Kastélysárga, kovácsoltvas

/ 2005.10.27., csütörtök 16:22 /

Mitől lett divat nálunk az úgynevezett provence-i-mediterrán stílus, miért jelent meg a minimál, és miért ellentmondásos a retró? Hervé-Lóránth Ervin designer, antropológus kutató szerint mindennek nagyon egyszerű oka van.

A rendszerváltozás a lakberendezésben és az építészetben is fordulatot hozott: akik hirtelen meggazdagodtak, a pénzt a saját jólétükre, így a nagyobb autók beszerzése mellett a lakásukra, házukra költötték. Meg tudták venni az akkor még másfél millió forintba kerülő, jacuzzi típusú pezsgőkádat vagy a Bisazza üvegmozaikot, melynek húszezer forint volt négyzetmétere, a gazdasági robbanással azonban a kulturáltsági szint nem változott. "Sikerült mindent összekeverni, amit az utazásaink során láttunk" - mondja Hervé-Lóránth Ervin designer, vizuális és kulturális antropológus. Ennek következtében a mai napig "irdatlan divat" nálunk az úgynevezett provence-i-mediterrán stílus, amit vegyítve és földrajzi vagy életmódbeli jellemzők nélkül vettünk át. Az építészek is tátott szájjal nézték, micsoda házak épültek Nyugaton, de az új impulzusokat a szakember szerint rosszul értelmezték, az említett stílusokat pedig a mai napig nem definiálták: gyakran látni, hogy a magyar folkdesign szerint épült zsúptetős házikókat vagy a modern épületeket díszítik a "provence-i-mediterrán" kőtégla egyveleggel.

PROVENCE-I UDVAROK

A provence-i-mediterrán - vagy ahogyan Hervé-Lóránth Ervin nevezi, a promenád - stílus térhódításának a designer szerint nagyon egyszerű oka van: a földrajzilag azonos etnokulturális közegbe tartozó francia, illetve olasz tájakra jutottunk el a rendszerváltozás után először. Közös etnokulturális jegyeket hordoz a távol-keleti, a skandináv, a kelet-európai, az északamerikai, a mexikói vagy az indiai térség, amelyeken belül aztán eltérő folkelemekkel találkozhatunk. Jó példa erre a Távol-Kelet, ahol európai szemmel nem tudnánk megkülönböztetni a thai vagy a Bali-szigeti építészeti stílusokat, jóllehet például szimbólumrendszerükben nagyon eltérőek, mint ahogy az ott élő emberek életformája is más.

A provence-i és a mediterrán építészet azonos etnokulturális rendszerbe tartozik, de két különböző stílus. A provence-i a tengerparttól számított, hozzávetőlegesen száz kilométeres körzetben uralkodik. A hatalmas tömegű, kétemeletes, pajtaszerű épületekhez a hegyekben megtalálható építőanyagok - fa, terméskő - mellett kevés téglát használnak. A tető csúcsa 30-38 fokos, a fal vastagsága pedig eléri a 70-80 centimétert. Az épületen kis ablakok vannak rengeteg zsalugáterrel, s a ház a mezőgazdasági életforma igényeit elégíti ki - a lakótér mellett ott a magtároló vagy a kocsiszín. Az alsó az úgynevezett kommunikációs szint: nagy konyha nyitott kandallóval, nyitott terű tűzhelyekkel, étkezővel, az emelet pedig az intim szféráé. A színek közül a sötétebb tónusú napsárgák dominálnak, de kedvelt az oliva- és az óangol zöld is, valamint a barnás-narancssárga terra szín, ami időnként átmegy bordóba. Amit pedig mi az antikolással próbálunk imitálni, azt ott az időjárás elintézi.

Ezzel szemben a mediterrán stílussal a tengerparton találkozhatunk, ahol a jellemzően téglából felhúzott épületek általában már csak egyszintesek, s míg a provence-i házakra az udvarok a jellemzők, itt hatalmas teraszok nyúlnak a tenger felé. A mediterrán stílusnál a medence hozzátartozik a kerthez. A zsalugáterek itt is megtalálhatók, de sokkal nagyobb, úgynevezett teraszos nyílászárókat használnak, és előfordul, hogy az egész frontoldal üvegből van. A provence-i ember, aki egész nap a földeken dolgozik, hűvös lakásba kíván hazatérni, a mediterráneumban viszont fontos a fény.

