Duna-parti kilátás

Senki sem tudja, mit ástak el a lakók a föld alá

/ 2008.08.25., hétfő 11:45 /

Néhány éven belül megújul a XXII. kerület egyik elhanyagolt Duna-parti szakasza. Erről és a legfontosabb önkormányzati teendőkről a kerület polgármestere, Szabolcs Attila nyilatkozott a Budai Látképnek.

- Ha néhány év múlva a Duna partján sétálunk, mit fogunk látni az árvizekről elhíresült Dunateleptől egészen a nagytétényi kastélyig húzódó 32 hektáros területen?

- Ezt a területet a hatvanas-hetvenes években a főváros kommunális szemétlerakónak használta. Erről a több méter mélyen húzódó, döntően lakossági hulladékról nem lehet tudni, hogy pontosan mit tartalmaz. Nem tudjuk, hogy mit hordtak oda a környező üzemekből - a műanyag-feldolgozóból, a festékgyárból vagy a hizlaldából. Egy fővárosi rendeletben az szerepelt, hogy 2006-ra be kellett volna fejeznie a fővárosnak a terület megtisztítását. Ez nem történt meg.

- Kié a terület?

- A tulajdonjog a XXII. kerületé, a szemetet a főváros hordatta oda. Amikor bezárták a szeméttelepet, a területet nagyjából befedték építési törmelékkel és földdel. Magas vízállásnál ezt a szemetet és a takarását mossa a Duna. Ezért nem is lehetett eddig hasznosítani. Amikor 1972-ben Nagytéténybe költöztem, akkor bizonyos partszakaszokon, ahol még fű nőtt, le lehetett menni a folyópartra. Családok víkendeztek ott. Én is sütöttem szalonnát a Duna-parton. Azóta ez megszűnt, sőt most illegálisan hordják oda a hulladékot, amit sorompóval sem tudtunk megakadályozni.

- Ezért is kerestek jobb hasznosítási módot.

- Hárman jelentkeztek a kiírt pályázatra. A kerületi képviselő-testület kiválasztotta a leginkább megfelelőt, azok után, hogy minden pályázó bemutatkozott a testületnek és a frakcióknak. Az érintett városrészben, Nagytétényben lakóknak tájékoztatót tartott mind a három pályázó az elképzeléseiről. Nagy eredménynek tartom, hogy konszenzusos döntés született, a testület egyhangúlag választotta ki a győztest.

- A nagytétényiek is egyetértettek a terület átépítésével?

- Akadt olyan lakossági vélemény, hogy parkosítsuk a területet. Ez elméletileg támogatható lett volna, de ki az, aki elhord ennyi szemetet azért, hogy aztán gyepet telepítsen a helyére? Előzetes számítások szerint másfél milliárd forintba kerül a terület megtisztítása és feltöltése.

- Teljes mértékben magánberuházásban valósul meg a tereprendezés és a lakóházak felépítése?

- A szerződés rögzíti, hogy a magánberuházónak rendszeresen egyeztetnie kell az önkormányzattal. A Duna-parton marad egy keskeny sáv - az út, a bicikliút és a gát -, amelyek önkormányzati tulajdonban maradnak. Szomszédos ingatlantulajdonosként az önkormányzat, bármilyen engedélyezésnél bele tud szólni a tervekbe.



- Sok esetben zsúfoltan állnak az új lakóparkok épületei, a kivitelező minél nagyobb haszna érdekében. Mekkora a beépíthető rész a Duna-parton?

- A terület hetven százaléka zöldövezet marad. A 6-os út mellett irodaházak épülnek. A Duna irányába továbbhaladva lakások, a folyó felé egyre alacsonyabb házakban. A kerületiek külön kérése volt, hogy végig szabad legyen a Duna-part. Ez ötven-száz méteres sávban megvalósul. Oda bármikor bárki le tud majd menni.

- Például szalonnát sütni.

