Kitaszít és befogad a világ
Kevés olyan filmrendező akad, akinek szenvedélyesebb kapcsolata van a katolikus egyházzal, mint Martin Scorsesének.
A papnak készülő fiatalember végül a mozi mellett dönt, majd két-három klasszikus után elkészíti a Krisztus utolsó megkísértése című, nagy botrányt kavaró darabját 1988-ban. A történelemhamisítás ekkor a legenyhébb vád a katolikus egyház részéről. Aztán eltelik három évtized, és láss csodát: a Némaság vatikáni bemutatóján négyszáz jezsuita vesz részt, Ferenc pápa pedig tavaly novemberben találkozik az Oscar-díjas rendezővel. Mindettől persze a film még nem feltétlenül jó.
A japán Endó Súszaku 1966-os történelmi regénye alapján készült alkotás a XVII. századi Japánba viszi a nézőt. A keresztények számára tiltott szigetországba utazik ugyanis két portugál jezsuita, hogy felkeressék évekkel korábban eltűnt lelki vezetőjüket. A helyi inkvizíció hamar rájuk talál, s innentől az egyetlen esélyük a túlélésre, ha megtagadják a hitüket. Scorsese epikus hosszúságú műve szinte elviselhetetlen időzés a Getsemáne-kertben, ahol minden csupa kísértés, halálfélelem, s a verejték is vércseppként hull alá. A rendező dilemmája: létezik-e hiteles döntés? Mivel a film kétszer ér véget, nehéz megválaszolni a kérdést. Az első zárlat valóságosnak tűnik. A második a hollywoodi logikát követi, ami ezúttal egybeesik a kegyes filmek észjárásával. Komoly elmozdulás ez a Krisztus utolsó megkísértése alkotójától. Egy dolog azonban nem változott az elmúlt harminc évben: még mindig a hitet a legnehezebb ábrázolni filmen.
Némaság – Olasz–mexikói–amerikai történelmi dráma, 161 perc
Rendezte: Martin Scorsese
Főbb szereplők: Andrew Garfield, Liam Neeson, Adam Driver
***
