valasz.hu/pest_budai_latkep/advent-obudan-43524

http://valasz.hu/pest_budai_latkep/advent-obudan-43524

Élményfokozás

Szeredi Helga / 2017.09.13., szerda 17:36 /

Végéhez közeledik az Örkény István Színház nézőterének felújítása, jobb rálátás a színpadra, jobb akusztika és kényelmesebb széksorok várják az új évadban a közönséget. Nappal próbák, éjszaka építkezés miatt nyüzsög a teátrum.

Bár nyárra ígérték a befejezést, némi csúszással hamarosan végéhez ér az Örkény István Színház nézőtér-rekonstrukciója, heteken belül újra birtokba veheti a közönség a volt Madách Kamarát. Az átépítés idejére a társulat a Városmajori Szabadtéri Színpadra költözött, de az új évad kezdetével a munkálatok ellenére a próbákat ismét a Madách tér 6. szám alatt tartják. Mácsai Pál igazgató szeptember 26-án mutatja be a nyilvánosságnak a végeredményt, addig pedig a próbák miatt az építők a végső hajrában éjszaka dolgoznak.

Mint a színház tájékoztatójából kiderült, tarthatatlan volt már a nézőtér állapota, a székek recsegtek az előadások alatt, nem mindenhonnan lehetett teljességében rálátni a színpadra, a sorok közti szűkösség pedig csak tovább fokozta a kényelmetlenségeket. Így, kétéves tervezési folyamat után, idén tavasszal végre megkezdték a munkát.

„Ahhoz, hogy a széksorok közötti távolságot meg tudjuk növelni, falakat kellett áthelyeznünk, és plusz aljzatréteget kellett húzni a meglévő födémre a hűtés-fűtés légbefúvói miatt, ezek kiosztását pedig az új székosztáshoz igazítottuk. Az eddig esetleges lejtésű nézőteret lépcsős kialakítással rendeztük, kilenc centiméteres fellépőkkel, ez sokat javít a színpadra való rálátáson is” – avat be a részletekbe Vincze Krisztián építész tervező. A színházteremben nemcsak a lábak alatti területen folyik a felújítás, de az oldalfalak és az álmennyezet is a helyhez méltó formát öltenek. Az eddig szövetekkel burkolt falfelületek akusztikai hangelnyelő burkolatot kapnak, a karzat alatti álmennyezettel együtt. A színek is változnak, a padlizsán-drapp helyett szürke-fekete és ezüstös színvilággal találkozhat majd a néző.

A belsőépítészeti tervek lényege, hogy a nézőket a színházi élmény befogadásához segítse. Ahogy a bejárattól eljutnak a színházteremig, már a falfelületek színezése is az előadáshoz hangolja útjukat: a fehér előcsarnokból a finoman sötétülő lépcsőházban halad majd a közönség a nézőtér feketéi, szürkéi és ezüstös tónusai felé.

Mint Vincze Krisztián kérdésünkre megjegyezte, utoljára 1980-ban korszerűsítették a színházat, amikor az eredeti, Gerlóczy Gedeon tervezte nézőteret teljesen átalakították. Azóta küszködtek a színháziak az épület kellemetlenségeivel. Most visszatérnek az eredeti alaprajzhoz, és modernizálják, amit szükséges. A nézőtér befogadóképessége tíz székkel növekszik, és a korábbinál sokkal kényelmesebb, modernebb ülések várják majd a nagyérdeműt. A színház segítséget is kapott a fejlesztéshez, a teljes beruházásra a fővárosi önkormányzat 240 millió forintot biztosított.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.