Az összetartozás érzése

Az M6-os autópálya alá ássák el a nagytétényi mérget

/ 2007.11.21., szerda 20:15 /

Sok baj sújtotta az elmúlt évtizedekben a XXII. kerületi lakosokat, mégsem akarják elhagyni szülőföldjüket. Feltárják őseik múltját, ápolják hagyományaikat, megbecsülik azokat, akik sokat tesznek a térség felemelkedéséért - tudtuk meg Szabolcs Attila polgármestertől.

- Még nem volt polgármester, amikor a saját bőrén tapasztalhatta, mit jelentett a XXII. kerületnek a Metallochemia által okozott környezetszennyezés. Megijedt?

- A Bartók Béla-lakótelepen laktunk Nagytétényben a hetvenes évek végén, amikor megtudtam, hogy az én gyerekeimtől is vért vettek az óvodában. Ekkor hallottunk először arról, hogy mérgezés történt a kerületben. A többi szülőhöz hasonlóan én is aggódtam a gyerekeimért, de, hála istennek, a mi óvodánkban a vérmintákban nem találtak problémát.

- Ennek már majdnem harminc éve, és még mindig van olyan terület, ahol szennyezett a talaj.



- De már nem sokáig. A nehézfémgyártás miatt mintegy 1100 családi ház kertjében kellett a talajt kicserélni a volt gyár környékén, és ez a munka november végére befejeződik. A szennyezett anyagot az épülő M6-os autópálya alatt egy szarkofágba zárják.

- Hogy fordulhat elő, hogy több ezer embernek egészségügyi és anyagi kárt okozott egy gyár szenynyezése, és eddig senki sem kapott kártérítést?

- Az önkormányzat 1993-ban kártérítési pert indított 1300 ingatlantulajdonos felhatalmazása alapján a tulajdonos és az állam ellen. Minden évben volt egy vagy két tárgyalás. Nagyon megdöbbentünk, hogy tavaly szeptemberben úgy döntött a bíróság: az önkormányzat nem képviselheti a károsultakat. Az ingatlantulajdonosoknak egyenként kell pert indítaniuk, ha kártérítést akarnak. Nem értjük, miért kellett erre a döntésre tizenhárom évet várni.

- Az önkormányzat is rosszul járt, hiszen a magánszemélyekhez hasonlóan kártérítésre tartott igényt. De mit szólnak ehhez a sokat szenvedett helybeli lakosok?

- Mivel azóta csatornáztuk a gyárhoz közeli területet, és állami támogatással kiépítettük az utakat, most már nem követelhetjük ennek az ellenértékét, mint 13 évvel ezelőtt. Az viszont ma is kimutatható kárként jelentkezik, hogy például kommunális adót nem szedtünk a szennyezett területeken. De a családi házban élők hogyan bizonyítsák be, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztési tilalom miatt mekkora kár érte őket? Vagy hogy mennyivel tudták volna magasabb áron értékesíteni a házukat, ha nincs szenynyezés? Hogyan bizonyítsák be, hogy azért következett be a koraszülés vagy a rákbetegség, mert egészségre ártalmas volt a környezetük? Az önkormányzat ma annyit tud tenni, hogy minden jogi segítséget megad azoknak, akik évtizedek óta szenvednek a történtek miatt.

- A történtek ellenére megjelentek a XXII. kerületben is az ingatlanbefektetők. Örömmel fogadják őket?

- Inkább vegyes érzelmekkel. Nagytétényben egy 300 lakásos lakóparkra adtunk ki építési engedélyt, átadás előtt van Budatétényben egy 200 lakásos lakópark is. A befektető jó pénzért eladja a lakásokat, utána jönnek hozzánk a vevők, hogy nincs játszótér, nincs óvoda, nincs iskola, bolt. Azt mondtuk, áldozzanak valamit a befektetők is.

- Hajlandók áldozni?

- Ma már kénytelenek velünk kerületfejlesztési szerződést kötni, különben nem kapják meg az építési lehetőséget. De ilyen társasházakat csak az L7-es, lakóelepi övetezetben lehet építeni. A családi házas övezetekre változtatási tilalmat rendeltünk el még a nyár elején, mert a kialakult keskeny utcák nem bírják el a túlzott beépítést.

- Mekkora beépítést engednének?

