Műfaja: film

/ 2016.11.16., szerda 17:06 /

A martfűi rém pontos színészi alakításokkal, követhető, gondosan felépített dramaturgiával és kellően aprólékos díszletezéssel meséli el egy 1950-es évekbeli aberrált sorozatgyilkos történetét.

A kétórányi nyomozás új műfajt tett nagykorúvá a magyar filmen: a thrillert. Ha a közönségfilmet elsősorban az alapján ítéljük meg, hogy elérte-e célját, Sopsits Árpád (Céllövölde, Torzók) rémtörténete egyértelmű siker, nagy szakmai tudásról árulkodik. Félelem és rendezés – felsőfokon.

1957-ben, egy évvel az „októberi balhé” után halálra ítélnek egy férfit egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárosban. A gond csak az, hogy hiába kerül alanyunk börtönbe, a kéjgyilkosság-sorozat folytatódik. Így az addig a (Tisza) cipőgyárról híres Martfű a városban áldozatokat szedő rémről válik ismertté. S ez már politikai kérdés. A kádári konszolidáció nem tűri a vetélytársat: ragaszkodik ahhoz, hogy az emberek csak a hatalomtól féljenek, ne holmi gyilkosoktól. Főleg úgy, hogy a közrend megzavarása a létező szocializmus önképét sérti: „Ebben az országban nem léteznek sorozatgyilkosok.” Ráadásul a bűntények felgöngyölítésére képtelen rendőrök és ügyészek a rendszer tehetetlenségéről árulkodnak. A film legfőbb erénye, hogy kiváló arányérzékkel keveri a bűnügyi mozi, a társadalmi korrajz, a lélektani dráma és a horror elemeit. Ettől még elfogadható kifogás, ha valaki nem akar két órát egy kéjgyilkos társaságában tölteni.

A martfűi rém – Magyar thriller, 121 perc
Rendezte: Sopsits Árpád
Főbb szereplők: Jászberényi Gábor, Hajduk Károly, Bárnai Péter, Anger Zsolt, Szamosi Zsófia
*** és fél

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.