Magyarok a piacon

Üzleti társkereső

/ 2017.04.12., szerda 17:50 /

Közösséggé kovácsolja a hazai vállalatok legfelsőbb vezetőit, és kapcsolati háló kialakításával támogatja a cégek működését az üzleti klubokat szervező MVÜK Zrt. – mondja az ügyvezető, Mészáros György.

Üzleti klubokról legtöbbünknek az ipari forradalom idején szalonokban szivarozgató brit gyártulajdonosok ugranak be. Itthon vannak gyökerei a szervezett üzleti kapcsolatépítésnek?

Az első üzleti klubok Magyarországon is ugyanabban az időben alakultak, mint Angliában. A reformkor idején számos olyan szalon létezett, amely az üzleti kapcsolatépítést tűzte zászlajára. Nem véletlen, hogy mindezek ellenére ma mégis újdonságként hatnak az ilyen kezdeményezések. A negyven év szocializmus során sóval hintettek be mindent, ami a világháború után megmaradt a kapitalizmusból, és a rendszer célkeresztjébe állították a nyugati vállalkozói kultúrát. Csoda, ha üzleti közösségek hallatán még ma is sokan valami zártkörű, gyanús úri huncutságot sejtenek a háttérben?

Miért, nem zártkörűek?

De, viszont ez elengedhetetlen az eredményességhez. Az MVÜK által szervezett klubok sikere épp annak köszönhető, hogy még a többi hasonló közösségnél is szigorúbbak vagyunk. Mi kizárólag cégvezetőket várunk a találkozókra, és még egy árbevétel szerinti kategóriarendszert is bevezettünk: külön csoportunk van a nettó 100 milliós cégek vezetői számára, egy másik csoport nettó 400 milliónál kezdődik, a harmadik egymilliárdnál.

Nem akarnak közösködni a résztvevők?

Nem erről van szó. A cégvezetők bizalmi kapcsolatokat akarnak építeni, kicserélni a tapasztalataikat, esetleg együttműködéseket indítani. Nem azért jönnek, hogy például valaki értékesíteni próbálja nekik a termékeit vagy szolgáltatásait. Az a tapasztalatunk, hogy érdemi párbeszéd akkor alakul ki, ha a cégek nagyjából azonos életszakaszban járnak, hasonlóak a problémáik. Ezt igazolják a számaink is: míg nem vezettük be a kategóriarendszert, az első két évben 15-19 milliós árbevételt értünk el. Mikor megszületett a százmilliós és a négyszázmilliós bontás, 60 millióra emelkedett a forgalmunk. Pár évvel később, amikor a milliárdos csoportot is elindítottuk, 100-ról 170 millióra ugrottunk. Idén már negyedmilliárd fölött leszünk.

Ez kizárólag az exkluzivitásnak köszönhető?

Jelentős részben. Logikus, hogy vezetőként csak akkor áldozok egy üzleti klub tagdíjára, ha valamit kapok érte. Ezt garantálja a zártkörűség, illetve a csatlakozni kívánó cégek szűrése. Mielőtt valaki felvételt nyer a közösségbe, alaposan utánanézünk, hogy a vállalat megbízható-e. Nálunk nem fordulhat elő, hogy egy tagunk csődbe megy.

Hány tagja van a közösségnek?

Jelenleg 250, de 350-370-nél nem is lesz több soha. Meg akarjuk őrizni azt a méretet, amelynél még közvetlenül tarthatjuk a kapcsolatot a résztvevői körrel, illetve amely még alkalmas a bizalmi kapcsolatok kialakulására. Jelenlegi tagjaink összesített árbevétele meghaladja az ezermilliárd forintot, vagyis a teljes magyar GDP 3,2-3,5 százalékát. Ha 5–10 százalék közé sikerül eljutnunk, akkor lezárhatjuk a közösségépítés első szakaszát. Most úgy látjuk, másfél éven belül elérjük ezt a célt.

Egy ilyen méretű üzleti közösség jelentős lobbierőt is képviselhet. Teret engednek a politikai-gazdasági érdekérvényesítésnek?

Klubjaink jellegéből adódóan volna erre lehetőség, de ezek a közösségek nem ilyen célokra születnek. Az érdekérvényesítésnek már léteznek fórumai, így aki ebben érdekelt, tudja, hová forduljon. Mi a gyakorlati tevékenységükben támogatjuk a vállalatokat; olyan kapcsolatokat hozunk létre, amelyek hozzásegítenek a hatékonyabb működéshez. Létezik például egy Business Connect nevű szolgáltatásunk, amely a klubjaink révén kialakult kapcsolatrendszert kamatoztatja. Ha egy cégvezető megkeres egy problémával – például új beszállítókat keres, vagy a telephelyét szeretné fejleszteni –, akkor összekötjük olyanokkal, akik segíthetnek a megoldásban. Évi 2-3 ezer ilyen kapcsolást valósítunk meg.

Mi a leggyakoribb probléma?

Nem mondok nagy újdonságot, ha elárulom: a munkaerőhiány szinte mindenkit érint. Ezzel összefüggő gond a bérek felzárkóztatása, ami jogos elvárás, de nem feltétlenül egyszerű kigazdálkodni. Az is rengeteg kérdést szül, hogy egy cég miként használhatja ki a legjobban a lehetőségeit. Napjainkban – az uniós pályázatoknak, az alacsony kamatkörnyezetnek és a támogató gazdaságpolitikának köszönhetően – szinte minden adott ahhoz, hogy a vállalkozások fejlesszenek; erről az esélyről senki nem akar lemaradni.

Az MVÜK nemrég kft.-ből részvénytársasággá alakult. Mi a következő cél?

Hamarosan elkészülünk Business Connect szolgáltatásunk informatikai hátterének fejlesztésével és a hozzá tartozó applikációval, ami még gördülékenyebbé teszi a kapcsolatépítést. Ezután, ha itthon elértük a taglétszám felső határát, elindulnánk más térségbeli országokban is. Mivel az itthonihoz hasonló szervezetépítés helyi tájékozottságot és személyes ismeretségeket kíván, a külföldi terjeszkedésnél főleg franchise rendszerben gondolkodunk.

Mészáros György
1974-ben született Szombathelyen. • 1997-ben szerzett közgazdasági diplomát. • 2001-től a Porsche Hungária osztályvezetője. • 2003-tól a Mol területi értékesítési vezetője. • 2009-ben a Develor tréningcégnél helyezkedett el. • 2010-ben alapította meg a Magyar Vállalkozók Üzleti Köre Kft.-t.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.