Magyarok a piacon

Tisztelni a hegyeket

/ 2018.01.24., szerda 17:37 /

A mozgáson kívül megtanítjuk a gyerekeket arra is, hogyan viselkedjenek a sípályán – mondja Üsztöke Lél, a Wax Klub alapítója és egyik tulajdonosa.

Mindig is síoktató akart lenni?

Ez nem volt kérdés, viszont a szüleim – különösen a szállodamenedzsmenttel foglalkozó édesapám – nem örültek, szerették volna, ha „rendes szakmát” választok. Végül nem estem olyan messze édesapám fájától, mint gondolta. Az első munkahelyemen – Ausztriában és Olaszországban voltam itthonról kiküldött síoktató – rengeteg tapasztalatot szereztem a vendéglátás területén is. Utána hazajöttem, mert megszületett az első lányom, és szükség volt rám itthon. Pár évig mással, a városmajori teniszakadémia vezetésével foglalkoztam.

Hogyan került vissza a síeléshez?

Amíg a tenisszel foglalkoztam, az ország felfedezte a síelés örömét, sorra nyíltak a pályák és iskolák, így egyre gyakrabban gondoltam arra, hogy visszatérek ehhez a sporthoz. Végül 2008-ban megnyitottam a nagykovácsi síiskolát a saját kertünkben. Sokáig mindent egyedül, illetve a feleségem segítségével csináltam, de ez hosszú távon nem ment. Három év után vettem magam mellé az első oktatót, aztán jöttek a többiek, köztük bajnok versenyzők.

Ehhez képest nagy lépés a második síiskola megnyitása.

Az is volt. Martinez Judittal és Balázs Györggyel sokáig beszélgettünk síiskola közös működtetéséről, de évekig nem tudtam rászánni magam, hogy megosszam mással azt, amit egyedül létrehoztam. Végül 2014-ben a feleségemmel, Lucával, valamint Judittal és Györggyel létrehoztuk a budajenői síiskolát, s a kettőt együtt elneveztük Wax Klubnak. Azóta 8-10 oktatóval dolgozunk, és annyi sítábort szervezünk, hogy lehetetlen mindegyiken ott lennem – ahogy még az elején –, bármennyire szeretnék.

Mikor és hol nyílik a következő iskola?

Nem tervezek harmadikat, nem gondolkodom franchise-rendszerben sem, ezt a kettőt szeretném sikeresen üzemeltetni. Olyan brandet szeretnék létrehozni, hogy ha bárhol a világban szóba kerül a Wax Klub, azt mondják rá: „Az nagyon jó hely, nagyon jó arcok.” Szeretném, ha a logónkat a klub neve nélkül is felismernék a sízők világában.

Mitől jó hely egy síiskola?

A magas színvonalú oktatáson túl három dologra van szükség: a gyerek élvezze a síelést, a szülő lássa a fejlődést, és a családi síelés balesetmentesen fejeződjön be, azaz a gyermek tudása biztonságos legyen az iskolán túl is. A gyerek akkor tudja élvezni a síelést, ha nem feszül bele, ezért fontos például olyan oktatási módszert választani, amely nem az izmai ellen dolgozik. A Síoktatók Magyarországi Szövetsége ilyen tematikai módszert dolgozott ki, tagjai ezt követik, és folyamatosan képezik magukat a szövetség által rendezett táborokban. Mi is.

És a másik két tényező?

A szülőnek elsősorban nem azért kell látnia a fejlődést, mert ő fizeti az oktatást, hanem mert vele megy a gyermeke családi síelésre, így tudnia kell, hol tart, melyik pályára viheti fel. Mi ebben is segítünk. Ami a biztonságos tudást illeti, nemcsak mozgást tanítunk, hanem megtanítjuk őket arra, hogyan viselkedjenek a sípályán. Amikor a gyermek kikerül a műanyagról az igazi, havas pályára, az nagy kihívás: maga előtt lát egy csomó mozgó pontot, lifteket és egy hatalmas havas tájat. Fontos, hogy ezt ne idegen környezetnek lássa, ahol elvész, hanem ott is fel tudja használni a tőlünk kapott információkat, tudást.

Milyen információkról van szó?

Például ilyen a Fis 10, a Nemzetközi Síszövetség által kiadott tíz szabály, amely arról szól, hogyan viselkedjünk a pályán: mit tegyünk, ha elesünk, figyeljünk a többi síelőre, tiszteljük a hegyeket és így tovább. Ezek mindegyike fontos, különösen az utóbbi: ha nem tiszteljük a természetet, az gyorsan visszaüt. De a megfelelő mozgás- és viselkedéskultúrába beletartozik az is, hogy nem felkészületlenül – például a számítógép mellől – megyünk ki a sípályára. Egy síelésre fel kell készülni fizikailag és lelkileg is. Ha ezt mindenki betartaná, kevesebb baleset lenne.

Hogyan lehetne ezt elérni?

A síelés tíz alapszabályát bele kellene vésni minden gyermek és felnőtt agyába, és olyan helyzeteket kell teremteni a műanyag pályán, ahol a szabályokat megértik és megélik. Mi ezt tesszük, de ennél tovább is megyünk. Akkor lesz a tudás és mozgás megfelelő, ha a tanuló ismeri a használt eszköz nevét és funkcióját, ezért ezt is megtanítjuk.

Síversenyekre is járnak?

A síoktatást is szeretem, de a síverseny a szerelmem. Van egy amatőr csapatom, sok versenyre járunk, idén például tizenegyre. Jellemzően a síoktatásra hozott gyermekek közül választom ki az ügyesebbeket. Őket elviszem versenyekre, és ott kiderül, érdemes-e foglalkozni velük. Néha azonnal, de van, hogy évekig tart, amíg sikereket érnek el.

Van kilátás újabb Miklós Editekre?

Nem igazán. Ma legfeljebb húsz olyan fiatal van az országban, aki olyan tehetséggel, szakmai és anyagi háttérrel rendelkezik, mint ő. Magyarként nagyon nehéz nemzetközi síversenyekre járni, hiszen az itthoni gyerekek nem tudnak kiugrani suli után a pályára, ahhoz először el kell utazniuk, és ezt nem mindenki engedheti meg magának. Viszont a síelés egyre jobban terjed, ma már egyre kevésbé számít elit sportnak, így még sok a lehetőség.

Üsztöke Lél
1975-ben született, 1996 óta síoktató. • 2008-ban alapította a nagykovácsi síiskolát. • 2014-ben feleségével, Tóth Lucával, Martinez Judittal és Balázs Györggyel létrehozta a Wax Klubot, amely Budajenőn és Nagykovácsiban működik.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.