mi adta az utolsó lökést?

A kilencvenes években a magyar ügyfélkört felvásárolták a külföldiek, így anélkül kerültünk be a nemzetközi körforgásba, hogy bármit kellett volna tennünk érte. A jelenleg több mint százfős vállalkozás az eredeti csarnok hatszorosán működik, és 80 százalékban a külföldi piacot szolgálja ki. Ez nagy érték, kezelése hatalmas felelősség. Másrészt a cég értékének része volt az általam is felépített szervezeti struktúra. 2015 környékén már láttam, mit kellene másképp csinálni. A motiváció pedig, hogy létrehozzak valami jobbat, bennem is megvolt. Harmadrészt a jó menedzsmentet meg kell fizetni, egy kisvállalat életében pedig ez a költség a nyereség felét-harmadát is elviheti. E tényezőket figyelembe véve döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam.

Előnyt jelentett informatikai múltja?

Hogyne. Az ügyfélkapcsolatok ápolásán túl belefolytam a vállalatirányítási rendszerbe. Azt vizsgáltam, miként lehet elérni, hogy az információk, adatok folyamatosan rendelkezésre álljanak. Például az én javaslatomra lett kötelező a vonalkódolvasó rendszer használata minden gyártási fázisban.

Miért fontos ez?

Cégünk legfontosabb sajátossága és ebből adódó kihívása, hogy kis szériákat gyártunk, de sokfélét: 1500 termékünk van. Így versenyképességünk elsősorban abból adódik, hogy minél kevesebb adminisztrációval dolgozzunk; rövid legyen az előkészületek miatt a termelésből kieső idő. A vonalkódolvasó rendszer segítségével végig tudunk követni egy gyártási folyamatot és levonni a következtetéseket: például azt, hogy megéri-e a terméket gyártani.

Miben tér el vezetési stílusa az édesapjáétól?

Ő mindennap járta a műhelyt, mindenről tudott és mindenkivel napi kapcsolatban volt. Én a mindennapi dolgokban erősen hagyatkozom a szakemberekre, és inkább rendszert építek. Ha valami új vagy kampányszerű munkát csinálunk – legyen ez tervszerű, megelőző karbantartás irányítása vagy az összes alapanyag, készáru átnézése –, azt szeretem én elkezdeni vagy akár végigcsinálni. Most építjük azt az IT-környezetet, amely a vállalat valós idejű virtuális leképezése.

Ezt hogy kell elképzelni?

A kapacitástervezés és a gyártásoptimalizálás egy ilyen cég esetében rendkívül összetett, és mi elértük azt a komplexitást, amit emberi ésszel már nem lehet átlátni. A megfelelő gép-ember munka összerendelést különleges szoftverek tudják optimalizálni, amihez folyamatos adatbevitel szükséges. Az informatikai rendszerek emellett képesek a munkagépekből is adatokat kinyerni, így valós időben és akár automatikus feldolgozással össze tudjuk vetni a terv- és tényadatokat. Pár éven belül szeretnénk a papíralapú gyártáskövetést is elhagyni, és megteremteni az emberi közvetítés nélküli munkakiosztást.

Hogyan lehet ma egy magyar cég versenyképes?

Magyarország nem tudja megúszni a bérfejlesztést, ezt ki kell gazdálkodni. Nálunk a kulcselem a folyamatok szervezése, hogy minimalizáljuk az egy munkadarabra eső humánköltségeket. Van néhány alapelv, amit igyekszünk követni. Ilyen például, hogy amit gép el tud végezni, azt ne ember csinálja, a mérnökök csak mérnöki feladatokat lássanak el. Az automatizálás egyébként nem feltétlenül jár leépítéssel: évente 10-15 embert veszünk fel, elsősorban megmunkáló szakembereket. A nemzetközi munkamegosztás most jól működik: Ázsia – részben a távolság miatt – a rugalmas igényekre és kis szériákra nem képes válaszokat adni, a magyar munka pedig jó minőségű, és egyelőre nem túl drága. Persze kérdés, meddig tart mindez.

Soltész Attila
1976-ban született Nyíregyházán. • A budapesti Közgázon végzett 2001-ben. • 2007-ben alapította az Infotér Egyesületet, amelynek jelenleg is az elnöke. • 2015 óta ügyvezetője és testvérével tulajdonosa az 1996-ban alapított 4S-2000 Kft.-nek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.