Az első magyar repülőtér

/ 2017.09.13., szerda 17:33 /

„A gép pilótája tudta, hogy híres francia és osztrák kollégák vannak a röpülőtéren és huszáros virtuskodással akart ízelítőt adni a maga tudományából” – így számolt be a Népszava 1925. május 12-i száma az előző nap a mátyásföldi repülőtéren történt tragédiáról.

A 34 éves volt huszárkapitány, Gergye József úgy döntött, leszállás előtt elkápráztatja a földön összegyűlt pilótatársait, de az attrakció rosszul sikerült. A gép lezuhant és a pilóta szörnyethalt. A létrehozásának századik évfordulóját szeptember másodikán ünneplő mátyásföldi reptér szerencsére nem csak tragikus történetekkel szerepel a magyar repülés aranykönyvében. Az első világháború alatt a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) rendezett be repülőgépgyártó üzemet a területen, s nemsokára kialakították Budapest első állandó repülőterét. 1918 nyarán pedig innen indult az első menetrend szerinti bécsi járat. Idővel a reptér egyre fontosabb lett a katonaság számára, a második világháború végén Mátyásföldön a honi légteret védő magyar vadászrepülők állomásoztak. A ma már elhagyott terület 1956-ban szomorú esemény színtere volt: innen, az akkor a szovjet hadsereg által használt légikikötőből vitték Nagy Imrét, társait és családtagjaikat Romániába.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.