A kiegyezés Pesten és Budán

/ 2017.06.07., szerda 18:10 /

Milyen volt a hangulat Budapesten, 1867. június 8-án? A Budapesti Közlöny, a Pesti Napló és a Vasárnapi Ujság korabeli számait lapozgatva átérezhetjük, milyen izgalomban égett az egész város, ahol napokkal korábban megkezdődött a készülődés.

Buda és Pest lakói az újságokban is közzétett hirdetményekből értesülhettek a koronázási szertartás menetéről. Mindenki tudta, hogy reggel 4 órakor 21 ágyúlövés hirdeti, hogy az ünnepélyes beiktatás e napon megtörténik. A kormány rendkívüli embertömeggel számolt, éppen ezért közlekedési korlátozásokat vezetett be. „A kocsikon való közlekedés Pest és Buda közt a lánczhidon csak a főpapságnak, az országos méltóságoknak, gazdag öltönyű úrhölgyeknek, a diplomáciai testület tagjainak, az örökös tartományok küldöttjeinek, a koronázási menetben lovagló uraknak engedtethetik meg” – írta a Budapesti Közlöny. Pest városának főorvosa, számítva arra, hogy a hőség és tolongás miatt sok embernek lesz orvosi segítségre szüksége, hat betegtanyát állíttatott fel, nemzeti zászlókkal megjelölve. Gondoskodtak elegendő mennyiségű hordszékről, nyugágyról, jégről is. A Pesti Napló szerint „már reggeli 5 órakor hullámzott a nép az utczákon; mindenki sietett alkalmas hely keresésére”, és pontban reggel 7-kor a Mátyás-templomban megkezdődött a szertartás.

„Ö Felségének a királynak az esztergomi érsek és gr. Andrássy miniszterelnök Ferenc József fejére tette a koronát, Andrássy az egész nagy templomban tisztán érthető hangon kiáltotta: Éljen a király! Szavait a közönség a templomban és a templomon kívül is százszorosan visszhangozta. Ágyúdörgés s Buda és Pest összes harangjainak zúgása jelentette, hogy a király megkoronáztatott.” Ezután Ferenc József a koronajelvényekbe öltözve kiment a tömeg közé, ahol hangos éljenzéssel fogadták. Nem maradt el a szokásos pénzszórás sem: Lónyay pénzügyminiszter tele marokkal szórta a pénzt jobbra és balra a nép köz.

A koronázási szertartás után a Bomba tértől (Batthyány tér) hajóval lehetett eljutni a pesti plébániatemplom elé, őfelsége eskütételére. Ott a prímás olvasta fel az eskü szövegét, amelyet a király „messze hallatszó érczes hangon és tiszta magyar kiejtéssel” mondott utána.

A szertartás a Lánchíd pesti hídfőjénél folytatódott, ahová a királydomb épült – a Vasárnapi Ujság korabeli számában illusztrációt is láthatunk róla. A királydomb feltöltésére a földet Pest város öt részéből küldték: az egyházak telkeiről, a Hermina-kápolnától, a Kőbányából s a Rákoson lévő királydombról. „Azon perczben, midőn Ö Felsége a domb csúcsára ért, a szent kard már csillogva hagyta el tokját. A domb tetején pedig megállt a paripa. Ezután fordult Ö Felsége vezető bal keze alatt az ég mindegyik tája felé, s kelet, nyugat, dél és éjszak felé sújtott a király a szent karddal, biztosan, erővel és méltósággal.” A lap tudósítója úgy vélte, e naptól szent kard őrzi a nemzet belbékéjét és külhatalmát.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.

Akiket az állam jól kimentett

A devizahitelezés tekervényes történetében vajon új fejezetet nyit az Európai Bíróság főtanácsnokának minapi indítványa?

A falu, ahol az LMP-s jelölt megsemmisítette a fideszest

A Zemplén egyik kis falujában, Komlóskán április 8-án előállították az egész ország egyik legfurcsább választási eredményét: egyéniben az összes érvényes szavazat 62 százalékát az LMP-s jelölt vitte, a fideszes alig látszott. Hogy lehetséges ez? Miért rontott rájuk Lázár János az időközi választási kampányban? Miért fideszesek az aprófalvak a dacos mintafalu polgármestere szerint? Riport a Heti Válasz csütörtöki számában!