Mozinap

Az első magyar filmet, Zsitkovszky Béla A táncz című alkotását 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban.

A jövő menői

Akik bírálják Andy Vajna filmügyi kormánybiztosi tevékenységét, amiatt teszik, hogy a növekvő mozilátogatottság és a nemzetközi díjeső mellett elhanyagolja a filmkultúra – folyóiratok, artmozik, filmművészeti oktatás – kevésbé látványos, de fontos területeit. Az első filmeseket felkaroló Inkubátor Program ezt a képet árnyalja.

Félig sikerült űrutazás

Első filmes rendezőkre általában a túl nagy akarás jellemző. A Lajkó – Cigány az űrben alapján nincs ezzel másképp Lengyel Balázs sem. A tehetséges ötletek sorát felvonultató alkotással csak egy gond van. A túl nagy akarás a nézőre is átragad: vígjátékon többet akarunk nevetni.

Sára nővér

A köztévé mutatta be, de a YouTube-on is terjedni kezdett a karmelita Sára nővér története.

Nem méltó folytatás

A Teljesen idegenek című film két évvel ezelőtti sikere az európai erényeknek szólt: remek ötlet, szellemes párbeszédek, humor, és mindenekelőtt: földközeli témafelvetés. No, és szép olasz emberek. Paolo Genovese ezúttal is egy nagy ötletre építi a filmjét, de A hely esetében mintha ez az ötlet erősebb lenne, mint maga a gondolat.

Három a magyar vígjáték

Sok sznob talán legyint, pedig a szórakoztatóipari termékek előállításához is kell tehetség.

Menekülés a valóságba

Mielőtt mindent elöntenek a közelgő Oscar-gálával kapcsolatos hírek és filmek, no és a menetrendszerűen érkező szuperhős- és fantasymozik, valódi filmélményekhez is juthatunk. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál (BIDF) válogatása idén is reprezentatív, hiszen jól mutatja, mire lehet képes a kortárs dokumentumfilm. És mire nem. Két ellentétes példa a versenyprogramból.

Az utolsó (előtti) Jedik

A Star Wars-sorozat VIII. része, Az utolsó Jedik tökéletes korlenyomat.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.