Szőnyegbe szőtt tudás
Néhány éve a békésszentandrási Art Kelim Kft. készíthette el a Parlament Vadásztermébe a négy méter széles, 11 méter hosszú szőnyeget. A kézi szövés titkait azonban egyre kevesebben ismerik. Czuczi Ernő, a társaság egyik tulajdonosa mégsem borúlátó.
 |
Fotó: Lenyó László |
Nem sok asszonyt látok a gépek mögött dolgozni. Kezd kihalni a szakma?
Még nem, de 2010-ben, amikor a kormány azt az intézkedést hozta, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők, sokan éltek a lehetőséggel. Nálunk 14-15 évesen kezdtek dolgozni az ügyes kezű lányok, vagyis még most sem annyira idősek. Ha nagyobb megrendelést kapunk perzsa-vagy torontáli szőnyegre, vissza tudjuk hívni őket. Néhány év múlva viszont már nem tudunk olyan közbeszerzéseken indulni, mint ami a parlamenti munkát is adta, mert nem lesz, aki elkészítse a szőnyegeket.
Nincs utánpótlás? Vagy megváltoztak a vásárlói igények?
A kézzel készült termékeket a vásárlók nem tudják megfizetni. Néhány egyéni vállalkozó kézműves vásárokon pár darabot talán el tud adni, de olyan mértékben már nem tér vissza a kézi szőttes iránti igény, hogy abból nagyobb cégek meg tudjanak élni.
| Kézzel szőnek, csomóznak |
| Békésszentandráson 1918 óta gyártanak kézi csomózású szőnyegeket, a helyiek egy Erdélyből érkezett asszonytól tanulták el a mesterséget. A rendszerváltáskor még száznál is többen dolgoztak az üzemben, ekkor alapította meg három magánszemély az Art Kelim Kft.-t, melynek most 30 munkavállalója van. Jelenleg a gyár fő tevékenysége a konfekcionálás (olcsó padlószőnyegekből lábtörlők, fürdőszobaszettek és lépcsővédők készítése), valamint kínai és indiai szőnyegek importja. Tavaly 170 millió forintos árbevételt értek el. |
Nyilván az olcsó távol-keleti konkurencia is nehezíti az életben maradást.
Ugyanaz zajlik most nálunk, mint ami a 80-as években Németországban: egyre magasabbak a munkabérek, ezért a bérmunka egyre keletebbre vándorol. A kilencvenes években még jó volt Magyarországon, rengeteg bérmunkánk volt a németektől és a hollandoktól. Ez tartotta életben a gyárat a rendszerváltás után. Most a nyugat helyettünk már inkább a kínai és indiai munkaerőt választja.
Hogyan került békésszentandrási szőnyeg a Fehér Házba és a windsori kastélyba?
A windsori kastélyban évekkel ezelőtt történt egy tűzeset, ami után az eredeti állapotot akarták helyreállítani, és egy angol partnerünk révén minket kértek fel, hogy szőjük újjá a szőnyegeket. Rohamtempóban kellett dolgoznunk. A washingtoni történet érdekesebb, ott mi sem tudtuk, hova készítjük a darabot, azt mondták, egy arab sejk a megrendelő. Nem akarták, hogy hírverést csapjunk. Utána árulták el, hogy valójában a Fehér Házba készült. De számos Loire menti kastélyban is a mi szőnyegeink láthatók.
| Czuczi Ernő |
|
