valasz.hu/magyarokapiacon/all-a-bal-34846

http://valasz.hu/magyarokapiacon/all-a-bal-34846

Magyarok a piacon

Terápia az orvosképzésnek

/ 2016.08.17., szerda 15:17 /

Hatékonyabbá és gazdaságosabbá teheti a betegellátást az InSimu Patient alkalmazása – vallja az egyik alapító, Tóth Gábor, aki társaival nemrég rangos díjat vehetett át a Microsoft seattle-i startupversenyén.

Hogy kerül egy rezidensképzés előtt álló debreceni orvos és PhD-hallgató a Microsoft seattle-i startupversenyének döntőjébe?

Viszonylag egyenes úton: a társaimmal sokat gondolkodtunk azon, milyen módszerrel lehetne gyakorlati szempontból is hatékonyabbá tenni az – elméleti téren egyébként rendkívül erős – orvosképzést. Még a pályánk elején járunk, így elég pontos képünk van arról, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy kezdő orvosnak. A helyes diagnózis felállítása a teljes terápiás folyamat alapja, azonban ez épp egy olyan készség, amely tankönyvekből nem, csak gyakorlat és rutin segítségével sajátítható el. Ezt a nehézséget küszöböli ki az az oktatóalkalmazás, amivel túljutottunk a Microsoft versenyének helyi, majd regionális selejtezőjén, hogy végül a seattle-i döntőn megszerezzük kategóriánk harmadik díját.

Laikusként azt feltételeznénk, hogy egy kizárólag orvostanhallgatóknak szánt oktatóalkalmazásra nehéz sikeres céget építeni. Hol ebben az üzlet?

Minket nem elsősorban az üzleti cél motivált, de a versenyre való felkészülés során tisztában voltunk vele, hogy a diagnosztikus gondolkodás fejlesztése hatékonyabbá teszi a gyógyítási folyamatot, s ezáltal az egészségügyi rendszer működése is gazdaságosabbá válik. Az Egyesült Államokban, ahol meglehetősen magas színvonalú a betegellátás, évente 12 millió esetet félrediagnosztizálnak. Ez óriási kárt jelent mind a betegek egészsége szempontjából, mind gazdasági értelemben, hiszen a rossz kezeléssel csak rontunk a beteg állapotán, a fölösleges vizsgálatok pedig rengeteg pénzt emésztenek fel.

Itthon ezt a problémát úgy „orvosolják”, hogy ha nincs vészhelyzet, meg sem rendelik a költséges vizsgálatokat.

Könnyű belátni, hogy ez egy válságtünet. Természetesen az egészségügyi rendszer anyagi problémáit nem lehet ilyen eszközökkel megoldani, de ha hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az orvosok a korábbinál rövidebb úton, kevesebb vizsgálat segítségével jussanak el a helyes diagnózishoz, az már kész siker – a beteg, az orvos és a finanszírozó szempontjából egyaránt.

Ha ez ennyire kézenfekvő, hogyan alakulhatott ki ilyen hiányosság az orvosképzésben?

Valójában ez nem hiányosság, hiszen az oktatók az adott körülmények közt eddig is igyekeztek a lehető legalaposabb felkészítést biztosítani. Inkább arról van szó, hogy az eszközök és a technológia fejlődése most nyitotta meg azt a lehetőséget, amely hatékonyabbá teheti a gyakorlati képzést. Eddig is voltak interaktív, tanulást segítő tesztek, ám ezek aránylag egyszerű, feleletválasztós logikára épültek. A valóság azonban nem olyan, mint egy kvíz; a gyakorlatban nem létezik olyan szerencsés eset, amelyben mindössze négy felkínált lehetőségből kell választanunk. Ha egy beteg besétál a rendelésre, a szakorvosnak több mint kétezer vizsgálat közül kell eldöntenie, melyik visz közelebb a panaszok okának meghatározásához. Nem csoda, ha egy kevésbé tapasztalt, de akár egy gyakorlott orvos is többször „mellényúl”, mire megtalálja a diagnózishoz vezető utat.

Egy fejlettebb szoftver képes lehet életszerűen szimulálni a vizsgálatot?

Azt nyilván nem állíthatjuk, hogy az alkalmazás ugyanazt nyújtja, mint a személyes vizsgálat, de annyira közel jutunk ehhez a helyzethez, amennyire csak lehetséges. Egy virtuális beteg bejön a rendelőnkbe, elmondja a panaszait, majd innentől rajtunk múlik, hogy a bizonyítékokon alapuló orvoslás mely eszközével fejtjük meg a tüneteket.

Mind a kétezer vizsgálat rendelkezésre áll?

A folyamatos fejlesztések végén célunk, hogy mindegyik elérhető legyen, de a diagnózis felállítása nem azzal kezdődik, hogy vizsgálatokat kérünk; mielőtt „ágyúval lőnénk a verébre”, érdemes szóban pontosítani a problémát. Az alkalmazásban lehetőség van arra, hogy egy chatablakban „elbeszélgessünk” a beteggel, és a válaszok alapján szűkítsük a számba vehető betegségek sorát. Ez egy nagyon fontos lépés, amit eddig csak a gyakorlat során lehetett kitapasztalni. Ha már van elképzelésünk a tünetek okáról, kérhetünk célzott vizsgálatokat, majd a leletek alapján még tovább szűkíthetjük a kört. Végül, amikor megállapítottuk a diagnózist, az alkalmazás kiértékeli, hogy mennyire volt hatékony az az út, amelyet bejártunk. Itt több tényezőt is figyelembe vettünk, például ha a páciens fejfájásra panaszkodik, mi pedig a kislábujját röntgeneztettük, akkor nemcsak értelmetlen kitérőt tettünk, de még fölösleges sugárterhelésnek is alávetettük a beteget.

Sok oktatószoftver gyenge pontja, hogy a felhasználók hamar kiismerik. Az InSimu alkalmazásában hány esettel találkozhatnak a hallgatók?

Az eseteket egy speciális algoritmus generálja, tehát nem valószínű, hogy unalmassá válnak. Természetesen mindegyik virtuális betegség vagy tünetegyüttes életszerű. Az orvosképzés nem az a terület, ahol elnézhető a hiba, ezért az esetek ellenőrzéséről szakmai stáb gondoskodik. Nagyon fontos, hogy az alkalmazás teljes mértékben megbízható legyen, mert szeretnénk elérni, hogy a jövőben világszerte az oktatási rendszer részévé válhasson. A Microsoft versenye után több szakmai és befektetői megkeresést is kaptunk, úgyhogy remélem, az eredményünk ugródeszkaként szolgál majd.

Tóth Gábor
1989-ben született Debrecenben. • A Debreceni Egyetemen végzett általános orvosként. • Jelenleg PhD-hallgatóként daganatellenes immunterápiával kapcsolatos kutatásokat végez. • Társaival 2015 decemberében láttak neki az InSimu Patient létrehozásának.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.