Dézsmaház és borutca

Történelem a budafoki utcanevekben

/ 2009.10.16., péntek 14:14 /

Budafok-Tétényben minden ősszel egymást követik a szüreti rendezvények: a budafoki borfesztivál, a nagytétényi szüreti mulatság, a budatétényi Szent Mihály-napok. Bár ma már nincsenek szőlőültetvények a XXII. kerületben, közel harminc utcanév emlékeztet a borkultúra hagyományaira.

Budafok, Budatétény és Nagytétény - Budapest mai XXII. kerülete - utcaneveiben is őrzi történelmét. Mindhárom városrészében - melyek korábban önálló települések voltak - kellő tisztelettel adóznak a szőlőés borkultúrának. Az ágazattal kapcsolatos közterületek többsége a XIX. század első felében kapta a nevét - a helyi hagyományőrző családok kezdeményezésére fogadta el ezeket a városi vezetőség. Napjainkban az itteni borfesztiválokra érkező vendégsereg nemcsak a pincészeteket keresheti fel, de végigsétálhat a Borkő, a Mézesfehér, a Rizling és Pezsgő utcákon is. A borkultúrával kapcsolatos legutolsó keresztelő 1987-ben volt, amikor a Szőlőműves utcát nevezték el, előtte pedig 1982-ben kapta az előbbihez hasonlóan szintén a Baross Gábor telepen található utca a Borszőlő nevet. Mindkét helyszínen még az 1930-as években is szőlőt műveltek - mondta el a Budai Látképnek Garbóci László helytörténész.



A szüret kezdete régen neves napokhoz kötődött, a XVIII-XIX. században meghatározott időpontokban kezdődhetett meg, ami azért volt fontos, mert az uradalmi járandóságot, a szőlődézsmát, majd az 1860-as évektől a bordézsmát ezen a napon szedték be. Ennek emlékét őrzi a Dézsmaház utca Budatétényben, mely a település egyik legszebb utcája. Az utcát az 1960-as években átkeresztelték, eredeti nevét csak 1990-ben kapta vissza. Hivatalosan a Kölcsey utca elején található, de közvetlenül a Savoyai tér mentén helyezkedik el a most a budafoki rádiónak helyet adó épület, mely egykor - ugyancsak a visszaemlékezések szerint - dézsmaházként működött - avat be Farkas Balázs, a Borhegy klaszter egyik vezetője.

Promontórium gazdasági életét a törökverő Savoyai Jenő herceg élesztette újra a XVIII. század elején. A promontori birtokon az ősi szőlőkultúrát hozták vissza és fejlett majorsági árutermelő gazdálkodást vezettek be. Savoyai Jenő nevét a Savoyai tér őrzi, és bár a herceg nem rokonszevezett a magyarokkal, a település gazdaságának felvirágoztatásában jelentős szerepe volt. Promontor területén a legjobb szőlőtermő területet a Szőlő utca őrzi nevében, itt volt egykoron az uradalmi szőlészet - meséli Garbóci László. Ez az utcácska ma a Péter Pál és Plébánia utcákat köti össze. Innen csupán pár száz méterre található a Soós István Borászati Szakközépiskola Tangazdasága.

A ma borászati célra használt legtöbb budafoki pincészet a Hegyfok utca környékén található. Ez a szó - latinul Promontorium - szőlővel beültetett hegyfokot jelent, őrzi nevében Budafok egykor meghatározó tevékenységét, tájképi jellegét - meséli Farkas Balázs. A domboldal másik oldalán a Promontor utca zárja ezt a területet. Míg a XVIII. században itt szőlőültetvények voltak, kipusztulásuk után a kőfejtés következtében a Sörház, a Borkő és Csap utca környékén és a Kossuth Lajos utca páros oldalán függőleges sziklafalakkal határolt udvarok szabdalják a domboldalt. A borkő elnevezés a borfeldolgozás egyik melléktermékére utal, a Csap utca pedig a régi boroshordó csapjára. A budafoki borászok boraikat értékesítették, szabadidejükben, társadalmi összejöveteleken azonban sörözéssel múlatták az időt, a Knoll család (Knoll József utca) serfőzdéje és sörözője hozzájárult a település életének mozgalmasságához, rendszeresen jártak ide a promontori szőlősgazdák és mesteremberek.

Haász Orsolya, a szeptemberben megrendezett XX. Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál főszervezője beavat minket a borászattal kapcsolatos további elnevezésekbe. A szőlőművelésre utal a Vessző, az Ágacska és a Puttonyos utca. Már a borfeldolgozást jelzik a Hordós, a Donga, a Szeg, az Akó és a Pint utcák. Promontor területén száznál is több szőlőfajtát termesztettek, a Budai Sashegyi európai hírű vörösbor volt régen. Nevét őrzi az Alsósas és Felsősas utca. A fehérszőlő a XVIII. század vége felé kezdett terjedni, ekkor jelent meg a mézesfehér és rizling fajta is, melyeknek ugyancsak utcanevek állítanak emléket.

De nem feledkezhetünk meg a Pincemester, a Vincellér, a Kötélverő és a Kötélgyártó utcákról sem - ezek a borászati és ahhoz kapcsolódó mesteremberek szerepét hangsúlyozzák. A Kacor utca is Budafok-Tétény történelmének megörökítője, a kacor szőlőmetsző kést jelent, melyet Promontoron és általában a budasasadi szőlőtermő területeken használtak a XVIII. században - meséli Garbóci László. A borászok közül egyedül Dietzl József, az első bornagykereskedő neve maradt fent a Dietzl lépcső révén, aki a XIX. század közepén alapított pincészetet a hegyoldalon.



Ha Budafokon borról beszélgetünk, nem feledkezhetünk meg a pezsgőről sem. A Pezsgő utcán és a Törley téren sétálva felidézzük, hogy Törley József a XIX. század végén határozta el, hogy pezsgőgyártásba kezd Magyarországon, melyhez az akkori Promontor területén talált ideális helyet. A pezsgő bölcsőhelyéhez, a Champagne vidékhez hasonlóan a mészkőbe vájt pincék itt is garantálták a minőséget. Üzeme a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett.

A szőlészet, borászat kultúráját a már említettek mellett a szőlőültetvények dűlőinek, a korabeli határrészeknek az elnevezései is őrzik. A telepítés a XVIII. században a határ északi részéről dél felé és kelet-nyugati irányban húzódott. A Vöröskúti határsor utca, a Kőmáli határsor ennek emlékét őrzi. Sashegy neve utcaként nem létezik, de a Saskő tér még használatos utcanév. A XVIII. század végétől nagy divatja lett a budai és pesti polgárok körében a pincézésnek, ekkorra tehető a pincekultusz kialakulása. A vendégek fogadására kiképzett pincerészeket kőfaragvánnyal díszítették. A szőlőterületek növekedésével a bor egyre több pincét foglalt el, szaporodtak a présházak, különösen a Péter Pál utcában, ahol még ma is megvannak a tágas pinceelőterek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.