Műfaja: film

/ 2016.11.16., szerda 17:06 /

A martfűi rém pontos színészi alakításokkal, követhető, gondosan felépített dramaturgiával és kellően aprólékos díszletezéssel meséli el egy 1950-es évekbeli aberrált sorozatgyilkos történetét.

A kétórányi nyomozás új műfajt tett nagykorúvá a magyar filmen: a thrillert. Ha a közönségfilmet elsősorban az alapján ítéljük meg, hogy elérte-e célját, Sopsits Árpád (Céllövölde, Torzók) rémtörténete egyértelmű siker, nagy szakmai tudásról árulkodik. Félelem és rendezés – felsőfokon.

1957-ben, egy évvel az „októberi balhé” után halálra ítélnek egy férfit egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárosban. A gond csak az, hogy hiába kerül alanyunk börtönbe, a kéjgyilkosság-sorozat folytatódik. Így az addig a (Tisza) cipőgyárról híres Martfű a városban áldozatokat szedő rémről válik ismertté. S ez már politikai kérdés. A kádári konszolidáció nem tűri a vetélytársat: ragaszkodik ahhoz, hogy az emberek csak a hatalomtól féljenek, ne holmi gyilkosoktól. Főleg úgy, hogy a közrend megzavarása a létező szocializmus önképét sérti: „Ebben az országban nem léteznek sorozatgyilkosok.” Ráadásul a bűntények felgöngyölítésére képtelen rendőrök és ügyészek a rendszer tehetetlenségéről árulkodnak. A film legfőbb erénye, hogy kiváló arányérzékkel keveri a bűnügyi mozi, a társadalmi korrajz, a lélektani dráma és a horror elemeit. Ettől még elfogadható kifogás, ha valaki nem akar két órát egy kéjgyilkos társaságában tölteni.

A martfűi rém – Magyar thriller, 121 perc
Rendezte: Sopsits Árpád
Főbb szereplők: Jászberényi Gábor, Hajduk Károly, Bárnai Péter, Anger Zsolt, Szamosi Zsófia
*** és fél

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

Amit álmunkban sem gondoltunk volna: egy év, két magyar Oscar

Egy évvel a Saul fia Oscarja és alig másfél héttel a Testről és lélekről Arany Medvéje után itt az újabb elképesztő magyar filmsiker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta a legjobb rövidfilmnek járó díjat vasárnap este a 89. Oscar-gálán Los Angelesben.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.

Hogyan csúszott félre az olimpia ügye?

Bezárkózó kommunikáció, az aláírók sértegetése, a vizes világbajnokság beruházásai körüli anomáliák: így vált közel egységes támogatottságú ügyből megosztó belpolitikai kérdéssé az olimpia. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.