KAGYLÓK, KAVICSOK

A tengerpart nemcsak megélhetési forrás, hanem üdülési terület is. Előtérbe kerül a látvány, a tengerrel való harmónia, ezért használnak kavicsokat és kagylókat díszítésként. A kék szín dominál (amire a fehér reflektál), és megjelenik a napfényben szinte izzó narancssárga.

Magyarországon az olasz és a francia mediterrán stílust még a görög folkelemekkel is vegyítik - hiszen Görögországba is hamar eljutottunk. Hervé-Lóránth Ervin szerint ezek a stíluselemek a redszerváltás után felépült kastélysárga-gipszstukkós-kupidós házak "ízlésesebbé" tételét voltak hivatva szolgálni.

A kilencvenes évek közepétől mindez kiegészült a kovácsoltvas díszítéssel. A mediterráneumban sok kovácsoltvasat használnak, mert az áll ellen leginkább az időjárás viszontagságainak, de ezt mi kacskaringókkal, szecessziós mintákkal teletűzdelve vettük át. Utána jelentek meg a provence-i szaniterek és az úgynevezett antiqua csempeburkolatok, amelyeket "leszórtunk" - és ezen húzogatjuk a kovácsoltvas bútorainkat. A designer szerint Olaszországból hihetetlen mennyiségű ilyen jellegű "szemetet" dobtak át, bár a gazdagok akkor is márványt használtak, ami olyan drága, hogy a mai napig megtartotta az értékét. A trendet követő tömegtermelésnek köszönhetően jacuzzi típusú kádat már negyvenezerért is lehet kapni, és a "lebegő" vécérendszer is elfogadottá vált - korábban ugyanis attól féltek az emberek, hogy ha ráülnek, letörik.

RETRÓ ÉS MINIMÁL

A "promenád" stílus a kilencvenes évek közepén jut a csúcsra, s a középosztály által utánzott leggazdagabbak ekkor már mást szerettek volna. Ők eljutottak a Távol-Keletre és Amerikába is, a 2000-es évek elején így kezdett divattá válni a minimalizmus, melynek modern és tradicionális, japán változatát Magyarországon ismét szépen összekevertük. Bambuszpadlót készíttetünk csíkosan antikolt falakkal, a modern minimalista bútor mellett pedig terméskövet használunk.

A minimalizmus mellett szintén a 2000-es évek elején jelent meg a retrokultúra, amit a nyugati designerek tökéletesen művelnek, nálunk viszont sok helyütt még a politúrozott bútor a valóság. "De ha valaki elhatározza, hogy retró stílusban rendezi be a lakását, akkor legyen következetes, és ne felejtsen el például tapétázni" - mondja a szakember. Hervé szerint napjainkban új stílus van feljövőben, amit hamarosan megjelenő könyvében miami b. barokknak nevezett el. Ez az irányzat európai gyökerekből és a "másság" kultúrájából táplálkozik.

Továbbra is divat az egyterűség, ez nálunk a közösségi terek - nappali, étkező, konyha - egybenyitását jelenti. (Tévedésből hívják ezt amerikai konyhának, mivel az átadópultos.) A saját bár "jockys" érzetet kelt, igaz, a provence-i és a mediterrán házaknál az a gyümölcsmosás és az előkészítés helye. A teljes egyterűség azonban - ami például a loft lakások lényege, és ahol csupán térelválasztók jelennek meg - nem igazán népszerű. Loft - a designerét kivéve - nincs is Magyarországon, hiába hirdetik úgy; új építésű lakás nem is lehet loft, hiszen annak az ipari környezet a lényege.

Az igazi loftok létrehozását jogszabályi akadályok korlátozzák, mint ahogy számos más építészeti újítást is. A szemlélet sem változott, mert az építész, a belsőépítész és a lakberendező ritkán működik együtt. És akkor a kivitelezés nehézségeiről még nem beszéltünk, amikor a burkolói gárda nem tudja megcsinálni, amit elvárnának tőle.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.