A kultúra utcája

/ 2015.03.19., csütörtök 10:31 /

Ki hinné, hogy a XI. kerületi Ménesi út olyan hosszú, hogy napok kellenének történelmi, irodalmi, egyházi emlékhelyeinek bejárásához? Festők, írók, építészek lakhelye, az egyetemi, kollégiumi élet színtere; megfordult itt számtalan olyan ember, akiről ma lexikonszócikk szól.

Szerencséje van Csillag Péternek, Molnár-C. Pál unokájának, hogy beleszületett ebbe a környezetbe, gyermekként természetes volt neki, hogy festmények között játszik. A nagypapa persze ezermesterként érdekesebb volt neki, mint festőként, a műhelyben csapágyak, kézi fúrógép, szerszámok sorakoztak, sőt még filmvetítő is volt.

A Ménesi út 65. szám alatti Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumot Csillag Péter édesanyja hozta létre 1984-ben, az ő halála után, 1999-ben Csillag Péter és felesége, Csillag Éva vette át a stafétát. A múzeum egy társasházban található, a lakók mind művészetkedvelő emberek, közös koncerteket, színielőadásokat is szoktak tartani a kertben; ottjártunk estéjén a Semmelweis Vonósnégyes koncertezett, a csellista dr. Asbót Richard, a ház lakója.

Az 1894-ben született festőművész ötven évig alkotott a Ménesi úti házban, 1981-ben bekövetkezett haláláig. Egykori műtermében hatalmas életművét tematikus tárlatokon mutatják be a leszármazottak, most éppen a Kikelet – Molnár-C. Pál, a remény festője című kiállítást tekinthetjük meg.

Átmegyünk a másik kiállítótérbe, ahol február végén nyílt az első világháborút megjárt művészek alkotásaiból izgalmas tárlat, Béke és háború címmel. A frontélmények hatására készített műveket a leszármazottak bocsátották a múzeum rendelkezésére, az alkotók személyes tárgyaival, levelezésével, történeteivel együtt.

A múzeum a kerület kulturális életének fontos színtere, a művészekből álló Molnár-C. Pál Baráti Kör összejöveteleinek helyszíne közel három évtizede, 2008 óta pedig a művészettörténész-hallgatók Molnár C. Pál Műhelye is itt működik, gyakornoki lehetőséget biztosítva a fiataloknak. Még borkóstolókat is tartanak itt, nem is beszélve a számtalan kulturális estről, a Hadik Kávéházzal tartott közös programokról vagy a Csillag Péter által vezetett kultúrtörténeti sétákról, Budáról fúj a szél címmel, Szentimrevárosban és a Gellérthegyen. Olyan színfolt a kerület életében, amelyet az önkormányzat is támogatásra méltónak tart.

Csillag Péter, bár jogot és teológiát is végzett, évtizedeken át idegenvezetőként dolgozott. Jól ismer itt minden épületet, azok egykori és mostani lakóit. „Ez Budapest legkülönlegesebb utcája, a város szívében van, mégis olyan, mint egy falu – vág bele a mesélésbe. – Sok neves család él a környéken, Entzék több generáció óta itt laknak, itt a Karinthy-villa, a Lechner Jenő tervezte Gombocz Zoltán-villa vagy épp a Bozsik- és a Bodrogi-ház.” Csillag Péter mutatja, hányféle stílus keveredik itt, a szomszédos Bauhaus épülettől a közeli Sztálin-barokk lakóházon át a mögötte álló egykori főúri lakig. „Ez itt Szentimreváros, Buda egyik szellemi-lelki koncentrációja, ahol iskolák, templomok, kápolnák, kollégiumok sora található” – mutatja be az ismeretleneknek szülőföldjét.

Először Medgyaszay István építész 1920-ban épített, az erdélyi népi építészetre emlékeztető házához sétálunk, melyben ma unokája, Ládonyiné Bartha Gabriella lakik családjával, aki az örökséget is gondozza. Bejárjuk a szobrok, kőpadok, buja növények uralta teraszos kertet, és gyönyörködünk.

Az egykori Emmausz kápolna falán, a Ménesi út 57/a alatt Csillag Péter mutatja az 1945-ös belövések nyomait. „A második világháború után az ehhez hasonló kápolnák jelentették a túlélést, mi voltunk a gondnokok a feleségemmel, pár éve be kellett zárni” – mesél sokoldalú tevékenységéről.

