Magyarok a piacon

Szívvel, lélekkel

/ 2017.05.03., szerda 16:04 /

A világ legnevesebb orvosi egyetemein és kutatóközpontjaiban alkalmazzák a magyar Tensiomed Kft. szív- és érrendszeri vizsgálatokra kifejlesztett műszerét – mondja az alapító, Illyés Miklós.

A Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikájának címzetes egyetemi docenseként hogy látja, nő vagy csökken a szív- és érrendszeri betegségek száma?

Abból a szempontból szerencsés terület ez, hogy az elmúlt 20-25 évben kevesebb lett a halálozás. Mégsem dőlhetünk hátra, mert egyre többen vannak, akiket kardiológiai problémával regisztrálnak a kórházak.

Mi ennek az oka?

A halálozások aránya akkor kezdett visszaesni, amikor itthon is sikerrel vezették be a szívkatéteres terápiát. Ez az eljárás történelmi újítás, hiszen olyan betegek életét hosszabbította meg, akiket korábban kezelhetetlennek minősítettek volna. A beavatkozás révén ki lehet tágítani az összeszűkült ereket, illetve az orvosok elvégezhetnek olyan vizsgálatokat is, amelyekre egyébként nem volna lehetőség. Mivel a katéterezés miatt többen maradnak életben, a teljes népességen belül emelkedik azok aránya, akik később más típusú szívbetegségben fognak szenvedni.

Mivel járul hozzá a szívbetegségek kezeléséhez a Tensiomed által kifejlesztett arteriográf?

A szív- és érrendszeri betegségek diagnózisának egyik fő nehézsége, hogy a beteg hosszú ideig tünet- és panaszmentes állapotban marad. Az első tünet gyakran már a szív- és érrendszeri esemény, például egy infarktus jele. Az arteriográf azért hatalmas segítség az orvos számára, mert az ütőerek elváltozását nagyon korán kimutatja, így egy vérnyomásmérésnek megfelelő, egyszerű eljárással létfontosságú információkhoz juthatunk a beteg artériáinak állapotáról. A korai diagnózis életet menthet, mert az idejekorán elkezdett kezelés lassíthatja, és akár meg is állíthatja a kóros folyamat előrehaladását.

Pontosan mit vizsgál a műszer?

A főütőér rugalmasságát, a kisartériák tónusát, ellenállását, illetve az úgynevezett centrális vérnyomást. Hiába mérünk ugyanis vérnyomást a beteg bal felkarján, ha a kóros folyamatok a központi, szív körüli területeken alakulnak ki. Az eszköz részletes képet nyújt az orvosnak a különböző típusú artériák állapotáról, így sokkal nagyobb eséllyel előzhető meg a komolyabb betegségek kialakulása.

Milyen elven működik az arteriográf?

Cégünknél – amely orvosi műszerek fejlesztésével foglalkozik – egyszer felfigyeltem arra, ahogy a mérnök kollégák oszcilloszkóppal vizsgálták egy vérnyomásmérő mandzsettájából érkező jeleket. Megdöbbentő volt látni az információk részletgazdagságát, hiszen ugyanebből az eszközből az orvostudomány mindössze két adatot, a szív összehúzódásakor, illetve a szívverések közti szünetben mért nyomást hasznosította. Az oszcilloszkópot nézve nyilvánvalónak tűnt, hogy több információ állhatna a rendelkezésünkre, ha megtanulnánk értelmezni a kinyert adatok élettani jelentőségét. Indítottunk egy kutató konzorciumot a SOTE több intézete, a Szent Imre Kórház és az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének részvételével, amely igazolta az előfeltevésemet. Ma már a vizsgálati módszert 35 országban szabadalom védi, az arteriográfot Európa orvosi egyetemeinek és kutatóközpontjainak krémje alkalmazza, a műszerrel elért eredményekről pedig több mint száz független tudományos publikáció jelent meg.

Mégsem találkozunk az eszközzel a háziorvosi vizsgálatok során.

Sajnos az egészségügyi technológia piacát nem feltétlenül a legtisztább észszerűség irányítja. Ahhoz, hogy egy új eszköz elterjedjen, központi döntésre van szükség, ám ezt a szűk magyar szakmai közegben könnyen ellehetetlenítheti a felkért szakértők egymásnak ellentmondó véleménye. Ezért miközben az arteriográf tudományos értelemben iskolát teremtett az elmúlt tíz évben, a cég – megfelelő inkubációs programok híján – máig törpe maradt.

A Tensiomed így is szép számmal értékesíti a műszert világszerte.

Amit elértünk, magunknak, az érdekeltek közvetlen megkeresésének és a nemzetközi tudományos eredményeknek köszönhetjük. Egy bizonyos szintet azonban önerőből, tőke híján már nem lehet áttörni, pedig óriási fejlődési lehetőség állna előttünk; ilyen műszerbe fektetni ugyanis üzletileg kifizetődő.

Mert egyre több a szívbeteg?

Ellenkezőleg: ha az arteriográf alkalmazásával javítanánk a prevenció hatékonyságát, egyre kevesebb lenne, és ez anyagi előnyökkel is jár. Az egészségbiztosítónak semmi sem drágább, mint a szív- és érrendszeri betegek akut és krónikus ellátásának finanszírozása, viszont ha megelőzhetjük a betegségek kialakulását, az ilyen irányú kiadások jelentősen csökkenthetők. Többször próbáltunk már elindítani itthon egy nagyszabású programot, melynek keretében három elmaradott megyében minden háziorvosnak rendelkezésére bocsátanánk a műszert, s a kapott adatokra építve nemzetközileg is páratlan értékű eredményekhez juthatnánk. Bár a kezdeményezést idáig nem sikerült megvalósítani, azt az eredmények nélkül is tudjuk, hogy az eszközökre fordított költség nagyjából egy év alatt megtérülne a biztosítónak.

Illyés Miklós
1950-ben született Budapesten. • 1974-ben végzett általános orvosként. • 1978-ban szülészorvosként szerzett szakképesítést. • 1987-ben védte meg kandidátusi disszertációját. • 1994-ben hipertonológus képesítést szerzett. • A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa volt. • A Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikájának címzetes egyetemi docense. • 1999-ben alapította a Tensiomed Kft.-t.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.