Ahol a XIII szerencseszám

/ 2013.02.21., csütörtök 13:52 /

Az ország palatinusának angolparkja, a fejedelmek hala, a fővárosi munkásosztály bölcsője és a XX. század eleji értelmiség bázisa - van egy hely, amely mindezt magáénak mondhatja. A XIII. kerület nem ér rá a múlton révedezni, kidolgozott terveik alapján a jövő is biztató, az idei év pedig kifejezetten parádés: útjára indult a decemberig tartó jubileumi ünnepléssorozat.

Helyben vert pénzérme, 75 szeletes torta, meglepetés díszvendégek és "angyalföldi pálmafák": a Radnóti Miklós Művelődési Házban megrendezett ünnepségen volt minden, ami egy kerek évfordulóhoz illik. Az eredetileg Magdolnaváros névre keresztelt, 1938. június 15-vel megalapított, azaz 75 éves XIII. kerület időrendben 13. vezetője, Tóth József polgármester személyes élményekkel tarkított bevezetőben sorolta szűkebb pátriája büszkeségeit.

No meg a múlt emlékeit. Történetek a Margit-szigetről, amely az Árpád-házi uralkodók idején Urak szigete, majd Budai-sziget, később királyi vadasparkként az itt elszaporodó nyulakról elnevezve Nyulak szigete volt. Boldogasszony-sziget már az itt megtelepedett apácák monostorának köszönhetően lett. Középkori emlékeinek napvilágra kerülése regénybe illő: 1914-ben egy hatalmas vihar csavarta ki a sziget legvénebb diófáját, amely gyökereinek ölelésében felszínre emelte a hajdanán elásott kolostorharangot. A budai Vár után Budapest második legnagyobb összefüggő középkori építészeti emlékének színhelye természeti kincseiről is híres volt, gazdája, József főherceg (úgy is mint nádor, azaz palatinus) nem csupán pompás angolkertet, de szőlőgazdaságot és nyaralót is létesített, ahol még az orosz cár is megfordult. 1908 után "a Margitsziget közvagyon, ami örök időkre nyilvános kertül tartandó fenn". A fejedelmek hala - a halak fejedelme, vagyis a viza a Fekete-tengerből a Margit-szigeti hőforrások felé vándorolva lett a XIII. kerület emblematikus állata. Hajdani, országos jelentőségét mutatja, hogy a Képes krónika is említést tesz róla: I. András ötven vizát küldött III. Henrik német-római császár éhező seregének Győr környékére. A jómódú halászok lakta középkori mocsaras-erdős falu a vizáknak köszönhette népszerűségét, ám a folyamszabályozások miatt a halak száma megfogyatkozott, végül kedvelt ívóhelyeiket az Árpád híd építésekor elkotorták. Ha viszont ünnepelünk, akkor emlékezzünk csak a szépre - a programnyitó rendezvényen megjelent díszpolgárok, Baranyi Ferenc költő, műfordító, Fenyő Miklós dalszerző, szövegíró és Horváth Ádám rendező vallottak lokálpatriotizmusukról, Angyalföldről, Újlipótvárosról. Szóba került: a XIII. kerületet gyakran összefoglalóan Angyalföldként emlegetik, holott a hajdani Engelsfeld csak egy szelete annak. A vélhetően a szőlőbirtokos Engl családról elnevezett terület jelentős része évtizedekig Pest legnagyobb temetkezési helye volt, itt helyezték örök nyugalomra Kisfaludy Károlyt, Kitaibel Pált és Petőfi egykori szerelmét, Csapó Etelkát is. A híresen szép sírkertet 1847-ben bezárták, a Kerepesi temető megnyitása után helyét fokozatosan elhódította a nagyvárosi forgatag. Angyalföld persze leginkább a XIX. század végén létesült gyárairól és a városrészbe bevándorló munkásairól lett híres - vagy inkább hírhedt. Történetétől elválaszthatatlanok a Láng Gépgyár és a hajógyár, az angyalföldi csibészek és a jassznyelv. A régi csibészek azonban nem ismernének rá a hajdani Váci útra, az egykori gyárkémények és munkásszállások helyén ma modern irodaházak sorakoznak. De nem múltak el azok az idők nyomtalanul, az 1985-ben alapított Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény kimondottan a kerület újkori és legújabb kori dokumentumait gyűjti és mutatja be. Maczó Balázs muzeológus, a gyűjtemény egyik munkatársa a Pest-budai Látképnek elmondja, különösen technikatörténeti gyűjteményükre büszke, amelynek legrégebbi darabja egy 1936-ban - természetesen a kerületi Orion gyárban - készített rádió, de számos "relikviát" (értsd: a dokumentációkon kívül bontatlan üvegeket) őriznek a Hazai Likőr-, Rum- és Szeszárugyárból is. A 2004-ben a Múzeumok Világszövetsége (ICOM) különdíját elnyert gyűjteményt tehát leginkább a gyártermékek reprezentálják, ugyanakkor az évforduló alkalmából a közelmúltban megnyitották Így éltünk a XIII. kerületben című időszaki kiállításukat, amely az itt élők által rendelkezésre bocsátott bútorok segítségével kelti életre az elmúlt évtizedek lakáskultúráját. Hamarosan útnak indítják a szervezett helytörténeti sétákat is, ennek első része Újlipótváros emblematikus helyszínei köré szerveződik. Egy dologban biztosak lehetünk: látnivalókból nem lesz hiány. Bár az 1920-as években még ezen a környéken is gyárak, faáru- és építőanyag-telepek sorakoztak, a XX. század elején indult építkezés egészen más irányt adott a Palatinus- és bérházakkal, a polgári miliővel, mint amit Angyalföld követett. A korábbi Neuschloss-féle Padolat (parketta) gyár helyén 1930 és 1934 között kialakították a Szent István parkot, majd lassan elkészültek a parkot körülölelő házak is, köztük a Dunapark kávéházat magába foglaló épület, ami a környék legelegánsabb lakóépületének számított. Az új városrészben jellemzően a polgári középréteg, értelmiségiek, művészek találtak otthonra, a Vígszínház, a gombamód szaporodó mozik és kávéházak, a Vág utcában megnyílt első közkönyvtár pedig kellő szellemi hátteret biztosítottak számukra. Ahogy az ünnepségen Horváth Ádám fogalmazott, olyan ez a környék, mint egy kisváros, ahol mindent megtalál az ember és nincs is kedve kimozdulni innen.

