Kitaszít és befogad a világ

/ 2017.03.14., kedd 15:43 /

Kevés olyan filmrendező akad, akinek szenvedélyesebb kapcsolata van a katolikus egyházzal, mint Martin Scorsesének.

A papnak készülő fiatalember végül a mozi mellett dönt, majd két-három klasszikus után elkészíti a Krisztus utolsó megkísértése című, nagy botrányt kavaró darabját 1988-ban. A történelemhamisítás ekkor a legenyhébb vád a katolikus egyház részéről. Aztán eltelik három évtized, és láss csodát: a Némaság vatikáni bemutatóján négyszáz jezsuita vesz részt, Ferenc pápa pedig tavaly novemberben találkozik az Oscar-díjas rendezővel. Mindettől persze a film még nem feltétlenül jó.

A japán Endó Súszaku 1966-os történelmi regénye alapján készült alkotás a XVII. századi Japánba viszi a nézőt. A keresztények számára tiltott szigetországba utazik ugyanis két portugál jezsuita, hogy felkeressék évekkel korábban eltűnt lelki vezetőjüket. A helyi inkvizíció hamar rájuk talál, s innentől az egyetlen esélyük a túlélésre, ha megtagadják a hitüket. Scorsese epikus hosszúságú műve szinte elviselhetetlen időzés a Getsemáne-kertben, ahol minden csupa kísértés, halálfélelem, s a verejték is vércseppként hull alá. A rendező dilemmája: létezik-e hiteles döntés? Mivel a film kétszer ér véget, nehéz megválaszolni a kérdést. Az első zárlat valóságosnak tűnik. A második a hollywoodi logikát követi, ami ezúttal egybeesik a kegyes filmek észjárásával. Komoly elmozdulás ez a Krisztus utolsó megkísértése alkotójától. Egy dolog azonban nem változott az elmúlt harminc évben: még mindig a hitet a legnehezebb ábrázolni filmen.

Némaság – Olasz–mexikói–amerikai történelmi dráma, 161 perc
Rendezte: Martin Scorsese
Főbb szereplők: Andrew Garfield, Liam Neeson, Adam Driver
***

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.