És lett világosság

/ 2012.09.20., csütörtök 14:48 /

A közvilágítást ma már természetes városi szolgáltatásnak gondoljuk - pedig alig 130 éve annak, hogy az 1881-es párizsi világkiállításon bemutatták az izzólámpát.

A nyár közepén nagy vihart kavart, hogy a Városházán átálltak az automatikus közvilágítás-bekapcsoló rendszerről a kézi vezérlésre takarékossági okokból. Bár az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és ősztől újra a régi módon gyulladnak fel a lámpák, az eset jól mutatja, hogy a városi élet elengedhetetlen részének érezzük a kivilágítást.

Budapesten 1893-ban indult meg a központi telepekről táplált villamosáram-szolgáltatás. Az elektromos világítás bevezetésére 1892-ben versenytárgyalásokat írtak ki azzal a kikötéssel, hogy a telepnek a város belterületén kívül kell megépülnie. Két vállalat kapott koncessziót, mindkettő a mai XIII. kerület területén kezdte meg a beruházást. A Magyar Villamossági Rt. a Váci út-Tisza utca sarkán létesített áramfejlesztő telepet, míg a Budapesti Általános Villamossági Rt. a Tutaj utca-Berzenczey (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán építkezett.

Az 1893 májusában megkötött koncessziós szerződés alapján elkezdték kiépíteni az áramszolgáltatáshoz szükséges berendezéseket, mégpedig a Berzenczey, Tutaj, Visegrádi és a Bessenyei utcák által határolt területen. A kazánokat egy szintén kerületi vállalat, az Eisele József-féle vasöntöde szállította. Hamarosan az áramfogyasztás várakozáson felüli gyors növekedése szükségessé tette a központi telep bővítését. 1914-től a kelenföldi erőmű beindításával aztán a telep fokozatosan elveszítette jelentőségét. Az épület bontását 1992-ben kezdték meg, helyére lakópark épült, a Cézár ház, amelyet 2002 tavaszán adtak át. A helyszínen, a Hegedűs Gyula utca 85-ös számú ház falán emléktáblát állított a XIII. kerületi önkormányzat szeptember 7-én, így tisztelegve a főváros egyik első áramfejlesztő telepének emléke előtt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kínos válások: a Facebook mint koronatanú

Vagyontalanítják magukat, minimálbérről siránkoznak, a mamára íratják a cégeket, környezettanulmány előtt lenullázzák a lakást – hogy ne kelljen gyerektartást fizetni a saját gyermeküknek. Egy valamiről azonban megfeledkeznek: a Facebook ellenük vall.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.