A Várnegyed kormánya

/ 2017.11.08., szerda 15:38 /

Szerencsések vagyunk, hogy elődeink megőrizték számunkra a múlt eseményeit, és rögzítették mindazt, amit életükben fontosnak tartottak.

A régi írásokat, feljegyzéseket, kalendáriumokat, újságokat olvasva szabadon kalandozhatunk a múltban, beleképzelve magunkat a régi korok hétköznapjaiba vagy ünnepeibe. Ha az érdekelne bennünket, hogy 150 évvel ezelőtt, Andrássy Gyula miniszterelnökké történő kinevezése, a kiegyezési törvények elfogadása vagy Ferenc József megkoronázása után hol építhették ki hivatalaikat a minisztériumok, mely épületekben rendezkedtek be, és hol hozhattak akár sorsfordító döntéseket is, elég csak fellapoznunk az 1868-as Bucsánszky-féle Nemzeti Kalendáriomot, amely az előző év, a kiegyezés évének sajátos szemléletű összegzése.

Az ország minden fontos emberének felsorolja nevét, rangját, titulusát, az egyházi vezetőktől a magyar királyi udvar tisztségviselőiig, benne természetesen az újonnan létrejött magyar minisztériumokat, amelyek többsége Budán rendezkedett be. Valószínűleg az 1867 februárjában kinevezett Andrássy Gyula miniszterelnök és honvédelmi miniszter tudatos döntése volt, hogy a kormányzati közigazgatási központot a várfalakon belül helyezte el. Hét minisztériumából öt kapott itt épületet. Ő maga a Szent György téren rendezkedett be, az első magyar miniszterelnökként, aki a Sándor-palotát választotta hivatalának.

A Nemzeti Kalendáriom nem így nevezi az épületet, Pallavicini-féle házról írnak. Amikor 1803-ban Sándor Vince tulajdonába került az ingatlan, még csak üres telek volt, az ő megrendelésére építette fel klasszicista stílusban Pollack Mihály az épületet. A Sándor család azonban továbbadta 1831-ben a Pallavicini családnak, akiktől aztán a magyar állam 1867-től bérbe vette a Miniszterelnökség számára.

Andrássy Gyula gondoskodott arról, hogy miniszterei egy rövid sétával elérhessék a hivatalát, Wenckheim Béla belügyminiszter ugyanis szintén a Szent György téren, egy másik épületben rendezkedhetett be, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium, Eötvös József vezetésével az Úri utca 53. alatt kapott helyet, s szintén a Várfalon belül jutott székházhoz a Lónyay Menyhért vezette Pénzügyminisztérium és a Mikó Imre irányította Közmunkaügyi Minisztérium. Csupán az igazság-, valamint a földművelés-, iparés kereskedelemügy szorult a várfalakon kívülre, e két minisztérium, az első Horváth Boldizsár vezetésével, a második Gorove István irányítása alatt pesti székházakat kapott, utóbbi az Aldunasor 2. szám alatt, az Igazságügyi Minisztérium azonban három helyszínre kényszerült: az Akadémia, a Deák Ferenc és Váci utcába, amely döntés arra utalt, hogy nem volt a városban elegendő kormányzati épület. A kiegyezés utáni főváros hatalmas ütemű és tempójú fejlődése alatt Pest és Buda polgárai szemtanúi lehettek a szükséges minisztériumi paloták megépítésének, amely éppoly természetes volt számukra, mint az Országház, a Nagykörút vagy Európa egyik legelegánsabb királyi palotájának a felépítése.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.