A Szüret utca sarkán megemlíti, hogy milyen sok utca neve emlékeztet a környéken a hegy borvidéki múltjára: Somlói, Villányi, Köbölkút, Vincellér, Badacsonyi, Ménesi – utóbbi híres történelmi borvidék Arad megyében. Ám a filoxéra itt is kipusztította a szőlőt. Jobbról piros tégla támfal kísér bennünket egy darabig, alatta a kertészeti egyetem botanikus kertje, angolos stílusú parkja. „Az a sárga épület balra a vincellérképző épülete, Entz Ferenc – a Batthyány család háziorvosa – hozta létre, alatta a Gellérthegy egyetlen megmaradt borospincéje, érdemes lenne megnyitni a látogatók előtt” – ad összegzést Csillag Péter a helyszínről. Megtudjuk: Molnár-C. Pál is gyakran sétált ebben a szép kertben, sőt Csillag Péter is itt tologatta babakocsiban mind a hat gyerekét, most pedig unokáival jár ide. Az utca páratlan oldalán Csillag Péter anyósának szülőháza: az anyós a II. világháború alatt több zsidó ember életét is megmentette – akkor már a Kelenhegyi úton lakott –, ezért megkapta a Világ Igaza kitüntetést. „Amikor lebombázták a házukat, a szomszéd ház pincéjébe húzódtak be, ekkor derült ki, hogy ők is zsidókat bújtatnak” – idézi fel az itt élők emberségét egy embertelen korból.

A Páli Szent Vince által alapított Irgalmas Nővérek Ménesi út 27. szám alatti rendháza előtt meséli, hogy újraalapítása után pár évig itt működött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Most szociális otthon van a gyönyörű épületben, amelynek kertjében az általa vezetett kultúrtörténeti sétákon Cherubina nővér szokta megmutatni az Őrangyalházat. A Szeretet Leányai szerzetesrend tagjai Ráth Klára nővér vezetésével 1944-ben a kert végében lévő épületben bújtatták a zsidó gyermekeket. A történetről a szintén a Ménesi úton lakó Mérei Anna forgatott filmet Őrangyalház címmel 2001-ben, melyben több egykori megmentett megszólal.

„Az épületet 1950-ben elvették, a nővéreket kiköltöztették. Helyükre a Karikás Frigyes Nemzetközi Katonai Kollégium költözött, angolai és kubai »barátainkat« képezték ki itt. A gyógynövénykertből alakitér lett. Szörnyű állapotot hagytak maguk után” – meséli Csillag Péter. Eljutunk a szintén Páli Szent Vince által alapított lazarista rendházhoz, a Ménesi út 26. alá. Az épület az ötvenes években az AVO garázsa volt, ma mindennap van itt mise.

Pár házzal arrébb, a 19-es számú épületben lakott Schulek Frigyes, a Halászbástya tervezője, lányával és vejével. A Bibó István Szakkollégium a 12. számú épületben, az Eötvös Collegium a 11–13. szám alatt működik. „Eötvös Loránd alapította a párizsi École Normale Superieure mintájára, édesapjáról, Eötvös József íróról, kultuszminiszterről nevezte el. Célja az volt, hogy a legtehetségesebb fiatalokat gyűjtsék itt össze, akik a jövő nemzedékét fogják majd oktatni. Az Alpár Ignác által tervezett épületet történelmi emlékhellyé nyilvánították” – hívja fel a figyelmet kísérőnk.

Eljutunk a nagyszerű borász, Kampós Grácia házához, a Ménesi út 7. alá, egykor Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus lakott az épületben. „Ennek a háznak az oldalában él a Ménesi út egyetlen szőlőtőkéje, szüretelnek is róla” – mutat fel a kertbe. Az utca túloldalán a közszolgálati egyetem épülete, ennek a teleknek is hosszú múltja van: „Itt állt Schmidt Miksa bútorgyáros kastélya, igaz, jóval kisebb volt, mint a Kiscelli úti. Egy időben úttörőház lett, majd lebontották, s helyére épült a tanácsakadémia épülete, amely ma közszolgálati egyetem” – meséli.

Visszafelé indulunk, az utca közepén sétálva fotósunkkal, holott járda is van. „Erről lehet megismerni a bennszülötteket, hogy az utca közepén járnak, őrizve a dűlőútból lett korzó hagyományát” – osztja meg velük búcsúzóul a bennfentes információt Csillag Péter, és egyúttal nagyvonalúan tiszteletbeli Ménesi úti lakosokká avat bennünket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.