valasz.hu/pest_budai_latkep/nosztalgia-a-fogaskerekun-39440

http://valasz.hu/pest_budai_latkep/nosztalgia-a-fogaskerekun-39440

Az utca és az identitás

/ 2013.01.24., csütörtök 14:35 /

Nincs avíttabb dolog, mint a tegnapi újság. Ez az újságíró-iskolai példamondat napjainkban minden korábbi korszakhoz képest igazabbnak bizonyul. Lejárt szavatosságú utcák neveit húzzák ki a kéziratokból a szerkesztők, hogy az új elnevezés jelenhessen meg a legfrissebb számban. Legújabban a Zsigmond király, a Teller Ede, a Ruttkai Éva vagy éppen a Radics Béla utcákkal ismerkedhetünk.

Az utcanevek identitásunk részei, érzelemmel viszonyulunk hozzájuk. Szeretünk hazamenni, ha szép a név, megmagyarázzuk, ha érthetetlen, és restelljük, ha olyan utcában lakunk, aminek rossz a csengése, negatív a jelentése. A Bimbó utca nevének ingatlanpiaci értéke van, a Temető utcában nehéz eladni a lakásokat. Tisztelni akarjuk azokat, akiknek neveit utcáink viselik, hinni, hogy nagy történelmi hősök voltak, esetleg felülmúlhatatlan művészek, vagy legalább a világ legnagyobb tudósai között emlegetik őket. Az utcanevek kifejezik értékrendünket, a múlthoz való viszonyunkat, talán ezért is a kultúrharc terepei. Nem véletlen, hogy jelentős politikai változások idején újraírják az utcanévjegyzéket.

Egy több mint száz évvel ezelőtti lapszámában a Vasárnapi Újság szerzője az olvasóktól kérdezi: hinnék-e, hogy már a XVIII. században is létezett Pesten Kossuth utca? A lap arra emlékeztet, hogy a Szabadság tér az 1848-as szabadságharc emlékére kapta a nevét, a környező utcák pedig a honvéd tábornokok nevét viselik. A Világháború Képes Krónikája című heti kiadvány 1914. novemberi 8-ai számában érdekes adalékot olvashatunk az akkori utcanévváltozásokról, a német császár budapesti látogatásáról szóló írásban: "Erre az időre esik a székesfővárosnak az az elhatározása, hogy a Váci-körutat Vilmos császár-útnak nevezi el, a Nyugati pályaudvar előtti térséget Berlini térnek, a Szerb-utcát pedig Nándorfehérvár-utcának." A Tanulmányok Budapest múltjából című folyóirat 1934-es számában, a belváros szabályozásáról közölt tanulmányban számos, ma már fel nem lelhető pesti utcanévvel találkozhatunk: Zsibárus utca, Hal tér, Torony utca. Kellemes foglalatosság régi újsághirdetéseket olvasgatni, megtudni, mit árultak, mit gyártottak mondjuk az 1880-as években a Deák-Ferencz, az Egyetem, az Uri, Váczi, a Mária vagy épp a Dorottya utczában.

Vannak utcanevek, amelyeket nehezen felejtünk. A Király utca vagy az Andrássy út 1950-es átnevezésük után évtizedeken át makacsul tartották magukat. Na de ki emlékszik már a Münnich Ferenc utcára, az Élmunkás térre vagy a Beloiannisz utcára? Ha az utcanév rossz, legjobb esetben is csak megszokjuk, de nem válik identitásunk részévé (a kommunista utcanevek mellett például a 2010-es rakpartelnevezések).

Az utcanevekről szóló tudósítások, ha nem is tudományos alapossággal, de mégiscsak dokumentálnak egy korszakot. Az utcanévjegyzéket az adott kor sajátos krónikájának tekinthetjük.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Matteo, az igazságos?

Olaszország lehet az első nyugat-európai állam, ahol az új, populista jobboldal bedarálja a mérsékelt jobboldalt.