Faültetés Pest-Budán

/ 2016.12.07., szerda 14:58 /

Széchenyi István a pesti sár és por ellen is felemelte szavát. Úgy vélte, Pest-Buda fásításával, új parkok létrehozásával lehet az áldatlan állapotokon segíteni. A fásítás, faültetés programja Pest, Buda, Óbuda egyesítése előtt is fontos szempontként jelent meg. Amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1871-ben városrendezési pályázatot hirdetett az egységes várossá szervezésért, az egyik pályázó, az első díjat nyert Lechner Lajos például a pesti belterület és a Víziváros fásítását szorgalmazta, sőt úgy gondolta, hogy a város körül létre kellene hozni egy erdősávot.

E korai fásítási programok ellenére az itt élők számára nem volt mindig teljesen egyértelmű, hogy a városban is szükség van fákra. Még a fővárosi közgyűlésben is elhangzott olyan felszólalás – mint arról az 1889. február 27-i Fővárosi Lapokban olvashatunk –, hogy az Andrássy út kiszáradt fái helyett ne ültessenek újat, hisz ott úgysem él meg a fa. A vitában felelevenítették azt a negyven évvel korábbi történetet, amikor a pestiek ellenezték a faültetést, mert felmerült bennük az a kérdés, hogy akkor vajon miben fog különbözni a falutól a főváros.

Mint a Budapesti Hírlap 1914. július 11-i lapszámában olvashatjuk: a főváros erdészeti bizottságában is állandó téma volt, hogy hogyan lehet Budapesten biztosítani a friss levegőt. Abban az évben 3500 hold erdőterülete volt a városnak 120 kilométernyi sétaúttal, és éppen folyamatban volt új sétaút építése a solymári határ és a lipótmezei erdőterület között. „Ha ez a nyolc kilométeres út is elkészül, lombos út fog vezetni másfél napi járásra, egészen a Hármas-határig” – írta az újság. A bizottsági ülésen kifogásként elhangzott, hogy a főváros népe nem használja eléggé az erdőket, többe kerül a fenntartásuk, mint amennyi a hasznuk.

A fővárosban 1924-ben is tervbe vették új sétányok, terek létesítését, több útvonal fásítását; a forradalmak elpusztította pesti fásítási övezetek felújítását – olvashatjuk a Friss Újság június 24-i számában. Az 1932-es Természettudományi Közlönyből azt is megtudhatjuk, milyen fák voltak akkor a főváros utcáin: „a budai oldal utait a vadgesztenye és a jávorfa jellemzi, míg Pesten inkább az akác és a platán uralkodik. Elég, ha a Duna két partjára mutatok reá: a pesti partot ritkás akácok, a budai partot dús lombú, árnyékot adó vadgesztenyék szegélyezik. Sajnálni lehet, hogy kevés a hársfa: Budán mindössze négy és Pesten csak hét útvonalon található.” Megtudhatjuk azt is a lapból, hogy Pesten 296 és Budán 271 utca van fásítva.

„Budapest az utcák fásítása tekintetében messze elmarad a külföldi nagyvárosoktól” – írta 1924-ben a Budapesti Hírlap. Holott a cikk szerint a tüdővész ellen való küzdelemben is elsődleges fontosságú lenne a fásítás, az utcák portalanítása, a locsolás. „Tehát ültessük be az összes számba jöhető utcákat, tereket és más szabad helyeket hárs-, akác-, juhar- vagy gesztenyefákkal” – hangzik a múltból az életmentő recept.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.