A legszebb indóház

/ 2017.10.11., szerda 17:07 /

Teljes átalakuláson ment keresztül a város egyik legszebb állomásépülete, a zugligeti lóvasút egykori végállomása ugyanis kulturális és rendezvényközpontként nyílt meg újra.

Bár most, az átadás után valóban mondhatnánk, hogy a Zugligeti út 64. alatti épület újra régi fényében ragyog, ez mégsem tükrözné teljesen az igazságot. A zugligeti ló-(majd villamos) vasút egykori állomásépülete ugyanis a szeptember végén befejeződött rekonstrukció óta nem pusztán régi szépségét kapta vissza, hanem annál jóval többet. A ritkán tapasztalt igényességgel restaurált antik részletek mellett ugyanis a ház Zoboki Gábor építészirodájának köszönhetően olyan izgalmas kortárs megoldásokkal is gazdagodott, amelyekkel alkalmassá vált XXI. századi funkciók betöltésére is.

De hogyan jutottunk el a mostani felújításig? Buda második lóvasútja, amely a Lánchíd és Zugliget között működött, 1868-ban nyílt meg. A zugligeti végállomáson az utasokat ekkoriban még egy fából készült pavilon szolgálta ki, a folyamatosan növekvő forgalom miatt azonban az építmény egyre inkább kicsinek bizonyult. Ezért a Budapesti Országos Kiállítás alkalmából, 1885-ben új, tartós anyagból, téglából és fából készült végállomást emeltek a régi helyén. A Kauser József tervei alapján elkészült, fatornácos épület faragott ornamentikájával a XIX. századi svájci stílust csempészte be a budai dombok közé. Kausert egyébként gyakran emlegetik „az elfeledett építészként”, pedig Ybl Miklós halála után ő fejezte be a Szent István-bazilikát, s ő tervezte a Magyar Királyi Államvasutak Köröndön álló egykori nyugdíjintézetének épületét és a jezsuiták Lőrinc pap téri központját.

Bár a zugligeti vasútállomás különleges épülete a hatalmas paloták mellett aprócskának tűnik, egyedi stílusával a budapestiek között messze az egyik legkedveltebb megállóépületnek számít, amely szépségben bármely európai társával bátran versenybe szállhatna. A ház tulajdonképpen két különálló részből és az azokat összekötő fedett, eredetileg nyitott váróból áll. A sínek hajdan két oldalról futották körbe az épületet, amelyben minden volt, amit egy valamirevaló végállomás megkívánhat: fűtött váró, posta, távírda és dohánytőzsde, vagyis trafik is.

A lóvasút pályáját nem sokkal az eredeti épület átadása után, 1896-ban villamosították, majd 1903-ban a meghosszabbított vonal új végállomása is elkészült a Fácán vendéglő alatt, a Libegő közelében. A végállomásból így egyszerű állomás lett, és az is maradt 1977-ig, amikor az 58-as villamos megszüntetésével kikerült a tömegközlekedés vérkeringésből. A funkcióját vesztett épület ezután posta, távírda és telefonhivatal lett, belsejét felszabdalták, bérlakásokat alakítottak ki benne. A rendszerváltáskor a lakókat kiköltöztették, a ház azonban nem kapott új feladatot, így állapota folyamatosan romlott; szépsége viszont a hányatott külsőn is átsugárzott, megmentése ezért újra és újra napirendre került.

Hosszú kálvária után, a most véget ért felújítással a Hegyvidéki Önkormányzat beruházásában, a magyar állam és az EGT Alap támogatásával olyan, a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelő ház készült el, amely méltó otthona lesz a Lóvasút Kulturális-és Rendezvényközpontnak. Az egykor nyitott, majd befalazott várót ugyanis megszabadították a válaszfalaktól, így újra nagy központi tér jött létre, amelyet oldalról üvegfalak védenek az időjárástól, és egy sor tetőablak tesz még világosabbá. Az épületbe hamarosan beköltözik a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, de a MOM Kulturális Központ szervezésében rendezvények is helyet kapnak majd.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.