Költői képernyővédő

/ 2017.03.29., szerda 16:25 /

Ritka, hogy egy dokumentumfilm nem ismeretterjesztésre törekszik. Az sem megszokott, hogy nagyjátékfilmekkel versenyez rangos fesztiválokon. Az pedig példátlan, hogy egy rendező az élet kifejlődésének filmes bemutatásán dolgozik közel negyven éve. Talán nem véletlenül – legalábbis Az univerzum története unalma és kudarca ezt bizonyítja.

Se nem természetfilm, se nem tudományos munka – mégsem a műfaji meghatározatlanság a legzavaróbb benne. Hanem az, hogy az ősi kőzetolvadédok áramlása, a rég kipusztult halfajok rajainak hullámzása, a dinoszauruszok magánya vagy napjaink nagyvárosainak autótengere önmagában nem kifejezetten meditatív. Mindez a költőinek ható narrációval inkább olyan, mint egy sokatmondónak szánt, de valójában dermesztően keveset jelentő ömlengés. A földanyához? Az anyatermészethez? Ez sem derül ki pontosan.

Persze, egyes részletei lehetnek éppen tetszetősek is, kifejezetten látványos például, ahogy medúzák sodródnak ide-oda a végtelen óceánban, s közben szimfonikus zene szól, de az ilyesmi mégiscsak egy képernyővédő gondolatgazdagságát idézi. Az Arany Pálma és Arany Medve díjakkal is elismert rendező ünnepelt játékfilmjeit – így Az élet fája című művét – lehetett akár zavarosnak is mondani, új alkotása viszont még csak nem is zavaros. Zavarba ejtően semmitmondó. A film rövidebb változatában Brad Pitt a narrátor, a hosszabb, Magyarországon is látható alkotásnak Cate Blanchett a hangja. Beértük volna Braddel is…

Az univerzum története – Amerikai–francia–német dokumentumfilm, 90 perc
Írta és rendezte: Terrence Malick
* és fél

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.