Az utolsó óra?
Fehér folt néven folytatódik a gyűjtés
Tíz évvel ezelőtt a maga nemében páratlan hangszeres és vokális népzenei gyűjtés indult Utolsó óra néven. A rögzített hang- és képanyag a magyarság, valamint a velünk élő nemzetiségek tánc- és népzenehagyományának utolsó nagy látlelete.
A rendszerváltás után a határok könnyebb átjárhatósága, a határokon túli munkavállalás lehetősége és a külső kulturális hatások a népi műveltség átalakulását vonták maguk után - immár a zártabb településeken is. A hagyományos paraszti közösségek egyre gyorsabb felbomlását látva Kelemen László, a Hagyományok Háza mostani főigazgatója 1997-től Utolsó óra néven hangszeres és vokális népzenei gyűjtést kezdeményezett és vezetett végig sikeresen. Az anyagi fedezet megteremtése után a gyűjtés a Fonó Budai Zeneház közreműködésével három éven keresztül tartott. A szakmai támogatást az MTA Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum vállalta.
A mintegy harminc főből álló gyűjtőcsapat munkájának köszönhetően a falvakban előzetesen felkeresett hagyományőrző zenészcsoportok, énekesek egy-egy pár táncossal egymást váltva eljöttek Magyarországra, hogy repertoárjukat a Fonó Budai Zeneház erre a célra kialakított stúdiójában felvegyék. A dallamkészleten kívül a zenével, tánccal, népszokásokkal kapcsolatos szöveges adatokat is rögzítették. 1997 és 1999 között összesen 520 lemeznyi anyagot sikerült átmenteni 47 erdélyi hagyományőrző népzenei együttessel. Az eredetileg erdélyi gyűjtésnek indult programot időközben kiterjesztették a Kárpát-medence teljes területére, így végül további 25 csoport érkezett a Felvidékről, s mintegy 20 együttes az Alföldről, Kárpátaljáról és a Délvidékről.
A gyűjtés eredményeként több mint 1200 óra multimédiás felvétel készült, melynek során számos olyan, eddig ismeretlen dallamot, illetve a hagyományos zenei és táncélethez kapcsolódó adatot sikerült rögzíteni, melyek tovább gyarapítják a Kárpátmedence folklór forrásanyagát. A felvételekből készített válogatást Új Pátria elnevezésű CD-sorozatban tették a nagyközönség számára hozzáférhetővé, Kelemen László és Pávai István szerkesztésében. Eddig a tervezett 45-ből 18 - kis tanulmánnyal kísért - különálló lemez jelent meg tájegységek, falvak, illetve ünnepkörök szerint csoportosítva. A felvételekről Pávai István számítógépes nyilvántartást készített, mely megtalálható az interneten előadók, származási helyek, műfajok, előadásmódok szerint rendszerezve.
A gyűjtés tizedik évfordulójára a Fonó Budai Zeneház kerekasztal-beszélgetéssel induló nagyszabású számadást szervezett, mely az eredmények ismertetésén túl a hagyományos paraszti tánc- és zenekultúra továbbélésének lehetőségeit vizsgálta. Milyen formában lehet ezt a kultúrát sikerrel terjeszteni szélesebb rétegeknek? Mi motiválhatja a mai fiatalokat a népi kultúra befogadására? A felvetődött kérdésekre adott derűlátó válaszok közt megemlíthetjük az ismét egyre népszerűbb folklórfesztiválokat, táncháztalálkozókat, a néptáncegyüttesek tevékenységét, a népzene világzene formájában történő virágzását. Vannak persze, akik a helyzetet nem látják ennyire rózsásnak. Mindenki egyetértett azonban a még élő népzenei hagyományok feltárásának fontosságában, átmentésének szükségességében. Nem véletlen, hogy a programot az eltelt évek alatt politikai hovatartozástól függetlenül valamennyi kultuszminiszter támogatta.
A kezdeményezés indulásakor sokan borúlátónak tartották az Utolsó óra elnevezést. Tény azonban, hogy a programban forrásanyagot szolgáltató személyek fele nem él már - tudtuk meg Kelemen Lászlótól. A beszélgetést követő emlékkoncerten rájuk emlékeztek a program résztvevői és a közönség. A Kárpátmedencei hagyományőrző zenészek műsorát hajnalig tartó táncház követte.
