Budapest, a vizek városa

/ 2018.03.28., szerda 17:19 /

Ak-ink, jó víz – így nevezték a kelták a települést, melyet Krisztus előtt az első század környékén alapítottak a mai Budapest területén.

Az eltelt kétezer év során fővárosunk igencsak rászolgált erre a névre. Nemcsak a világ számos országában nem magától értetődően jó minőségű ivóvíz miatt, hanem gyógyfürdőinek köszönhetően is. Ám a fejlődéssel egyre nehezebben tartottak lépést a kis kapacitású kutak, és a reformkori város utcaképéhez szervesen hozzátartozó, csacsikkal Duna-vizet szállító árusok sem tudtak minden igényt kiszolgálni. Utóbbi gyakorlat fokozta a járványok kialakulásának kockázatát is. Ezért 1868-ban az angol mérnök, William Lindley javaslatára a mai Parlament helyén dugattyús gőzgépes és szivattyús berendezésekkel megépült az első, nagy teljesítményű vízmű. A 150 évvel ezelőtti pillanattól számítja fennállását a Fővárosi Vízművek. Kiváló műszaki létesítményekkel alapozták meg a máig jól működő rendszert. Például a kőbányai Óhegyen lévő víztárolót olasz mesteremberek építették 1869–1871 között. Az első pesti vízmű tárolójának két, egyenként 11 ezer köbméteres medencéje ma is gond nélkül üzemel. Olyan gondossággal építették meg, hogy máig tökéletes a vízzáró hatás. Csak remélni lehet, hogy a szemre is tetszetős épület és társai még legalább százötven évig biztosítják a budapestieknek a jó minőségű ivóvizet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.