Fekete-fehér, igen, nem

/ 2017.04.12., szerda 18:15 /

„Új világ van, nem számít, ki úr, ki paraszt, csak magyar legyen” – mondja fenyegető hangsúllyal a jegyzőt alakító Rudolf Péter, miközben a faluba érkező két zsidó férfira bámul az ablakból. A világháború után játszódó történet kulcsa éppen ez a fenyegető hangsúly – lehetne. Merthogy az 1945 című lelkiismereti dráma olyan fegyver, ami nincs kibiztosítva.

Hogy egy klasszikus rokon filmhez hasonlítsuk: a Délidő című 1952-es westernben minden szereplő az órával fut versenyt, ez a feszültség alapja. A néző felváltva figyeli a szereplőket és az órát. Az 1945 közben nyugodtabbak vagyunk, s ez az óraeffekt bizony nagyon hiányzik. A történet így komótosan bontakozik ki. Mindezt azért is sajnálhatjuk, mert olyan erénylistát lehet írni erről a filmről, ami magyar mozik esetében nagyon ritka. A színészek kiválóan mutatják be a különböző életstratégiákat: ki hogyan reagál a zsidók váratlan érkezésére. Ragályi Elemér operatőr képein szerencsére nem skanzent látunk, hanem élő falut, Szemző Tibor zenei kompozíciói pedig olyan hatásosak, hogy szerzőjük percekre volna egy hollywoodi csúcsszerződéstől – már ha ott néznének (és időnként nem csak Oscarral díjaznának) magyar filmeket.

Ez tehát egy majdnem minden ízében remekül kidolgozott film, éppen csak nem vág gyomorszájon. Pedig amit felvet: ártatlannak tűnő, hétköznapi emberek – amilyennek a mozinézők is gondolják magukat – döbbenetes bűnöket követtek el. Vajon mi hogyan viselkednénk hasonló helyzetben? A távolságtartó modor miatt a felkavaró kérdésből nem lesz több, mint jól szerkesztett parabola.

1945 – Magyar történelmi dráma, 91 perc
Rendezte: Török Ferenc
Főbb szereplők: Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Szarvas József, Tasnádi Bence
*** és fél

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.