És lett világosság

/ 2012.09.20., csütörtök 14:48 /

A közvilágítást ma már természetes városi szolgáltatásnak gondoljuk - pedig alig 130 éve annak, hogy az 1881-es párizsi világkiállításon bemutatták az izzólámpát.

A nyár közepén nagy vihart kavart, hogy a Városházán átálltak az automatikus közvilágítás-bekapcsoló rendszerről a kézi vezérlésre takarékossági okokból. Bár az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és ősztől újra a régi módon gyulladnak fel a lámpák, az eset jól mutatja, hogy a városi élet elengedhetetlen részének érezzük a kivilágítást.

Budapesten 1893-ban indult meg a központi telepekről táplált villamosáram-szolgáltatás. Az elektromos világítás bevezetésére 1892-ben versenytárgyalásokat írtak ki azzal a kikötéssel, hogy a telepnek a város belterületén kívül kell megépülnie. Két vállalat kapott koncessziót, mindkettő a mai XIII. kerület területén kezdte meg a beruházást. A Magyar Villamossági Rt. a Váci út-Tisza utca sarkán létesített áramfejlesztő telepet, míg a Budapesti Általános Villamossági Rt. a Tutaj utca-Berzenczey (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán építkezett.

Az 1893 májusában megkötött koncessziós szerződés alapján elkezdték kiépíteni az áramszolgáltatáshoz szükséges berendezéseket, mégpedig a Berzenczey, Tutaj, Visegrádi és a Bessenyei utcák által határolt területen. A kazánokat egy szintén kerületi vállalat, az Eisele József-féle vasöntöde szállította. Hamarosan az áramfogyasztás várakozáson felüli gyors növekedése szükségessé tette a központi telep bővítését. 1914-től a kelenföldi erőmű beindításával aztán a telep fokozatosan elveszítette jelentőségét. Az épület bontását 1992-ben kezdték meg, helyére lakópark épült, a Cézár ház, amelyet 2002 tavaszán adtak át. A helyszínen, a Hegedűs Gyula utca 85-ös számú ház falán emléktáblát állított a XIII. kerületi önkormányzat szeptember 7-én, így tisztelegve a főváros egyik első áramfejlesztő telepének emléke előtt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.