Az utolsó (előtti) Jedik

/ 2017.12.20., szerda 18:10 /

A Star Wars-sorozat VIII. része, Az utolsó Jedik tökéletes korlenyomat.

Egyrészt minden más szuperkommersz mozinál jobban láthatóvá teszti a mai hollywoodi stúdiófilmeket diktáló, kreativitást megfojtó konzervativizmust. Mert az álomgyár csak látszólag halad fénysebességgel, a valóságban áll, és ősöreg meséket beszél újra: képregény-adaptációk, folytatások, előzményfilmek, spinoffok dugítják el a filmszínházakat. A 2015-ben indult új Star Wars-széria első darabja, Az ébredő Erő már-már pofátlanul nyúlta le az 1977-es klasszikus Egy új remény történetvázát. Az utolsó Jedik ehhez képest csupán takaréklángon nosztalgiabuli, számításunk szerint így is öt fontos vonásában másolta le az 1980-as A Birodalom visszavágot.

Emellett korlenyomat a végtelenül korrekt szereposztásban (női főszereplő, fekete és távol-keleti mellékszereplő), illetve azért is, mert ebben a részben egy kaszinóvárosos kalandnak köszönhetően végre kiderül, kik a legvisszataszítóbb szerzetek az egész galaxisban: a fegyvergyártók és -kereskedők. A készítők tudják, egy Star Wars-filmre talán Donald Trump elnök úr is szakít időt.

Az utolsó Jedik jobban sikerült, mint a két évvel ezelőtti beavatási rituálé, és élvezhetőbb, mint a nevetségessé infantilizált előzménytrilógia bármelyik darabja, de az eredetiség hiánya és az izzadságszagú történetszövés miatt mégis erősen féloldalas. A tökéletes látványvilág sem tántorítja el a nézőt, hogy azon töprengjen, vajon melyik jelenetet íratta a nosztalgiakényszer és melyiket a merchandise-szempontok. Iparosmunkának rendben van, maradandó mítosznak sajnos kevés.

Star Wars: Az utolsó Jedik – Amerikai sci-fi, 152 perc
Rendezte: Rian Johnson
Főbb szereplők: Mark Hamill, Daisy Ridley, John Boyega, Adam Driver
***

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.