A magyar jelölt

/ 2017.02.01., szerda 16:11 /

Szabó István Koncert című, 1963-as alkotása óta nem jelöltek magyar rövidfilmet Oscar-díjra, ám a Mindenki nem csak ezért figyelemre méltó.

Ez a műfaj a leghálátlanabb: általában kritikusok, filmesek, azaz ínyenc közönség nézi a fesztiválokon árgus szemmel a pályatárs próbálkozását. Az alkotók ritkán kerülnek rivaldafénybe, s a legnagyobb rendezőknek is meg kell birkózniuk azzal, mi mesélhető el legfeljebb 25 percben. Emiatt a legtöbb filmkészítő csattanóra hegyezi ki vagy formai kísérletezésre használja a rövidfilmet. Az utóbbi évtizedek nagy magyar fesztiválsikerei is hordozták e jegyeket. Iványi Marcell Szél című hatpercese, majd Kenyeres Bálint Zárása vagy Before Dawnja is formai bravúrral keltett feltűnést. Deák Kristóf más utat választott. Ritka az ilyen alázatos történetmesélés.

A tízéves Zsófi új iskolába kerül, ahol nagy kedvvel csatlakozik a kórushoz. A túlbuzgó karvezető azonban megkéri, inkább tátogjon éneklés helyett, mondván, így mindenki jobban jár. Kis realizmus, nagy érzékenység. Egy novellányi történetnél mindig a mértéktartás a legfontosabb: mennyi öncélúság, sallang és stiláris kitérő rakódik rá az elmondani kívánt történetre. Itt szinte semmi. Ugyanakkor hiába nincs rajta felesleg, mégis filmszerű élményt kapunk, mert a hangulatát, báját nem lehet szavakkal összefoglalni.

A Mindenki nem rejtvény, amelyet meg kell fejteni, de nem is mutat rá nagy rejtélyre. Reményt, bizakodást kelt, és elgondolkoztat sikerről, nevelésről, közösségről. Érdemes megnézni, és nem csak szurkolni az alkotóknak.

Mindenki – Magyar rövidfilm, 25 perc
Rendezte: Deák Kristóf
Főbb szereplők: Szamosi Zsófia, Hais Dorottya, Gáspárfalvi Dorka
****

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.