A kőfejtő virága
Teraszok, sziklák, éjszakai partik - az Óbuda fölött magasodó Róka-hegy kőfejtője különleges hangulatú hely.
Az elmúlt években felkapott esti bulihelyszín lett, a mindig új kultuszhelyeket kereső budapesti aranyifjúság kedvence, természeti értékeit mégis kevesen ismerik. Pedig a majd tízhektáros terület nem véletlenül áll 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt. Eredetileg a bezárt bánya geológiai értékei miatt helyezték védelem alá, a kőfejtő falán ugyanis jól megfigyelhető a különböző színű kőzetrétegekben egymásra rakódó, sok millió éves múlt.
A Budapest és Üröm közigazgatási határán magasodó hegy mai képét már az ember alakította ki: az 1940-es évekig itt működött a főváros legnagyobb kőfejtője. Az elbányászott hegyoldal helyén három terasz jött létre, körös-körül látványos sziklafalakkal és lélegzetelállító panorámával a Duna és Óbuda irányába. A karsztos budai hegyekben oly gyakori módon barlangokat is találtak, a kisebbik a belsejét borító szép borsókövekről a Kristály-barlang nevet kapta, a nagyobbik a fölötte felhalmozódott szemétből leszivárgó mérges gázok miatt életveszélyessé vált.
A Róka-hegyet a kőfejtő felhagyása után lassan visszafoglalta a természet. Melegkedvelő, ritka növények telepedtek meg a sziklafalakon, köztük egy igazi ritkaság, a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág, melynek a Balkán az igazi hazája. Ennél északabbra Magyarországon már nem is nagyon él meg, csak a Pilisben van még egy-két társulás. A kőfejtőben nagyjából kétszáz tő élhet ebből a fehér, tátikaszerű virágokat hozó növényből, melynek súlyosan mérgező levelei igazi kincset rejtenek: a szívgyógyszerként emberéleteket mentő digoxint.
A Budapest és Üröm közigazgatási határán magasodó hegy mai képét már az ember alakította ki: az 1940-es évekig itt működött a főváros legnagyobb kőfejtője. Az elbányászott hegyoldal helyén három terasz jött létre, körös-körül látványos sziklafalakkal és lélegzetelállító panorámával a Duna és Óbuda irányába. A karsztos budai hegyekben oly gyakori módon barlangokat is találtak, a kisebbik a belsejét borító szép borsókövekről a Kristály-barlang nevet kapta, a nagyobbik a fölötte felhalmozódott szemétből leszivárgó mérges gázok miatt életveszélyessé vált.
A Róka-hegyet a kőfejtő felhagyása után lassan visszafoglalta a természet. Melegkedvelő, ritka növények telepedtek meg a sziklafalakon, köztük egy igazi ritkaság, a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág, melynek a Balkán az igazi hazája. Ennél északabbra Magyarországon már nem is nagyon él meg, csak a Pilisben van még egy-két társulás. A kőfejtőben nagyjából kétszáz tő élhet ebből a fehér, tátikaszerű virágokat hozó növényből, melynek súlyosan mérgező levelei igazi kincset rejtenek: a szívgyógyszerként emberéleteket mentő digoxint.
