AZ UTOLSÓ ERŐFESZÍTÉS

/ 2007.01.04., csütörtök 14:56 /

Tavaly kezdtük el történeti visszapillantásunkat az 1946-os esztendő sorsfordító eseményeire. A tét a magyar demokrácia jövője.



Sulyok Dezső, az 1946 tavaszán kommunista és szovjet nyomásra kizárt kisgazdapárti jobbszárny vezető személyisége az amerikai emigrációban írt, Magyar tragédia című könyvében a szovjet és kommunista hatalmi befolyás mellett a Független Kisgazdapárt akkori vezetőségét is felelőssé teszi a magyar demokrácia bukásáért. Hatvan év távlatából és a napfényre került okmányok birtokában kissé igazságtalannak érezzük e kiváló politikust. Tildy Zoltán köztársasági elnök kétségtelen gyengeségéről korábban már említést tettünk. Kétségtelen az is, hogy Nagy Ferenc, Varga Béla és Kovács Béla szintén engedtek néha a kommunista nyomásnak. De nem hallgathatjuk el azt sem, hogy időnként heroikus lépéseket tettek a nyugati civilizáción alapuló demokratikus jogállam fenntartásáért.

ORSZÁGOS PARASZTNAPOK

Eldöntetlennek látszott a helyzet 1946 nyarán és őszén. Eddig az időpontig jóformán csak a Baloldali Blokknak volt alkalma Budapesten tömeggyűléseket rendezni, így az a látszat keletkezett, hogy az ország többsége az 1945. őszi választás polgári győzelme ellenére a Magyar Kommunista Párt vezetésével megszervezendő "népi demokrácia" megvalósítását akarja. E látszat ellensúlyozása céljából a Kisgazdapárt elhatározta a többséget képviselő parasztság mozgósítását és Budapesten országos parasztnapok tartását. Az időpontot eredetileg 1946. augusztus 20-ra, Szent István napjára tűzték ki, de Szviridov altábornagy e dátum ellen vétót emelt. Így a parasztnapokra 1946. szeptember 7. és 9. között került sor. A Kisgazdapárt felszólította tagjait és Budapest népét, hogy hatalmas, szervezett megmozdulásban mutassa meg, hogy parasztegység nélkül nem lehet politikát folytatni.

Szeptember 7-én a magyar népfőiskolások országos találkozójára és a Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülésére került sor a budapesti Fórum moziban. A parasztnapok központi eseménye a szeptember 9-én, a Hősök terén tartott tömeggyűlés volt, amelyen a Kisgazdapárt és a Parasztszövetség vezetőin kívül a többi párt vezetője - így Rákosi Mátyás is, valamint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság diplomatái és tisztviselői is részt vettek.

A gyűlés fő szónoka Nagy Ferenc miniszterelnök volt. Hangsúlyozta a demokrácia teljes kiépítésének szükségességét, a társadalmi igazságosság megvalósítását és a törvényesség helyreállítását. Követelte az önkormányzati választások mielőbbi megtartását és a mezőgazdasági érdekképviselet létrehozását. Ezután a tömeggyűlés határozati javaslatot fogadott el, mely ugyan elítélte az 1945 előtti "régi rendszert", de tiltakozott minden újabb osztályuralom kialakítása ellen is, és követelte a mezőgazdasági érdekképviselet törvény útján történő megteremtését.

A parasztnapok megrendezése a Kisgazdapárt nagy sikerének látszott, de Hám Tibor képviselő pesszimisztikusan ítélte meg a helyzetet: "Eredményeink paradox módon nem stabilizálták helyzetünket, ellenkezőleg, a végsőkig szították a kommunisták agresszivitását, és így létünk még csak kérdésesebbé vált."

A MEZŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELET

Az érdekképviselet tervét 1945 decemberében terjesztették a Nemzetgyűlés elé, 1946 januárjában a Kisgazdapárt kidolgozta és megküldte a többi pártnak a törvényjavaslatot, melyet a Nemzeti Parasztpárt Kovács Imre vezette csoportja támogatott, de a kommunisták elgondolásait képviselő Erdei Ferenc és Darvas József ellenzett. 1946 áprilisában a Földművelésügyi Minisztérium javaslataként került a Nemzetgyűlés elé. Az Országos Mezőgazdasági Szövetség feladata lett volna a mezőgazdaság és a mezőgazdasági népesség érdekeinek képviselete minden országos, megyei, városi és községi fórumon. A javaslatot 1946 áprilisától augusztusáig pártközi értekezleten tárgyalták meg. A kommunisták, a szociáldemokraták, valamint a Parasztpárt Erdei-Darvas csoportja azzal akarták megtorpedózni, hogy kiegészítésként hozzáfűzték, a mezőgazdasági munkaközvetítést kizárólag a mezőgazdasági munkások szakszervezete bonyolítsa le. Ez a szabad munkavállalás elvének súlyos csorbítását jelentette volna. A Kisgazdapártnak, a Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt többségének azonban sikerült elérnie, hogy a törvényjavaslatot 1946. augusztus 23-án a Nemzetgyűlés elé terjesszék. A Magyar Kommunista Párt nevében Nagy Imre, a párt agrárszakértője durva támadást intézett a törvényjavaslat ellen, s "fasiszta korporációs" tervezetnek minősítette. Mivel azonban a parasztpárti Erdei-Darvas csoport és a szociáldemokraták Marosán vezette balszárnya kivételével a Nemzetgyűlés túlnyomó többsége a javaslat mellett foglalt állást, Rákosi úgy látta, hogy pártja elszigetelődik a Nemzetgyűlésben, ráadásul ha a javaslat törvénnyé válik, a munkaközvetítés kicsúszik a kommunista irányítás alatt álló Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége kezéből.

MEGHIÚSUL AZ EGYSÉG

Rákosi és a Magyar Kommunita Párt elhatározta, hogy ebben a számukra fenyegető helyzetben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetésének támogatását kéri. Szviridov altábornagy 1946. október elején magához kérette Nagy Ferencet, és közölte vele, hogy a készülő törvényjavaslat korporációs, fasiszta jellegű, és ellenkezik a fegyverszüneti szerződés rendelkezéseivel. Nagy Ferenc tiltakozásának hatására Szviridov megígérte, hogy "tanulmányozni" fogja a javaslatot. Kiss Sándor, a Parasztszövetség elnöke így értékelte az 1946 őszén beállott helyzetet: "Úgy látszott, hogy a szovjet megszállás és beavatkozás nélkül Magyarországon demokratikus középkoalíció jönne létre és gyorsan megszilárdulna a parlamentáris rendszer."

Kovács Imre javaslatára a Nemzeti Parasztpárton belül megindult egy mozgalom a Kisgazdapárttal való szorosabb együttműködés érdekében. A párt elnöke, Veres Péter is támogatta ezt a folyamatot. Kovács Imre a Válasz című folyóiratban határozottan követelte a parasztegység létrehozását. A Parasztpárt 1946. november 2-án és 3-án tartott nagyválasztmányi ülésén a többség a Kisgazdapárttal való szoros együttműködés mellett foglalt állást. Ennek megakadályozására november 2-án Szviridov magához kérette Veres Pétert, s közölte vele, amennyiben a Parasztpárt nem a kommunistákkal, hanem a Kisgazdapárttal működne együtt, annak "beláthatatlan következményei" lennének. Veres Péter e beszélgetés hatására megtört, s másnap a nagyválasztmány ülésén Szviridovval folytatott megbeszélésére utalva a kommunistákkal való együttműködés folytatása mellett tört lándzsát. Kovács Imre szerint "döbbent csend" fogadta Veres Péter bejelentését, a küldöttek megrémültek a Szviridov által kilátásba helyezett "beláthatatlan következményektől", s a Kovács és Nagy Ferenc által tervbe vett "parasztegység" nem jött létre.

