A legszebb indóház

/ 2017.10.11., szerda 17:07 /

Teljes átalakuláson ment keresztül a város egyik legszebb állomásépülete, a zugligeti lóvasút egykori végállomása ugyanis kulturális és rendezvényközpontként nyílt meg újra.

Bár most, az átadás után valóban mondhatnánk, hogy a Zugligeti út 64. alatti épület újra régi fényében ragyog, ez mégsem tükrözné teljesen az igazságot. A zugligeti ló-(majd villamos) vasút egykori állomásépülete ugyanis a szeptember végén befejeződött rekonstrukció óta nem pusztán régi szépségét kapta vissza, hanem annál jóval többet. A ritkán tapasztalt igényességgel restaurált antik részletek mellett ugyanis a ház Zoboki Gábor építészirodájának köszönhetően olyan izgalmas kortárs megoldásokkal is gazdagodott, amelyekkel alkalmassá vált XXI. századi funkciók betöltésére is.

De hogyan jutottunk el a mostani felújításig? Buda második lóvasútja, amely a Lánchíd és Zugliget között működött, 1868-ban nyílt meg. A zugligeti végállomáson az utasokat ekkoriban még egy fából készült pavilon szolgálta ki, a folyamatosan növekvő forgalom miatt azonban az építmény egyre inkább kicsinek bizonyult. Ezért a Budapesti Országos Kiállítás alkalmából, 1885-ben új, tartós anyagból, téglából és fából készült végállomást emeltek a régi helyén. A Kauser József tervei alapján elkészült, fatornácos épület faragott ornamentikájával a XIX. századi svájci stílust csempészte be a budai dombok közé. Kausert egyébként gyakran emlegetik „az elfeledett építészként”, pedig Ybl Miklós halála után ő fejezte be a Szent István-bazilikát, s ő tervezte a Magyar Királyi Államvasutak Köröndön álló egykori nyugdíjintézetének épületét és a jezsuiták Lőrinc pap téri központját.

Bár a zugligeti vasútállomás különleges épülete a hatalmas paloták mellett aprócskának tűnik, egyedi stílusával a budapestiek között messze az egyik legkedveltebb megállóépületnek számít, amely szépségben bármely európai társával bátran versenybe szállhatna. A ház tulajdonképpen két különálló részből és az azokat összekötő fedett, eredetileg nyitott váróból áll. A sínek hajdan két oldalról futották körbe az épületet, amelyben minden volt, amit egy valamirevaló végállomás megkívánhat: fűtött váró, posta, távírda és dohánytőzsde, vagyis trafik is.

A lóvasút pályáját nem sokkal az eredeti épület átadása után, 1896-ban villamosították, majd 1903-ban a meghosszabbított vonal új végállomása is elkészült a Fácán vendéglő alatt, a Libegő közelében. A végállomásból így egyszerű állomás lett, és az is maradt 1977-ig, amikor az 58-as villamos megszüntetésével kikerült a tömegközlekedés vérkeringésből. A funkcióját vesztett épület ezután posta, távírda és telefonhivatal lett, belsejét felszabdalták, bérlakásokat alakítottak ki benne. A rendszerváltáskor a lakókat kiköltöztették, a ház azonban nem kapott új feladatot, így állapota folyamatosan romlott; szépsége viszont a hányatott külsőn is átsugárzott, megmentése ezért újra és újra napirendre került.

Hosszú kálvária után, a most véget ért felújítással a Hegyvidéki Önkormányzat beruházásában, a magyar állam és az EGT Alap támogatásával olyan, a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelő ház készült el, amely méltó otthona lesz a Lóvasút Kulturális-és Rendezvényközpontnak. Az egykor nyitott, majd befalazott várót ugyanis megszabadították a válaszfalaktól, így újra nagy központi tér jött létre, amelyet oldalról üvegfalak védenek az időjárástól, és egy sor tetőablak tesz még világosabbá. Az épületbe hamarosan beköltözik a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, de a MOM Kulturális Központ szervezésében rendezvények is helyet kapnak majd.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.