Magyarok a piacon

Rendszert épít

/ 2017.06.14., szerda 16:54 /

Olyan komplexitást értünk el, ami már csak informatikai támogatással átlátható – mondja Soltész Attila, a Nyíregyházán kisszériás alkatrészeket és gépeket gyártó 4S-2000 Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

Hogyan jött létre a családi vállalkozás?

Édesapám szerszámkészítőként a hetvenes években abban a csarnokban dolgozott egy állami gépgyártó vállalatnál, amely későbbi családi vállalkozásunk alapját képezte. A kilencvenes évekre ügyvezető lett, majd megvásárolta az időközben lerobbant csarnokot. Édesanyám könyvelő volt, majd 1997 környékén átment a családi vállalkozásba pénzügyi igazgatónak.

Ön mikor került a vállalkozásba?

Gépész műszaki szakközépbe jártam, majd a Közgáz elvégzése után Budapesten éltem, informatikával foglalkoztam, és csak főbb vonalaiban voltam tisztában a családi vállalkozás ügyeivel. 2008-tól kezdtem jelen lenni a cég életében: először kéthetente egy-két napra, pár év múlva már hetente két napra kapcsolódtam be. 2015 őszén – szüleim halála után – pedig átvettem az ügyvezetést.

Simán ment?

Nem teljesen. Édesapám az első pillanattól úgy képzelte, hogy vele fogok dolgozni, de én nem feltétlenül gondoltam így. Az informatikába ástam bele magam és értem el sikereket: az Infotér Egyesület izgalmas pálya volt. De közben követtem a cég sorsát is, egy-egy nagy ügyféllel folytatott tárgyaláson én is ott voltam. A partnerek jó szemmel nézték a jelenlétemet: örültek, hogy van utánpótlás – nekik így mondtuk, bár ez akkoriban még nem volt egyértelmű, legalábbis számomra. Mindenesetre ez idő alatt a cég is sokat nőtt, és én is sokat tapasztaltam.

Mi adta az utolsó lökést?

A kilencvenes években a magyar ügyfélkört felvásárolták a külföldiek, így anélkül kerültünk be a nemzetközi körforgásba, hogy bármit kellett volna tennünk érte. A jelenleg több mint százfős vállalkozás az eredeti csarnok hatszorosán működik, és 80 százalékban a külföldi piacot szolgálja ki. Ez nagy érték, kezelése hatalmas felelősség. Másrészt a cég értékének része volt az általam is felépített szervezeti struktúra. 2015 környékén már láttam, mit kellene másképp csinálni. A motiváció pedig, hogy létrehozzak valami jobbat, bennem is megvolt. Harmadrészt a jó menedzsmentet meg kell fizetni, egy kisvállalat életében pedig ez a költség a nyereség felét-harmadát is elviheti. E tényezőket figyelembe véve döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam.

Előnyt jelentett informatikai múltja?

Hogyne. Az ügyfélkapcsolatok ápolásán túl belefolytam a vállalatirányítási rendszerbe. Azt vizsgáltam, miként lehet elérni, hogy az információk, adatok folyamatosan rendelkezésre álljanak. Például az én javaslatomra lett kötelező a vonalkódolvasó rendszer használata minden gyártási fázisban.

Miért fontos ez?

Cégünk legfontosabb sajátossága és ebből adódó kihívása, hogy kis szériákat gyártunk, de sokfélét: 1500 termékünk van. Így versenyképességünk elsősorban abból adódik, hogy minél kevesebb adminisztrációval dolgozzunk; rövid legyen az előkészületek miatt a termelésből kieső idő. A vonalkódolvasó rendszer segítségével végig tudunk követni egy gyártási folyamatot és levonni a következtetéseket: például azt, hogy megéri-e a terméket gyártani.

Miben tér el vezetési stílusa az édesapjáétól?

Ő mindennap járta a műhelyt, mindenről tudott és mindenkivel napi kapcsolatban volt. Én a mindennapi dolgokban erősen hagyatkozom a szakemberekre, és inkább rendszert építek. Ha valami új vagy kampányszerű munkát csinálunk – legyen ez tervszerű, megelőző karbantartás irányítása vagy az összes alapanyag, készáru átnézése –, azt szeretem én elkezdeni vagy akár végigcsinálni. Most építjük azt az IT-környezetet, amely a vállalat valós idejű virtuális leképezése.

Ezt hogy kell elképzelni?

A kapacitástervezés és a gyártásoptimalizálás egy ilyen cég esetében rendkívül összetett, és mi elértük azt a komplexitást, amit emberi ésszel már nem lehet átlátni. A megfelelő gép-ember munka összerendelést különleges szoftverek tudják optimalizálni, amihez folyamatos adatbevitel szükséges. Az informatikai rendszerek emellett képesek a munkagépekből is adatokat kinyerni, így valós időben és akár automatikus feldolgozással össze tudjuk vetni a terv- és tényadatokat. Pár éven belül szeretnénk a papíralapú gyártáskövetést is elhagyni, és megteremteni az emberi közvetítés nélküli munkakiosztást.

Hogyan lehet ma egy magyar cég versenyképes?

Magyarország nem tudja megúszni a bérfejlesztést, ezt ki kell gazdálkodni. Nálunk a kulcselem a folyamatok szervezése, hogy minimalizáljuk az egy munkadarabra eső humánköltségeket. Van néhány alapelv, amit igyekszünk követni. Ilyen például, hogy amit gép el tud végezni, azt ne ember csinálja, a mérnökök csak mérnöki feladatokat lássanak el. Az automatizálás egyébként nem feltétlenül jár leépítéssel: évente 10-15 embert veszünk fel, elsősorban megmunkáló szakembereket. A nemzetközi munkamegosztás most jól működik: Ázsia – részben a távolság miatt – a rugalmas igényekre és kis szériákra nem képes válaszokat adni, a magyar munka pedig jó minőségű, és egyelőre nem túl drága. Persze kérdés, meddig tart mindez.

Soltész Attila
1976-ban született Nyíregyházán. • A budapesti Közgázon végzett 2001-ben. • 2007-ben alapította az Infotér Egyesületet, amelynek jelenleg is az elnöke. • 2015 óta ügyvezetője és testvérével tulajdonosa az 1996-ban alapított 4S-2000 Kft.-nek.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A legjobb ajándék karácsonyra a kultúra!

Élményt adni ma talán már népszerűbb, mint tárgyi ajándékot, hiszen az együtt töltött időnél semmi sem értékesebb. Nincs viszont könnyű helyzetben az, aki az ajánlatokat böngészi, ezért a friss Heti Válaszban segítünk átlátni a kulturális kínálatot.

Hogy lesz CSOK-ból nyaraló?

Némi kompromisszum vállalásával üdülőnek is kiváló ingatlanok vásárolhatók vagy építhetők a családi otthonteremtési kedvezmény millióból. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.