A magyar jelölt

/ 2017.02.01., szerda 16:11 /

Szabó István Koncert című, 1963-as alkotása óta nem jelöltek magyar rövidfilmet Oscar-díjra, ám a Mindenki nem csak ezért figyelemre méltó.

Ez a műfaj a leghálátlanabb: általában kritikusok, filmesek, azaz ínyenc közönség nézi a fesztiválokon árgus szemmel a pályatárs próbálkozását. Az alkotók ritkán kerülnek rivaldafénybe, s a legnagyobb rendezőknek is meg kell birkózniuk azzal, mi mesélhető el legfeljebb 25 percben. Emiatt a legtöbb filmkészítő csattanóra hegyezi ki vagy formai kísérletezésre használja a rövidfilmet. Az utóbbi évtizedek nagy magyar fesztiválsikerei is hordozták e jegyeket. Iványi Marcell Szél című hatpercese, majd Kenyeres Bálint Zárása vagy Before Dawnja is formai bravúrral keltett feltűnést. Deák Kristóf más utat választott. Ritka az ilyen alázatos történetmesélés.

A tízéves Zsófi új iskolába kerül, ahol nagy kedvvel csatlakozik a kórushoz. A túlbuzgó karvezető azonban megkéri, inkább tátogjon éneklés helyett, mondván, így mindenki jobban jár. Kis realizmus, nagy érzékenység. Egy novellányi történetnél mindig a mértéktartás a legfontosabb: mennyi öncélúság, sallang és stiláris kitérő rakódik rá az elmondani kívánt történetre. Itt szinte semmi. Ugyanakkor hiába nincs rajta felesleg, mégis filmszerű élményt kapunk, mert a hangulatát, báját nem lehet szavakkal összefoglalni.

A Mindenki nem rejtvény, amelyet meg kell fejteni, de nem is mutat rá nagy rejtélyre. Reményt, bizakodást kelt, és elgondolkoztat sikerről, nevelésről, közösségről. Érdemes megnézni, és nem csak szurkolni az alkotóknak.

Mindenki – Magyar rövidfilm, 25 perc
Rendezte: Deák Kristóf
Főbb szereplők: Szamosi Zsófia, Hais Dorottya, Gáspárfalvi Dorka
****

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Orbán Viktor nagyon akarja, hogy maradjon Angela Merkel

A hétvégi német választások előtt lapunk tudósítója önfeláldozó bátorsággal a törökök és a szélsőjobb kedvenc berlini negyedeibe is alámerült, hogy felbukkanva megállapítsa: talán túl sokat is imádkozott Orbán Viktor a német kancellár győzelméért. A csütörtöki Heti Válaszból megtudhatja, miért van ez így, illetve mire lehet számítani a jövőben.

Pécs a tönk szélén – hogyan „csúszott be” a város Nyíregyháza alá?

Két évvel azután, hogy a kormány átvállalta az egykori kulturális főváros intézményeinek működtetését, Pécs ismét csődveszélybe került. Tízezrével veszíti el lakóit, gazdasága pedig gyengébb, mint Nyíregyházáé, mégis az ország egyik legerősebb városaként költekezik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.