valasz.hu/mozi/a-bombak-foldjen-27999

http://valasz.hu/mozi/a-bombak-foldjen-27999

Műfaja: film

/ 2016.11.16., szerda 17:06 /

A martfűi rém pontos színészi alakításokkal, követhető, gondosan felépített dramaturgiával és kellően aprólékos díszletezéssel meséli el egy 1950-es évekbeli aberrált sorozatgyilkos történetét.

A kétórányi nyomozás új műfajt tett nagykorúvá a magyar filmen: a thrillert. Ha a közönségfilmet elsősorban az alapján ítéljük meg, hogy elérte-e célját, Sopsits Árpád (Céllövölde, Torzók) rémtörténete egyértelmű siker, nagy szakmai tudásról árulkodik. Félelem és rendezés – felsőfokon.

1957-ben, egy évvel az „októberi balhé” után halálra ítélnek egy férfit egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárosban. A gond csak az, hogy hiába kerül alanyunk börtönbe, a kéjgyilkosság-sorozat folytatódik. Így az addig a (Tisza) cipőgyárról híres Martfű a városban áldozatokat szedő rémről válik ismertté. S ez már politikai kérdés. A kádári konszolidáció nem tűri a vetélytársat: ragaszkodik ahhoz, hogy az emberek csak a hatalomtól féljenek, ne holmi gyilkosoktól. Főleg úgy, hogy a közrend megzavarása a létező szocializmus önképét sérti: „Ebben az országban nem léteznek sorozatgyilkosok.” Ráadásul a bűntények felgöngyölítésére képtelen rendőrök és ügyészek a rendszer tehetetlenségéről árulkodnak. A film legfőbb erénye, hogy kiváló arányérzékkel keveri a bűnügyi mozi, a társadalmi korrajz, a lélektani dráma és a horror elemeit. Ettől még elfogadható kifogás, ha valaki nem akar két órát egy kéjgyilkos társaságában tölteni.

A martfűi rém – Magyar thriller, 121 perc
Rendezte: Sopsits Árpád
Főbb szereplők: Jászberényi Gábor, Hajduk Károly, Bárnai Péter, Anger Zsolt, Szamosi Zsófia
*** és fél

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.