Az utca és az identitás

/ 2013.01.24., csütörtök 14:35 /

Nincs avíttabb dolog, mint a tegnapi újság. Ez az újságíró-iskolai példamondat napjainkban minden korábbi korszakhoz képest igazabbnak bizonyul. Lejárt szavatosságú utcák neveit húzzák ki a kéziratokból a szerkesztők, hogy az új elnevezés jelenhessen meg a legfrissebb számban. Legújabban a Zsigmond király, a Teller Ede, a Ruttkai Éva vagy éppen a Radics Béla utcákkal ismerkedhetünk.

Az utcanevek identitásunk részei, érzelemmel viszonyulunk hozzájuk. Szeretünk hazamenni, ha szép a név, megmagyarázzuk, ha érthetetlen, és restelljük, ha olyan utcában lakunk, aminek rossz a csengése, negatív a jelentése. A Bimbó utca nevének ingatlanpiaci értéke van, a Temető utcában nehéz eladni a lakásokat. Tisztelni akarjuk azokat, akiknek neveit utcáink viselik, hinni, hogy nagy történelmi hősök voltak, esetleg felülmúlhatatlan művészek, vagy legalább a világ legnagyobb tudósai között emlegetik őket. Az utcanevek kifejezik értékrendünket, a múlthoz való viszonyunkat, talán ezért is a kultúrharc terepei. Nem véletlen, hogy jelentős politikai változások idején újraírják az utcanévjegyzéket.

Egy több mint száz évvel ezelőtti lapszámában a Vasárnapi Újság szerzője az olvasóktól kérdezi: hinnék-e, hogy már a XVIII. században is létezett Pesten Kossuth utca? A lap arra emlékeztet, hogy a Szabadság tér az 1848-as szabadságharc emlékére kapta a nevét, a környező utcák pedig a honvéd tábornokok nevét viselik. A Világháború Képes Krónikája című heti kiadvány 1914. novemberi 8-ai számában érdekes adalékot olvashatunk az akkori utcanévváltozásokról, a német császár budapesti látogatásáról szóló írásban: "Erre az időre esik a székesfővárosnak az az elhatározása, hogy a Váci-körutat Vilmos császár-útnak nevezi el, a Nyugati pályaudvar előtti térséget Berlini térnek, a Szerb-utcát pedig Nándorfehérvár-utcának." A Tanulmányok Budapest múltjából című folyóirat 1934-es számában, a belváros szabályozásáról közölt tanulmányban számos, ma már fel nem lelhető pesti utcanévvel találkozhatunk: Zsibárus utca, Hal tér, Torony utca. Kellemes foglalatosság régi újsághirdetéseket olvasgatni, megtudni, mit árultak, mit gyártottak mondjuk az 1880-as években a Deák-Ferencz, az Egyetem, az Uri, Váczi, a Mária vagy épp a Dorottya utczában.

Vannak utcanevek, amelyeket nehezen felejtünk. A Király utca vagy az Andrássy út 1950-es átnevezésük után évtizedeken át makacsul tartották magukat. Na de ki emlékszik már a Münnich Ferenc utcára, az Élmunkás térre vagy a Beloiannisz utcára? Ha az utcanév rossz, legjobb esetben is csak megszokjuk, de nem válik identitásunk részévé (a kommunista utcanevek mellett például a 2010-es rakpartelnevezések).

Az utcanevekről szóló tudósítások, ha nem is tudományos alapossággal, de mégiscsak dokumentálnak egy korszakot. Az utcanévjegyzéket az adott kor sajátos krónikájának tekinthetjük.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.