A hidrogénhajtásé a jövő

/ 2010.09.08., szerda 18:17 /

Anisits Ferenc is azon magyar mérnökök közé tartozik, akiknek munkásságát jobban ismerik a világban, mint szülőhazájukban. 1964-es disszidálása után nyugatnémet és svájci autógyárakban dolgozott, nevéhez többek között 15 dízelmotor kifejlesztése fűződik.

- Hogyan lett önből a dízelpápa?

- Egy kongresszuson említettek így, mert a hajóktól a tehergépkocsikon át a személyautókig mindennel foglalkoztam. Több tudományos munkám is született, melyek a szakirodalomba is bekerültek. Nem a BMW-nél lettem híres, szóba sem kerülhettem volna náluk a fejlesztések vezetőjeként, ha már korábban nem lett volna nevem a szakmában.

- A fejlesztési központ egykori vezetőjeként mit jelent önnek az innováció?

- Magyarországon az emberek mindent innovációnak neveznek, ami új vagy megújulást jelent. Amiről maguk itt a lapban írnak, az sem innováció. Az innováció ugyanis a piaci sikert is tartalmazza; az ötlet, a feltalálás csak invenció, s ez az első lépése az innovációnak. Régen egy-egy találmány iparágakat indított el a fejlődés útján, ma viszont már egy ember nem lehet képes az ötletek megvalósítására. Kétféle embertípus alakult ki. A feltalálót egy hirtelen felismerés vezeti a találmányhoz, de nincsenek meg az anyagi lehetőségei ötlete megvalósításához. Az innovátorok az ötleteket valósítják meg, csapatmunkában.

- Ön tehát innovátor?

- Negyven évet dolgoztam a dízelmotorok területén, én határoztam meg, hogy melyik ötlet alkalmas megvalósításra. Minden gyárban ezerszámra vannak ötletek, a nagy dolog ezekből kiszűrni, mit érdemes megvalósítani. Csapat nélkül nem tudtam volna kifejleszteni a motorokat.

- Innovációs díjat mégis ön kapott a munkáért.

- Első magyarként, életem legnagyobb teljesítményeként kaptam meg 1995-ben az Ernst-Blickle alapítvány nemzetközi innovációs díját. Nem azért adták, mert kifejlesztettem valamit, hanem mert az elektronikus dízelszabályozással a többi gyártó előtt is megnyitottuk az utat a modern dízelmotorok fejlesztése felé.

- Elismerik ezt itthon?

- Nem igazán. Ebben a tekintetben irigység és középszerűség jellemzi a magyar társadalmat. Amíg ez nem változik meg, addig az ország sem fog felemelkedni. Magyarországon még innovációs klíma sincs.

- Ezt hogy érti?

- Egy ötletet nem szabad megölni, az innováció folyamatában mindenkinek tudnia kell a maga szerepét. Magyarországon a feltalálóknak van egyesületük, van állami innovációs intézet. Németországban privát cégekben profi jogászok, mérnökök ítélik meg a találmányokat, és próbálják piacra vinni őket.

- Ezen a ponton kapcsolódik az innováció a gazdasághoz?

- Össze kell hasonlítani a nagy cégekhez ezerszámra érkező ötletek által várható hasznot, és értelemszerűen a legnagyobbal kecsegtetőt szabad megvalósítani. Magyarországon lehet autópályát építeni vagy az oktatásba fektetni a pénzt. Németországban a romló PISA-eredmények láttán óriási összeget szavaztak meg az oktatásnak, sikerült is visszakerülniük az élmezőnybe. Felismerték, hogy ha az ország elveszíti a szaktudását, akkor nem lesz jövője sem. Magyarországon is ez most a probléma.

- Autópályák helyett tehát fejlesszük az oktatást?

- Magyarországon sok szakon munkanélkülieket képeznek, miközben lassan nem lesz ember, aki csavarhúzóval bánni tudna. Az egyetlen dolog, amit a műszaki egyetemeken nem tanítanak meg, hogyan kell innoválni. Az olyan problémák megoldására kellene megtanítani a diákokat, ahol ellentétes követelmények ütköznek.

- Mindez elegendő lenne a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez?

- Magyarországon a rendszerváltás után elhibázott ipari politikát alakítottak ki. Ipari parkok létesültek, amelyek azonban csak arra voltak alkalmasak, hogy olcsó bérmunkát hozzanak az országba. Minél bonyolultabb tudást igénylő munkát végzek egy gyárban, a terméknek annál nagyobb lesz a hozzáadott értéke, s a vállalkozás is rangosabb lesz. Csak az innovációra és a termékek magas szintű integrációjára alapuló gazdaság vezethet jóléti társadalomhoz.

