Szintén zenész

/ 2016.12.14., szerda 18:38 /

Ha egy dokumentumfilmben akad egyetlen felemelő vagy ellopott pillanat, már hálásak lehetünk a fülön csípett valóságért.

Az Életek éneke után Bereczki Csaba újabb zenés filmjében legalább kettő ilyen akad. Ezek miatt szórakoztató a Soul Exodus – még azoknak is, akik nem szeretik a klezmert.

A mozi hősei ugyanis a The Brothers Nazaroff nevű, klezmert játszó együttes tagjai, akik – rendezői biztatásra – Észak-Amerikából indulnak zsidó gyökereik felkutatására: Montrealból New York, Párizs, Berlin, Budapest és Nagyvárad érintésével Besszarábiába és Moldovába. Sokat hajóznak, és sokszor nemcsak bölcselkednek az identitásról – ez bizony a film gyengéje –, hanem zenélnek is. Amikor az öreg hajómotor kattogására kezdenek zenét rögtönözni, és a hajókapitány is veszi a lapot – na, az ilyen alkalmi koncertekért érdemes dokumentumfilmet nézni. Amikor viszont minduntalan az önmeghatározás kérdését erőltetik, fellengzős, leegyszerűsítő, néha közhelyes válaszokat hallunk.

Nem tudjuk, hogy mindannyian hisznek-e útjuk értelmében. Egy-egy piaci séta vagy kocsmai merengés erejéig érintik a rögvalót, egyébként azt mondják el, amit odahaza is elmondhattak volna. Egy kivétel akad, s ez, pontosabban ő a film másik figyelemre méltó pontja. Jake Shulman-Ment hegedűs ugyanis a klezmer Bartókja, vagy inkább Both Miklósa. Ő nem bottal piszkálja a valóságot, az amerikai szemmel elmaradott Romániában élve kutatta évekig a zsidó zene nyomait. Az ő jelenetei nem annyira szépen komponáltak, mint a korábbi elegáns hajókázás. De két esetlen, ám jelentőségteljes snitt is többet ér, mint száz pontosan beállított zenei betét.

Soul Exodus – Magyar zenés dokumentumfilm, 92 perc
Rendezte: Bereczki Csaba
*** és fél

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.