A városrész vezetése ígéri, a kerület hagyományaihoz híven a jubileumi év is gazdag lesz élményekben és értékekben, minden korosztály megtalálhatja a számára megfelelő programot. Lesznek itt helytörténeti vetélkedők, filmklub, 75 év, 75 épület címmel fotókiállítás, utcazenei fesztivál és faültetés, Ruttkai Éva szobrának avatása, a 75 éves lakosok és a 75. házassági évfordulójukat ünneplők köszöntése, no meg a kerület süteményének kiválasztása. A cél, hogy év végére minden látogató legalább egy XIII. kerületi kellemes élménnyel gazdagodjon.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Akiket az állam jól kimentett

A devizahitelezés tekervényes történetében vajon új fejezetet nyit az Európai Bíróság főtanácsnokának minapi indítványa?

A falu, ahol az LMP-s jelölt megsemmisítette a fideszest

A Zemplén egyik kis falujában, Komlóskán április 8-án előállították az egész ország egyik legfurcsább választási eredményét: egyéniben az összes érvényes szavazat 62 százalékát az LMP-s jelölt vitte, a fideszes alig látszott. Hogy lehetséges ez? Miért rontott rájuk Lázár János az időközi választási kampányban? Miért fideszesek az aprófalvak a dacos mintafalu polgármestere szerint? Riport a Heti Válasz csütörtöki számában!

Brüsszel most tényleg büntet? – Navracsics Tibor válaszol

Navracsics Tibor szerint a 2019-es európai parlamenti választáson minden országban közös lesz a téma: a migráció. Az oktatásért és kultúráért felelős uniós biztost az EU-költségvetés hazánkat is célzó szankcióiról és Manfred Weber néppárti frakcióvezető Fidesz-kizárással fenyegető szavairól is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.