- Tehát vesszenek a gumigyárak, és jöjjön az autóipar?

- Inkább az ipari parkok helyett jöjjenek a klaszterek. Németországban már tanulmányok igazolták, hogy a keletnémet területeken létesített ipari parkok miatt nem lett kevesebb munkanélküli. Ausztria más utat járt. EU-csatlakozásuk előtt létrehoztak egy bizottságot, melybe a BMW engem delegált. Ki kellett találni, hogyan teremtsük meg a versenyképes osztrák ipart. A klaszterekben egy központban találhat egymásra a multi, az oktatás, valamint a beszállító kkv-k. Együtt végzik a teljes fejlesztést, a kisvállalatok hozzájutnak ahhoz a technológiához, amivel a multikat ki tudják szolgálni, s a piacuk is biztosítva lesz.

- Hogyan lehet összehozni a lehetséges partnereket?

- Ausztriában a betelepülő nagyvállalatok annak fejében kaptak támogatást, hogy a kkv-kat versenyképes technológiai szintre kellett segíteniük. Mára Ausztria az egy főre eső GDP-t tekintve lehagyta Németországot, s a világ első tíz jóléti állama között van. Itthon azonban még mindig az a vélemény az uralkodó, hogy oda megy a tőke, ahol olcsó a munkaerő és ahol autópálya épül.

- Feltételezem, hogy az olcsó munkaerő miatt is szeretné bővíteni gyárát az Audi Győrben.

- Nem hiszem, ma ugyanis a gépkocsigyártás egyik legnagyobb költségtényezője a gyártelepítés. Abban az országban, ahol a törvények több műszakot tesznek lehetővé, ugyanarra a termelési kapacitásra kisebb gyárat lehet építeni.

- Ugyanezt megcsinálja egy kínai is, ráadásul olcsóbban.

- Kína vonzereje az óriási piacban rejlik, ezért mennek oda az autógyárak. Magyarország esetében viszont az lenne a fontos, hogy a gyártás mellett fejlesztéseket is hozzanak ide.

- Megszüntetve ezzel német munkahelyeket.

- Ez így nem igaz. Az európai ipari befektetések kétharmada Németországban történik, hiába ott a legmagasabbak a fizetések. Érdemes a multiknak a kutatóközpontok közelébe települni, és együttműködni velük. Németország folyamatos innovációra van kényszerítve, hogy a magas béreket ki tudják fizetni, s új munkahelyeket tudjanak létesíteni. Csak a már kifutott technológiákat költöztetik el. A klaszterekben az együttműködés során születnek az innovációk, a multikat a versenyképes technológia hazai elterjesztésére kell bírni. Ezért kell a fejlesztéseket is idehozni, s a partnercégeket technológiával ellátni. A Széchenyi-terv keretében önmagában nem elég csak pénzt adni a vállalkozásoknak - technológiai transzfer is kell, amit csak a multik tudnak nyújtani. Emellett ki kellene építeni a magyar multikat is, a feldolgozást pedig nem szabad külföldi kézre adni, hiszen annak a legnagyobb a hozzáadott értéke.

- Visszatérve autóipari munkásságához, miben látja a motorok jövőjét?

- A ma divatos hibrid motorokat zsákutcának tartom. A belsőégésű motorok jövője is leáldozóban van a csökkenő szénhidrogén készletek miatt, az emissziós követelmények fokozatosan drágítják az újabb konstrukciókat. A jövő a hidrogénhajtásé lesz, előtte azonban még ki kellene találni, hogyan lehetne olcsón, nagy mennyiségben hidrogént előállítani. Átmeneti megoldásként az autókba egy egyszerű kéthengeres motort fognak szerelni, melynek egyetlen feladata az áramtermelés lesz, s az elektromotor fogja hajtani a kerekeket. Mindenképpen változás lesz, ha ugyanis az olaj ára elér egy bizonyos pontot, a gazdaság is leállhat.



ANISITS FERENC

1938. december 23-án született Szolnokon. 1957 elején volt egy tiltott határátlépési kísérlete. 1962-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, politikai múltja miatt azonban a rendőrség zaklatta. Ezután elhagyta az országot, dolgozott az MAN-nél, a svájci Adolph Saurer cégnél, majd a mannheimi MWM érintésével került a BMW dízelfejlesztési és -kutatási központ élére. Motorjai több szakmai kitüntetést kaptak, s 24 órás versenyen a BMW nyert először dízelmotorral. 1999 óta aktív nyugdíjas.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.