Csiky Gergely életei

/ 2017.12.13., szerda 17:31 /

„A fiatalság oly hiba, mely napról napra kisebbedik” – így szól Csiky Gergely egyik máig népszerű színdarabja, A nagymama egyik tételmondata.

Az Isten is irodalomra teremtette azt az embert, aki szinte ontja magából az ilyen szellemességeket, és veleszületett érzéke van a színpadhoz – gondolhatnánk. Az éppen 175 éve, 1842. december 8-án született Csiky Gergely azonban sokáig úgy vélhette, a Mindenható inkább az ő szolgálatára rendelte. Az Arad melletti Pankotán polgári családban született Csiky papnak készült, 1865-ben szentelték fel. Kápláni szolgálata után a temesvári papneveldébe rendelték elöljárói. De a papi hivatással párhuzamosan egészen más ambíciók is fűtötték: már diákkorában elbeszéléseket és drámákat írt. Eljött az idő, amikor választania kellett Temesvár és az egyház, illetve Budapest és az irodalom között. Országos hírnévre egy 1875-ös drámájával (Jóslat) tett szert, 1878-ban pedig püspöki engedéllyel Budapestre költözött, hogy az irodalomnak élhessen. A szakítás csak idő kérdése volt: a csanádi püspökkel összekülönbözött, otthagyta a papságot, megházasodott, sőt áttért az evangélikus vallásra. Megszületett A nagymama című vígjátéka, amely talán legmaradandóbb műve. Csiky Gergelynek mindössze 49 év adatott e Földön.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.