Az elhivatott szakemberek a gyűjtést Fehér folt néven tervezik folytatni a még feltáratlan területeken. Erre, valamint a meglévő gyűjtések internetes közzétételére és kiadására elnyerték a Norvég alap 170 millió forintos támogatását "Az európai örökség megőrzése" kategóriában - mondta el a Budai Látképnek Kelemen László.
A mintegy harminc főből álló gyűjtőcsapat munkájának köszönhetően a falvakban előzetesen felkeresett hagyományőrző zenészcsoportok, énekesek egy-egy pár táncossal egymást váltva eljöttek Magyarországra, hogy repertoárjukat a Fonó Budai Zeneház erre a célra kialakított stúdiójában felvegyék. A dallamkészleten kívül a zenével, tánccal, népszokásokkal kapcsolatos szöveges adatokat is rögzítették. 1997 és 1999 között összesen 520 lemeznyi anyagot sikerült átmenteni 47 erdélyi hagyományőrző népzenei együttessel. Az eredetileg erdélyi gyűjtésnek indult programot időközben kiterjesztették a Kárpát-medence teljes területére, így végül további 25 csoport érkezett a Felvidékről, s mintegy 20 együttes az Alföldről, Kárpátaljáról és a Délvidékről.
A gyűjtés eredményeként több mint 1200 óra multimédiás felvétel készült, melynek során számos olyan, eddig ismeretlen dallamot, illetve a hagyományos zenei és táncélethez kapcsolódó adatot sikerült rögzíteni, melyek tovább gyarapítják a Kárpátmedence folklór forrásanyagát. A felvételekből készített válogatást Új Pátria elnevezésű CD-sorozatban tették a nagyközönség számára hozzáférhetővé, Kelemen László és Pávai István szerkesztésében. Eddig a tervezett 45-ből 18 - kis tanulmánnyal kísért - különálló lemez jelent meg tájegységek, falvak, illetve ünnepkörök szerint csoportosítva. A felvételekről Pávai István számítógépes nyilvántartást készített, mely megtalálható az interneten előadók, származási helyek, műfajok, előadásmódok szerint rendszerezve.
A gyűjtés tizedik évfordulójára a Fonó Budai Zeneház kerekasztal-beszélgetéssel induló nagyszabású számadást szervezett, mely az eredmények ismertetésén túl a hagyományos paraszti tánc- és zenekultúra továbbélésének lehetőségeit vizsgálta. Milyen formában lehet ezt a kultúrát sikerrel terjeszteni szélesebb rétegeknek? Mi motiválhatja a mai fiatalokat a népi kultúra befogadására? A felvetődött kérdésekre adott derűlátó válaszok közt megemlíthetjük az ismét egyre népszerűbb folklórfesztiválokat, táncháztalálkozókat, a néptáncegyüttesek tevékenységét, a népzene világzene formájában történő virágzását. Vannak persze, akik a helyzetet nem látják ennyire rózsásnak. Mindenki egyetértett azonban a még élő népzenei hagyományok feltárásának fontosságában, átmentésének szükségességében. Nem véletlen, hogy a programot az eltelt évek alatt politikai hovatartozástól függetlenül valamennyi kultuszminiszter támogatta.
A kezdeményezés indulásakor sokan borúlátónak tartották az Utolsó óra elnevezést. Tény azonban, hogy a programban forrásanyagot szolgáltató személyek fele nem él már - tudtuk meg Kelemen Lászlótól. A beszélgetést követő emlékkoncerten rájuk emlékeztek a program résztvevői és a közönség. A Kárpátmedencei hagyományőrző zenészek műsorát hajnalig tartó táncház követte.
Az elhivatott szakemberek a gyűjtést Fehér folt néven tervezik folytatni a még feltáratlan területeken. Erre, valamint a meglévő gyűjtések internetes közzétételére és kiadására elnyerték a Norvég alap 170 millió forintos támogatását "Az európai örökség megőrzése" kategóriában - mondta el a Budai Látképnek Kelemen László.
