Magyarok a piacon

Terápia az orvosképzésnek

/ 2016.08.17., szerda 15:17 /

Hatékonyabbá és gazdaságosabbá teheti a betegellátást az InSimu Patient alkalmazása – vallja az egyik alapító, Tóth Gábor, aki társaival nemrég rangos díjat vehetett át a Microsoft seattle-i startupversenyén.

Hogy kerül egy rezidensképzés előtt álló debreceni orvos és PhD-hallgató a Microsoft seattle-i startupversenyének döntőjébe?

Viszonylag egyenes úton: a társaimmal sokat gondolkodtunk azon, milyen módszerrel lehetne gyakorlati szempontból is hatékonyabbá tenni az – elméleti téren egyébként rendkívül erős – orvosképzést. Még a pályánk elején járunk, így elég pontos képünk van arról, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy kezdő orvosnak. A helyes diagnózis felállítása a teljes terápiás folyamat alapja, azonban ez épp egy olyan készség, amely tankönyvekből nem, csak gyakorlat és rutin segítségével sajátítható el. Ezt a nehézséget küszöböli ki az az oktatóalkalmazás, amivel túljutottunk a Microsoft versenyének helyi, majd regionális selejtezőjén, hogy végül a seattle-i döntőn megszerezzük kategóriánk harmadik díját.

Laikusként azt feltételeznénk, hogy egy kizárólag orvostanhallgatóknak szánt oktatóalkalmazásra nehéz sikeres céget építeni. Hol ebben az üzlet?

Minket nem elsősorban az üzleti cél motivált, de a versenyre való felkészülés során tisztában voltunk vele, hogy a diagnosztikus gondolkodás fejlesztése hatékonyabbá teszi a gyógyítási folyamatot, s ezáltal az egészségügyi rendszer működése is gazdaságosabbá válik. Az Egyesült Államokban, ahol meglehetősen magas színvonalú a betegellátás, évente 12 millió esetet félrediagnosztizálnak. Ez óriási kárt jelent mind a betegek egészsége szempontjából, mind gazdasági értelemben, hiszen a rossz kezeléssel csak rontunk a beteg állapotán, a fölösleges vizsgálatok pedig rengeteg pénzt emésztenek fel.

Itthon ezt a problémát úgy „orvosolják”, hogy ha nincs vészhelyzet, meg sem rendelik a költséges vizsgálatokat.

Könnyű belátni, hogy ez egy válságtünet. Természetesen az egészségügyi rendszer anyagi problémáit nem lehet ilyen eszközökkel megoldani, de ha hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az orvosok a korábbinál rövidebb úton, kevesebb vizsgálat segítségével jussanak el a helyes diagnózishoz, az már kész siker – a beteg, az orvos és a finanszírozó szempontjából egyaránt.

Ha ez ennyire kézenfekvő, hogyan alakulhatott ki ilyen hiányosság az orvosképzésben?

Valójában ez nem hiányosság, hiszen az oktatók az adott körülmények közt eddig is igyekeztek a lehető legalaposabb felkészítést biztosítani. Inkább arról van szó, hogy az eszközök és a technológia fejlődése most nyitotta meg azt a lehetőséget, amely hatékonyabbá teheti a gyakorlati képzést. Eddig is voltak interaktív, tanulást segítő tesztek, ám ezek aránylag egyszerű, feleletválasztós logikára épültek. A valóság azonban nem olyan, mint egy kvíz; a gyakorlatban nem létezik olyan szerencsés eset, amelyben mindössze négy felkínált lehetőségből kell választanunk. Ha egy beteg besétál a rendelésre, a szakorvosnak több mint kétezer vizsgálat közül kell eldöntenie, melyik visz közelebb a panaszok okának meghatározásához. Nem csoda, ha egy kevésbé tapasztalt, de akár egy gyakorlott orvos is többször „mellényúl”, mire megtalálja a diagnózishoz vezető utat.

Egy fejlettebb szoftver képes lehet életszerűen szimulálni a vizsgálatot?

Azt nyilván nem állíthatjuk, hogy az alkalmazás ugyanazt nyújtja, mint a személyes vizsgálat, de annyira közel jutunk ehhez a helyzethez, amennyire csak lehetséges. Egy virtuális beteg bejön a rendelőnkbe, elmondja a panaszait, majd innentől rajtunk múlik, hogy a bizonyítékokon alapuló orvoslás mely eszközével fejtjük meg a tüneteket.

Mind a kétezer vizsgálat rendelkezésre áll?

A folyamatos fejlesztések végén célunk, hogy mindegyik elérhető legyen, de a diagnózis felállítása nem azzal kezdődik, hogy vizsgálatokat kérünk; mielőtt „ágyúval lőnénk a verébre”, érdemes szóban pontosítani a problémát. Az alkalmazásban lehetőség van arra, hogy egy chatablakban „elbeszélgessünk” a beteggel, és a válaszok alapján szűkítsük a számba vehető betegségek sorát. Ez egy nagyon fontos lépés, amit eddig csak a gyakorlat során lehetett kitapasztalni. Ha már van elképzelésünk a tünetek okáról, kérhetünk célzott vizsgálatokat, majd a leletek alapján még tovább szűkíthetjük a kört. Végül, amikor megállapítottuk a diagnózist, az alkalmazás kiértékeli, hogy mennyire volt hatékony az az út, amelyet bejártunk. Itt több tényezőt is figyelembe vettünk, például ha a páciens fejfájásra panaszkodik, mi pedig a kislábujját röntgeneztettük, akkor nemcsak értelmetlen kitérőt tettünk, de még fölösleges sugárterhelésnek is alávetettük a beteget.

Sok oktatószoftver gyenge pontja, hogy a felhasználók hamar kiismerik. Az InSimu alkalmazásában hány esettel találkozhatnak a hallgatók?

Az eseteket egy speciális algoritmus generálja, tehát nem valószínű, hogy unalmassá válnak. Természetesen mindegyik virtuális betegség vagy tünetegyüttes életszerű. Az orvosképzés nem az a terület, ahol elnézhető a hiba, ezért az esetek ellenőrzéséről szakmai stáb gondoskodik. Nagyon fontos, hogy az alkalmazás teljes mértékben megbízható legyen, mert szeretnénk elérni, hogy a jövőben világszerte az oktatási rendszer részévé válhasson. A Microsoft versenye után több szakmai és befektetői megkeresést is kaptunk, úgyhogy remélem, az eredményünk ugródeszkaként szolgál majd.

Tóth Gábor
1989-ben született Debrecenben. • A Debreceni Egyetemen végzett általános orvosként. • Jelenleg PhD-hallgatóként daganatellenes immunterápiával kapcsolatos kutatásokat végez. • Társaival 2015 decemberében láttak neki az InSimu Patient létrehozásának.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.