valasz.hu/pest_budai_latkep/a-mu-es-az-emlek-54879/

http://valasz.hu/pest_budai_latkep/a-mu-es-az-emlek-54879/

A Várnegyed kormánya

/ 2017.11.08., szerda 15:38 /

Szerencsések vagyunk, hogy elődeink megőrizték számunkra a múlt eseményeit, és rögzítették mindazt, amit életükben fontosnak tartottak.

A régi írásokat, feljegyzéseket, kalendáriumokat, újságokat olvasva szabadon kalandozhatunk a múltban, beleképzelve magunkat a régi korok hétköznapjaiba vagy ünnepeibe. Ha az érdekelne bennünket, hogy 150 évvel ezelőtt, Andrássy Gyula miniszterelnökké történő kinevezése, a kiegyezési törvények elfogadása vagy Ferenc József megkoronázása után hol építhették ki hivatalaikat a minisztériumok, mely épületekben rendezkedtek be, és hol hozhattak akár sorsfordító döntéseket is, elég csak fellapoznunk az 1868-as Bucsánszky-féle Nemzeti Kalendáriomot, amely az előző év, a kiegyezés évének sajátos szemléletű összegzése.

Az ország minden fontos emberének felsorolja nevét, rangját, titulusát, az egyházi vezetőktől a magyar királyi udvar tisztségviselőiig, benne természetesen az újonnan létrejött magyar minisztériumokat, amelyek többsége Budán rendezkedett be. Valószínűleg az 1867 februárjában kinevezett Andrássy Gyula miniszterelnök és honvédelmi miniszter tudatos döntése volt, hogy a kormányzati közigazgatási központot a várfalakon belül helyezte el. Hét minisztériumából öt kapott itt épületet. Ő maga a Szent György téren rendezkedett be, az első magyar miniszterelnökként, aki a Sándor-palotát választotta hivatalának.

A Nemzeti Kalendáriom nem így nevezi az épületet, Pallavicini-féle házról írnak. Amikor 1803-ban Sándor Vince tulajdonába került az ingatlan, még csak üres telek volt, az ő megrendelésére építette fel klasszicista stílusban Pollack Mihály az épületet. A Sándor család azonban továbbadta 1831-ben a Pallavicini családnak, akiktől aztán a magyar állam 1867-től bérbe vette a Miniszterelnökség számára.

Andrássy Gyula gondoskodott arról, hogy miniszterei egy rövid sétával elérhessék a hivatalát, Wenckheim Béla belügyminiszter ugyanis szintén a Szent György téren, egy másik épületben rendezkedhetett be, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium, Eötvös József vezetésével az Úri utca 53. alatt kapott helyet, s szintén a Várfalon belül jutott székházhoz a Lónyay Menyhért vezette Pénzügyminisztérium és a Mikó Imre irányította Közmunkaügyi Minisztérium. Csupán az igazság-, valamint a földművelés-, iparés kereskedelemügy szorult a várfalakon kívülre, e két minisztérium, az első Horváth Boldizsár vezetésével, a második Gorove István irányítása alatt pesti székházakat kapott, utóbbi az Aldunasor 2. szám alatt, az Igazságügyi Minisztérium azonban három helyszínre kényszerült: az Akadémia, a Deák Ferenc és Váci utcába, amely döntés arra utalt, hogy nem volt a városban elegendő kormányzati épület. A kiegyezés utáni főváros hatalmas ütemű és tempójú fejlődése alatt Pest és Buda polgárai szemtanúi lehettek a szükséges minisztériumi paloták megépítésének, amely éppoly természetes volt számukra, mint az Országház, a Nagykörút vagy Európa egyik legelegánsabb királyi palotájának a felépítése.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Magyarország kétharmada alkalmas lakóhely lehet a medvéknek

Egyre gyakrabban főszereplői a híreknek az országon keresztül-kasul trappoló medvék, a Bükkben szaporodó farkascsaládok, sőt, néha hiúzokról is hallani. Örüljünk-e a nagyragadozók újbóli megjelenésének, vagy inkább féljünk tőlük?