Bartók 125: Nagyszentmiklós kincse

/ 2006.03.23., csütörtök 15:32 /

Tíz kilométerre fekszik a magyar határtól Nagyszentmiklós, amely két kincset is adott a magyar kultúrának: 1799-ben itt találták meg a városról elnevezett titokzatos avar leletegyüttest, és 125 éve itt látta meg a napvilágot Bartók Béla. Néhányan azon fáradoznak, hogy a város a zeneszerző nagyságához méltó módon őrizze emlékét.



Sokat változott a világ, amióta 1864-ben gróf Nákó Kálmán Nagyszentmiklóson felépítette neogót stílusú kastélyát. A görög származású, gazdag magyar főnemes biztosan nem mázoltatta volna halványkékre és fehérre családjának otthonát. Márpedig ma az épület ilyen színekben pompázik a romániai Nagyszentmiklós főutcáján, szemben a kelet-európai szocialista-realista minimal art remekével, a városházával. A bánsági kisvárosban valamiért divat az említett színkombináció, a Nákó család alapította gazdasági iskolát is ilyenre festették néhány éve. Ezt a tanintézetet vezette 1889-ben bekövetkezett haláláig a zeneszerző édesapja, az épület ma egy mezőgazdasági vállalkozásnak ad otthont. Néhány utcával arrébb valahai módosságról árulkodó, leromlott parasztporták között jellegtelen, sátortetős ház áll, rajta kétnyelvű emléktábla. Szövege a felállítás évében, 1970-ben dívó "testvéri" megfogalmazással adja tudtára mindenkinek, hogy ezen a helyen állott az az épület, amelyben Bartók Béla született.

Röpke időre a 125 évvel ezelőtti napra gondolunk, amikor a többnyelvű, többnemzetiségű, gazdag városkában meglátta a napvilágot a XX. század egyik legnagyobb komponistája. A katolikus egyház anyakönyvében még azt is gondosan feljegyezték, hogy március 25-e akkor péntekre esett.

HAVAS OBELISZK

A Bartók család - az iskolaigazgató apával és a tanítónő anyával - a kisváros intelligenciájának tagjaként közmegbecsülésnek örvendett. A magyarság a XIX. században lélekszámában a mainál ugyan népesebb volt, de már akkor is kisebbséget alkotott. A XX. század brutálisan leegyszerűsítette a település etnikai képét: a nagyszámú németség kivándorolt, a szerbek beolvadtak, bolgárok is alig akadnak már. Ma a 13 ezer lakos alig tíz százaléka magyar, ez a lélekszám már kétnyelvű helységnévtáblára sem jogosít. A valahai többnyelvű világot csak a gyakorlott Kárpát-medence-járó fedezi föl: a német temető gót betűs síremlékeiben, a helyi szerb kisebbség cirill betűs kiírással jelzett parányi kulturális irodájában, a tekintélyesebb sétálóutcai házak építtetőinek nevét megörökítő magyar nyelvű feliratokban létezik már csak Bartók Béla Nagyszentmiklósa. Meg a temesvári római katolikus püspök makacsságában. A bánsági katolikusok főpásztora ugyanis mind a mai napig csak olyan plébánost helyez a városba, aki magyarul, németül és bolgárul is misézik.

A tekintélyes méretű katolikus templom elől munkaidő végeztével folyamatosan indulnak a buszok a környező falvakba, de még Temesvárra is. Ma ugyanis Nagyszentmiklós számít Románia Szentgotthárdjának. Az 1989-es változás után a városba települő olasz és osztrák befektetők gyáraiban tízezren dolgoznak, a település a romániai átlagnál jóval tehetősebb.

A nyüzsgő belső részektől pár száz méternyire, a német katolikus temetőben már átható csend fogad minket, hóval borított kőkeresztek között baktatunk a nyughely hátsó része felé. Kísérőnk, Tamás Sándor gyógyszerész, a helyi Pro Bartók Társaság elnöke magyar nyelvű obeliszkre mutat: "Szuha-fői Bartók Béla, a gazd. iskola igazgatója, családja mély fájdalmára elhunyt 32 éves korában 1888. aug. 4-én". Itt alussza örök álmát a zeneszerző édesapja, akinek tragikusan korai halálát követően az özvegyen maradt édesanya két gyermekével elhagyta a várost, máshol kereste a megélhetést. A kárpátaljai Nagyszőlős, Nagyvárad, Pozsony, Beszterce, majd ismét Pozsony volt Bartók Béla gyermekés ifjúkori életének állomáshelye - valamennyi a mai Magyarország határain kívül eső település.