- A szabályozási terv most van véleményezés alatt. A családi házas övezetben 1000 négyzetméteres lenne a legkisebb kialakítható önálló építési telek, amire legfeljebb kétlakásos épület húzható föl. Ennek nem mindenki örül, hiszen van, aki a gyerekét szerette volna kiházasítani a telek árából, de így az most kevésbé kelendő. Persze a vállalkozók sem jártak jól, mert nem tudnak 4-6 lakásos társasházat építeni. ---- ----

- Nem csak az építkezést szigorítják. Nemrég a képviselő-testület úgy döntött: a pénzügyi kiadásokat is korlátozza. Nagy a baj?

- Az egyre több feladathoz egyre kevesebb pénzt ad az állam. Amikor 2000-ben átvettük a gépjármű-ügyintézést a rendőrségtől, kialakítottunk egy nagyon korszerű ügyfélszolgálati irodát. Az elmúlt években annyi feladatot kaptunk, hogy kinőttük. Ezért - igaz, hogy pályázati pénzt is kapunk hozzá - jelentős összegből ismét át kell építeni. És ez így van minden területen, az oktatástól a szociális feladatokig. Ha minden ingatlanunkat eladnánk, azzal is csak ideigóráig lehetne pótolni a hiányt. Ráadásul a befolyó pénzt kénytelenek vagyunk a villanyszámla és a munkabérek kifizetésére fordítani. Vagyis folyik a vagyonfelélés.

- Mióta tart az eladósodás?

- A kilencvenes évek elején, az Antall-kormány idején az önkormányzatok még anyagilag jó helyzetben voltak. Azóta egyre kevesebb a pénz, annak jó részét is a fővárosi önkormányzat kapja. Volt olyan év, amikor a főváros egyetlen fillért sem költött a kerületünkre önálló beruházással, miközben több kilométernyi földutunk van még mindig, és csak 65 százalékos a csatornázottság.

- Az eladósodás ellenére a közelmúltban minden arany-, gyémánt- és rubindiplomás tanár 20 ezer forintos borítékot kapott a virágcsokor mellé.

- Bár szegények vagyunk, tudniuk kell a pedagógusoknak, hogy milyen sokra értékeljük a munkájukat. Nem zárunk be iskolát, mint sok más kerület és település, sőt óvodai férőhelyeket bővítettünk. A 11 milliárd forintos költségvetésünkből 4 milliárdot fordítunk az oktatásra, de ebből csak 1,4-et kapunk meg az államtól. Persze van, aki azt mondja, hogy luxus fenntartani két gimnáziumot, és a Nádasdy Kálmán művészeti iskolát, de mi ragaszkodunk hozzájuk. Ha átadnánk a fővárosnak, akkor bezárnák őket. A borászati szakközépiskolánk is megmenekült: a Corvinus egyetemhez került. Az MSZP-s Lendvai Ildikó éppúgy segített megmenteni, mint a fideszes Németh Zsolt.

- Pedig ön egyik pártnak sem tagja, viszont már 1989-ben belépett az MDFbe, és 2006-ig ki is tartott mellette. Nem hiányzik egykori pártja?

- Ez nagyon szomorú történet. 1989. május 1-jén léptem be az MDF-be. S bár korábban sem mindig értettem egyet az irányvonallal, magamtól valószínűleg nem fordítottam volna hátat a pártnak. Viszont a 2006-os országgyűlési választás előtt én léptem vissza elsőként az országban a fideszes jelölt javára. Emiatt - kollektív büntetésként - feloszlatták a XXII. kerületi MDF-szervezetet, anélkül hogy meghallgattak volna bennünket. Még formailag megfelelő határozatot, fellebbezési lehetőséget sem kaptunk.

- Fontolgatta, hogy bírósághoz fordul?

- Nem láttam értelmét. Én, aki végig szívvel-lélekkel támogattam az MDF-et, bárki volt is az elnök, kizárásom után csatlakoztam az igazi MDF-hez, a Lezsák Sándor-féle Nemzeti Fórumhoz, így a 2006-os polgármester-választáson a Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Jobbik jelöltjeként indultam.

- Széles az összefogás, mint a civilszervezetekben. Mi az oka annak, hogy ilyen sok hagyományőrző egyesület van a kerületben?

- Az itt élők nagyon fontosnak tartják a múltjuk feltárását és hagyományaik ápolását, és ebben az önkormányzat is segíti őket. Közel ötven civilszervezetet támogatunk, bár a tortát egyre kisebb szeletekre kell vágni. A XXII. kerületiek szigorúan számon tartják, hogy budafokiak, nagytétényiek vagy budatétényiek-e. Mindegyik településrésznek megvannak a maguk civilszervezetei. Bálokat, szüreti felvonulásokat tartanak a régi ünnepségek mintájára, emlékműveket avatnak, keresztet állítanak. Nagyon nagy bennünk az összetartozás érzése.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.