És lett világosság

/ 2012.09.20., csütörtök 14:48 /

A közvilágítást ma már természetes városi szolgáltatásnak gondoljuk - pedig alig 130 éve annak, hogy az 1881-es párizsi világkiállításon bemutatták az izzólámpát.

A nyár közepén nagy vihart kavart, hogy a Városházán átálltak az automatikus közvilágítás-bekapcsoló rendszerről a kézi vezérlésre takarékossági okokból. Bár az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és ősztől újra a régi módon gyulladnak fel a lámpák, az eset jól mutatja, hogy a városi élet elengedhetetlen részének érezzük a kivilágítást.

Budapesten 1893-ban indult meg a központi telepekről táplált villamosáram-szolgáltatás. Az elektromos világítás bevezetésére 1892-ben versenytárgyalásokat írtak ki azzal a kikötéssel, hogy a telepnek a város belterületén kívül kell megépülnie. Két vállalat kapott koncessziót, mindkettő a mai XIII. kerület területén kezdte meg a beruházást. A Magyar Villamossági Rt. a Váci út-Tisza utca sarkán létesített áramfejlesztő telepet, míg a Budapesti Általános Villamossági Rt. a Tutaj utca-Berzenczey (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán építkezett.

Az 1893 májusában megkötött koncessziós szerződés alapján elkezdték kiépíteni az áramszolgáltatáshoz szükséges berendezéseket, mégpedig a Berzenczey, Tutaj, Visegrádi és a Bessenyei utcák által határolt területen. A kazánokat egy szintén kerületi vállalat, az Eisele József-féle vasöntöde szállította. Hamarosan az áramfogyasztás várakozáson felüli gyors növekedése szükségessé tette a központi telep bővítését. 1914-től a kelenföldi erőmű beindításával aztán a telep fokozatosan elveszítette jelentőségét. Az épület bontását 1992-ben kezdték meg, helyére lakópark épült, a Cézár ház, amelyet 2002 tavaszán adtak át. A helyszínen, a Hegedűs Gyula utca 85-ös számú ház falán emléktáblát állított a XIII. kerületi önkormányzat szeptember 7-én, így tisztelegve a főváros egyik első áramfejlesztő telepének emléke előtt.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.