- Azt talán már nem, de pokrócra letelepedhet majd bárki. Épül ott vendéglő, csónakkikötő, hajóállomás. Kisebb üzletek, de bevásárlóközpont nem. Sportközpontot, iskolát is terveznek, mert több száz lakás épül. Aki csak dolgozni jár majd oda, annak se mindegy, hogy oda tudja-e vinni iskolába a gyerekeit. Közösségi tér is épül, most vásártérnek nevezzük, ahol népünnepélyeket lehet tartani.

- A városi közösségi közlekedésbe az eddigieken túl új járatokkal is bekapcsolódik az új Duna-part?

- A tömegközlekedés döntően a Nagytétényi úton zajlik. Közvetlenül a terület mellett húzódik a vasút. A MÁV megállót tervez oda. A buszközlekedés fejlesztéséről majd akkor kell egyeztetni, amikor már nagyjából megépült az új városrész. A lehetőség meglesz, de a Nagytétényi út tulajdonképp nincs messze. Néhány perces sétával elérhető a 3-as busz.

- Mennyibe kerül az egész beruházás?

- Az építők úgy számolnak, hogy 45-50 milliárd forintba kerül majd. A kerület életében nagyon jelentős építkezésről van szó. Szemben a Csepel-sziget zöld sávjával nagyon szép, a Római-parthoz hasonló terület alakulhat ki. Egész Nagytétény életére és fejlesztésére jó hatással lesz.

- Kicsit közelebb a belvároshoz, a Háros-szigettel nincsenek hasonló terveik?

- Az szigorúan védett természeti érték. A sziget, pontosabban félsziget bejáratánál a használaton kívüli laktanya területének felét az elmúlt hetekben kapta meg az önkormányzat. A másik felére is pályázunk. Arról majd később lehet csak szó, hogy mit érdemes és lehet kezdeni azzal a területtel. A Háros-sziget szigorú védettségét mindenképpen figyelembe kell majd venni.

- A 32 hektárért az önkormányzat kasszájába befolyó pénzt mire fordítják?

- A Duna-part II. - ez a hivatalos neve a területnek - nettó kétmilliárd forintért kelt el. Ezt nem a napi rezsire akarjuk elkölteni, hanem értéknövelő fejlesztésekre. Az elmúlt két évben nagyon takarékos gazdálkodást igyekeztünk folytatni a városházán. Ez nem jelenti azt, hogy egyenesbe került volna a költségvetésünk - gyakorlatilag minden önkormányzat forráshiányos. Ráadásul nekünk nagyon sok önként vállalt feladatunk is van, amit nem szeretnénk feladni. Például a két gimnáziumunkat. Az oktatás fővárosi feladat, de ha a két gimnáziumot átadnánk a fővárosnak, akkor fennállna annak a veszélye, hogy bezárják azokat, mert az oda járó több száz gyereket Budapest más iskoláiba szét lehet szórni.

- A közlekedés fejlesztése sem feltétlenül az önkormányzat feladata. Milyen változásokra lenne szükség ezen a téren?

- Nagyon fontos lenne az elővárosi vasút beindulása. Egyre többen használják a vonatot. A Camponánál és itt a Városház téren sokszor nem lehet parkolóhelyet találni, mert sokan vonattal mennek tovább a belváros felé. Éppen ezért most a fővárossal, a MÁV-val, a fővárosi Parking Kft.-vel és a XVII. kerülettel együtt társaságot alapítottunk, hogy P+R parkolók kiépítésére pályázzunk. Az egyik a hárosi vasútállomásnál, a másik itt a Városháza mellett lenne.

- Vannak még hasonló terveik?

- Szeretnénk egy borászati központot kialakítani. A Törley-pince 2400 négyzetméteres egyterű csarnokát és a felette lévő épületet a Háros-szigeti laktanyarészhez hasonlóan a honvédségtől kaptuk meg. Amint pályázati pénzhez jutunk, kezdődhet a felújítás. Szálláslehetőség, borbemutató, éttermek - ez szerepel a tervekben. A felső csarnokot megtartanánk rendezvényteremnek, mert a kerületben nincs is akkora terem, ahol nagyobb rendezvényeket lehetne tartani.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.