Hallgatni arany
A horrorfilm a legpazarlóbb műfaj. Ha igazán hatásos, időnként bármi pereghet a filmvásznon, a nézők többsége oda sem mer nézni. Ezeknek a filmeknek a java részét szinte felesleges is leforgatni. A Hang nélkül mindezt azzal fejeli meg, hogy néha se odanézni, se pisszenni nem merünk.
Kissé homályos a magyar mukk szó eredete, mert hivatalosan hangutánzó szó, másrészt nem tudni pontosan, mit is utánoz. Egy mukkot se – így használjuk, ez biztos. És nagyjából ennyi a Hang nélkül kiinduló ötlete. Vak, de rendkívüli hallású idegen lények lepik el a Földet és irtanak ki mindenkit, aki csak megmukkan. Egy túlélő család életébe nyerhetünk betekintést, a történet mégsem mondható családi mozinak. Az apa látszólag alkalmazkodott a gyötrő körülményekhez, a gyerekek nem tudnak mindig fegyelmezetten csendben maradni, az anya gyermeket vár. A nézőt pedig gyötri a kérdés: mi lesz, ha felsír a kisded? A némaságra ítélt emberiség víziója igazi lidércnyomás, olyan, mára klasszikussá vált horrorelemekkel, mint a lopakodás, annak hangsúlyozása, hogy a szereplőket valaki figyeli, a suspense, a váratlan tempóváltások, és hogy ne legyünk annyira elvontak: a csákány.
Mindezeket mesterien kezeli ez a film, amiért műfajának legigényesebbjei között a helye. A hatáskeltő eszközöket fölényes magabiztossággal használja, de a műfajtörténeti kérdésre persze nem ad választ. Szörnyek, vér, visszafojtott lélegzet csakis az öncélú félelemkeltés kedvéért – ki ne akarna megnézni egy ilyen filmet?
Hang nélkül – Amerikai horror, 95 perc
Rendezte: John Krasinski
Főbb szereplők: Emily Blunt, John Krasinski, Millicent Simmonds
*** és fél