MÉLTÓ ÜNNEP

- Rendszeresen gondozzuk a sírt, tartozunk annyival Bartók emlékének, hogy figyelünk édesapja és a szintén itt nyugvó apai nagyszüleinek végső nyughelyére - mondja Tamás Sándor, Marosvásárhelyen végzett gyógyszerész, aki 1987-ben került a városba, s 2001-ben alapította meg a társaságot. Legfontosabb célkitűzésük Bartók zenéjének megismertetése, népszerűsítése, és nagyszabású rendezvénysorozattal, méltó módon emlékeznek a születési évfordulóra, többek között a kolozsvári opera zenekara és a Muzsikás együttes részvételével. Lesz könyvbemutató, Bartók belényesi gyűjtéseiből Campian Mircea zenetudós, hegedűművész játszik, a Cantata profana szövegét a temesvári színház művészei három nyelven, románul, németül és magyarul - tehát Bartók szellemében, a közép-európai népek megértésének jegyében - adják elő, és tudományos tanácskozásra várják az életmű legjelesebb kutatóit. A szegedi egyetemen megrendezésre kerülő II. nemzetközi Bartók Béla zongoraverseny gálaműsorának is a város ad otthont az évfordulós rendezvények keretében. Mint mindig és mindenütt, az anyagi kérdések Nagyszentmiklóson is nehéz feladatok elé állítják a szervezőket. "A méltó ünneplésre komoly támogatást kaptunk mindkét kormánytól, ám folyamatos odafigyelésről, tudatos kulturális koncepcióról sajnos még a magyar állam részéről sem beszélhetünk" - avat be minket a munkás hétköznapokba Tamás Sándor. A Pro Bartók Társaság egyik első eredménye volt, hogy 2002-ben hangversenyzongorát kaptak a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Így végre Bartókhoz méltó módon lehet megszólaltatni a műveket Nagyszentmiklóson is.

BIZARR KIÁLLÍTÁS

A társaság által rendszeresen szervezett koncertekre lassan közönség is verbuválódott. Nagy szó ez egy olyan városban, ahol semmiféle zeneoktatás nincs. Igaz, egy-egy nevesebb előadó estjére a negyven kilométerre lévő Szegedről és a hetven kilométerre fekvő Temesvárról is ideautóznak a művészetkedvelők. A Bartók-rajongók nemzetközi közössége lassan-lassan fölfedezi magának a várost: nemrégiben alig jutott szóhoz a meglepetéstől Tamás Sándor, amikor egy japán turista kereste föl patikájában, és arra kérte, mutassa meg neki Bartók édesapjának sírját.

Ha a messziről idetévedő látogató gyarapítani kívánta ismereteit a zeneszerzőről, vélhetően kissé csalódottan távozott a városi múzeumból. A Nákó-kastélyban berendezett kiállítás kapcsán megbizonyosodunk róla, hogy nem Nagyszentmiklósról indul majd el a muzeológia forradalma. A tablókon fantáziátlan rendben sorakozik egymás után néhány kép, koncertplakát és könyvborító. Igaz, a kiállítás rendezőinek és az őket segítő budapesti Bartók Archívumnak nem lehetett könnyű dolga a tárgyi emlékek felkutatásával. A zeneszerző nyolcéves volt, amikor elköltözött a család Nagyszentmiklósról, s később már csak egy-egy koncert erejéig jutott vissza szülővárosába, bár a környéken gyűjtött népzenét. A kiállítás fantáziátlanságánál is zavaróbb azonban, hogy csak román nyelvű magyarázó feliratokat találunk. Ha igaz, előbb-utóbb magyar szövegek is lesznek a falakon. A tárlat bizarrságát tovább fokozza az oda nem illő, ám kétségkívül igényesen hímzett kóruszászló, amelyet - a felirat tanúsága szerint - az amerikai Saint Louis románsága adományozott 1920-ban a helyi Doina kórusnak. Bartók népzenegyűjtői munkásságát pedig a környékről összeszedett román parasztviselet jelképezi, ami legalábbis merészen leegyszerűsítő összefoglalása a komponista folklorista tevékenységének.

A központban Bartók Béla emlékét őrzi még az 1993-ban felállított szobor. Jecza Péter temesvári művész alkotását minden évben megkoszorúzzák, emlékezve a város legnagyobb szülöttjére. Aki a maga módján, a zene nyelvén fogalmazta meg, emelte egyetemessé újra és újra - Gaál István Bartók-filmjének címével szólva - magyar és emberi gyökereit.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.