Így készíts Oscar-díjas filmet!

/ 2016.11.03., csütörtök 16:11 /

Nem kell hozzá jóstehetség, hogy az Érkezés című sci-finek a közönségsiker mellé egy-két aranyszobrocskát is előre megítéljünk. Egyszerűen mert illik rá az amerikai érv: működik.

Persze az európaiak ilyenkor fanyalogva rávágják: a rossz dolgok is működnek, de attól még rosszak. Denis Villeneuve filmje viszont hollywoodiasan jó, miközben európai módon merész.

Ritka, hogy a nagy stúdiók kockázatot vállalnak hatalmas költségvetéssel készülő filmeknél. Márpedig kevés rizikósabb dolog van annál, mint amikor a sztárszínészek és a kidolgozott látványvilág mellett a rendezőnek kedve támad a dramaturgiai játékokhoz is. Az Érkezés e tekintetben üdítő mozi: éppen a pontosan átgondolt idősíkjátéknak köszönhetően több, mint egy átlagos tudományoskodó ufófilm. Merthogy az érkezők maguk a földönkívüliek, akik megjelenésükkel természetesen az egész világ rendjét veszélyeztetik.

Az Érkezés azért is rendhagyó hollywoodi film, mert az alkotókhoz láthatóan eljutott annak a híre, hogy az Egyesült Államok hegemóniája már nem a régi. Hőseink – a melankolikus kutatónő és a virgonc tudós – már nem harcolni akarnak a gyüttmentekkel, hanem szót érteni velük. Még a teljes készültségben lévő amerikai hadsereg is előbb kérdez, mint hogy tüzelne. Sőt, ők próbálnak párbeszédet kezdeményezni a türelmetlen kínaiakkal és oroszokkal. A film végére pedig az anyaságról és az életről alkotott szép gondolatokon túl – európaiasan fogalmazva – szerzői felismerést is kapunk a szabad akaratról. Nem a nagy földönkívüli kaland végkifejlete tehát a meglepő – de ki is aggódna a Föld sorsáért ilyen költségvetés mellett?

Érkezés – Amerikai sci-fi, 116 perc
Rendező: Denis Villeneuve
Főbb szereplők: Amy Adams, Forest Whitaker, Jeremy Renner
****

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.