SZVIRIDOV ÉS A KORMÁNYALAKÍTÁS

Az 1945 őszén kötött pártközi megállapodás értelmében a kultusztárca a Parasztpárt kezébe került. Mivel Illyés Gyula és Tamási Áron nem vállalta a posztot, a kultuszminisztérium vezetésével a párt jobbszárnyához tartozó Keresztury Dezsőt bízták meg. Keresztury - akit diákkorából bizonyos kapcsolatok fűztek Mindszenty hercegprímáshoz - jó légkört teremtett a minisztériumában, de ez a jó légkör nem nyerte meg a kommunisták tetszését. Már csak azért sem, mert Keresztury 1946 nyarán aláírta azt a Kovács Imre által fogalmazott memorandumot, amelynek célja a kommunista érzelmű munkatársak eltávolítása a Nemzeti Parasztpárt központjából. Rákosi ezért nyomást gyakorolt a Parasztpárt vezetésére, s követelte Keresztury eltávolítását. Utódjául mind az MKP, mind Szviridov altábornagy Darvas Józsefet javasolta. Nagy Ferenc ez esetben hajthatatlan maradt: Keresztury Dezső 1947 márciusáig mint lemondott, de "megbízott" miniszter továbbra is vezette a kultusztárcát. 1947 márciusában Ortutay Gyula lett az utódja.

Egyéb tárcacserékre is sor került a kormányban. Tombor Jenő honvédelmi miniszter váratlan halála miatt Bartha Albertet javasolta Nagy Ferenc. A baloldal élesen tiltakozott Erőss János, a Jóvátételi Hivatal elnöke, Rácz Jenő gazdasági szakember és Bárányos Károly miniszteri kinevezése ellen, s ebben támogatta őket Szviridov altábornagy is. Amikor Szviridov 1946. november 20-án közölte Nagy Ferenccel, hogy Vorosilov marsall nem helyesli a Kisgazdapárt által javasolt miniszteri kinevezéseket, Nagy kijelentette, hogy felmegy Tildy köztársasági elnökhöz, és amennyiben három órán belül nem kapja meg telefonon a szovjet hozzájárulását, az egész kormány benyújtja lemondását. Nagy a kijelölt miniszterekkel felment Tildy elnökhöz, és várta az üzenetet. Három órán belül csörrent a telefon, és Szviridov közölte, hogy Vorosilov marsall hozzájárult a Nagy Ferenc által javasolt kinevezésekhez. Ennek értelmében Tildy elnök kinevezte az új kormánytagokat: Bartha Albert honvédelmi, Bárányos Károly földművelésügyi, Rácz Jenő pénzügyi és Erőss János közellátási minisztert. Dobi Istvánt Szviridov kérésére tárca nélküli államminiszterré nevezték ki.

E kormányátalakítás azt az utólag illuzórikusnak bizonyult hitet erősítette meg a közvéleményben, hogy a közelgő béketárgyalásokra való tekintettel a Szovjetunió beleegyezik abba, hogy Magyarország parlamentáris polgári demokrácia marad a középeurópai térségben. E látszatot megerősíteni látszott az a körülmény is, hogy Szviridov megadta az engedélyt Sulyok Dezsőnek, Nagy Vincének és a Kisgazdapártból 1946 tavaszán kizárt 20 további képviselőnek, hogy Magyar Szabadságpárt néven új pártot alakítsanak. A párt 1946 novemberében alakult meg a Sportcsarnokban, ahol az összegyűlt közönség tomboló lelkesedéssel fogadta Sulyok Dezső megnyitóbeszédét. E beszéd és a pártalakítás szintén arra utalt, hogy Magyarország jó úton halad a nyugati értelmű polgári demokrácia felé.

A fentiek alapján érthető, ha a demokrácia megvalósításáért küzdő magyar közvéleményben 1946 vége felé optimizmus lett úrrá. "Csak az oroszok menjenek ki a békeszerződés aláírása után, akkor már nem fenyegetheti veszély a magyar demokráciát a kommunisták részéről." Ez volt a közhangulat. E hangulatban szinte észrevétlen maradt a Szabad Nép, az MKP hivatalos lapjának cikke, amely szerint a Magyar Kommunista Pártot aggasztja, hogy a magyar társadalom "elmaradt" a szovjet befolyási övezet más országaihoz képest. Csak most, hatvan év távlatából tudjuk, hogy e cikk a későbbi tragikus események, a koncepciós perek és a "szalámiszeletelés" politikájának előrejelzése volt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.