Magyarok a piacon

Szőnyegbe szőtt tudás

/ 2014.09.12., péntek 07:25 /

Néhány éve a békésszentandrási Art Kelim Kft. készíthette el a Parlament Vadásztermébe a négy méter széles, 11 méter hosszú szőnyeget. A kézi szövés titkait azonban egyre kevesebben ismerik. Czuczi Ernő, a társaság egyik tulajdonosa mégsem borúlátó.

Fotó: Lenyó László

Nem sok asszonyt látok a gépek mögött dolgozni. Kezd kihalni a szakma?

Még nem, de 2010-ben, amikor a kormány azt az intézkedést hozta, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők, sokan éltek a lehetőséggel. Nálunk 14-15 évesen kezdtek dolgozni az ügyes kezű lányok, vagyis még most sem annyira idősek. Ha nagyobb megrendelést kapunk perzsa-vagy torontáli szőnyegre, vissza tudjuk hívni őket. Néhány év múlva viszont már nem tudunk olyan közbeszerzéseken indulni, mint ami a parlamenti munkát is adta, mert nem lesz, aki elkészítse a szőnyegeket.

Nincs utánpótlás? Vagy megváltoztak a vásárlói igények?

A kézzel készült termékeket a vásárlók nem tudják megfizetni. Néhány egyéni vállalkozó kézműves vásárokon pár darabot talán el tud adni, de olyan mértékben már nem tér vissza a kézi szőttes iránti igény, hogy abból nagyobb cégek meg tudjanak élni.

 

Kézzel szőnek, csomóznak
Békésszentandráson 1918 óta gyártanak kézi csomózású szőnyegeket, a helyiek egy Erdélyből érkezett asszonytól tanulták el a mesterséget. A rendszerváltáskor még száznál is többen dolgoztak az üzemben, ekkor alapította meg három magánszemély az Art Kelim Kft.-t, melynek most 30 munkavállalója van. Jelenleg a gyár fő tevékenysége a konfekcionálás (olcsó padlószőnyegekből lábtörlők, fürdőszobaszettek és lépcsővédők készítése), valamint kínai és indiai szőnyegek importja. Tavaly 170 millió forintos árbevételt értek el.

Nyilván az olcsó távol-keleti konkurencia is nehezíti az életben maradást.

Ugyanaz zajlik most nálunk, mint ami a 80-as években Németországban: egyre magasabbak a munkabérek, ezért a bérmunka egyre keletebbre vándorol. A kilencvenes években még jó volt Magyarországon, rengeteg bérmunkánk volt a németektől és a hollandoktól. Ez tartotta életben a gyárat a rendszerváltás után. Most a nyugat helyettünk már inkább a kínai és indiai munkaerőt választja.

Hogyan került békésszentandrási szőnyeg a Fehér Házba és a windsori kastélyba?

A windsori kastélyban évekkel ezelőtt történt egy tűzeset, ami után az eredeti állapotot akarták helyreállítani, és egy angol partnerünk révén minket kértek fel, hogy szőjük újjá a szőnyegeket. Rohamtempóban kellett dolgoznunk. A washingtoni történet érdekesebb, ott mi sem tudtuk, hova készítjük a darabot, azt mondták, egy arab sejk a megrendelő. Nem akarták, hogy hírverést csapjunk. Utána árulták el, hogy valójában a Fehér Házba készült. De számos Loire menti kastélyban is a mi szőnyegeink láthatók.

Czuczi Ernő
  • 1949-ben született Hódmezővásárhelyen.
  • A Textilipari Műszaki Főiskolán tanult.
  • Pályakezdőként öt évig dolgozott Pécsett a Kenderfonó-és Szövőipari vállalatnál.
  • 1976 óta a békésszentandrási üzem a munkahelye.
  • Nős, két gyermeke és három unokája van.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.