Faültetés Pest-Budán

/ 2016.12.07., szerda 14:58 /

Széchenyi István a pesti sár és por ellen is felemelte szavát. Úgy vélte, Pest-Buda fásításával, új parkok létrehozásával lehet az áldatlan állapotokon segíteni. A fásítás, faültetés programja Pest, Buda, Óbuda egyesítése előtt is fontos szempontként jelent meg. Amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1871-ben városrendezési pályázatot hirdetett az egységes várossá szervezésért, az egyik pályázó, az első díjat nyert Lechner Lajos például a pesti belterület és a Víziváros fásítását szorgalmazta, sőt úgy gondolta, hogy a város körül létre kellene hozni egy erdősávot.

E korai fásítási programok ellenére az itt élők számára nem volt mindig teljesen egyértelmű, hogy a városban is szükség van fákra. Még a fővárosi közgyűlésben is elhangzott olyan felszólalás – mint arról az 1889. február 27-i Fővárosi Lapokban olvashatunk –, hogy az Andrássy út kiszáradt fái helyett ne ültessenek újat, hisz ott úgysem él meg a fa. A vitában felelevenítették azt a negyven évvel korábbi történetet, amikor a pestiek ellenezték a faültetést, mert felmerült bennük az a kérdés, hogy akkor vajon miben fog különbözni a falutól a főváros.

Mint a Budapesti Hírlap 1914. július 11-i lapszámában olvashatjuk: a főváros erdészeti bizottságában is állandó téma volt, hogy hogyan lehet Budapesten biztosítani a friss levegőt. Abban az évben 3500 hold erdőterülete volt a városnak 120 kilométernyi sétaúttal, és éppen folyamatban volt új sétaút építése a solymári határ és a lipótmezei erdőterület között. „Ha ez a nyolc kilométeres út is elkészül, lombos út fog vezetni másfél napi járásra, egészen a Hármas-határig” – írta az újság. A bizottsági ülésen kifogásként elhangzott, hogy a főváros népe nem használja eléggé az erdőket, többe kerül a fenntartásuk, mint amennyi a hasznuk.

A fővárosban 1924-ben is tervbe vették új sétányok, terek létesítését, több útvonal fásítását; a forradalmak elpusztította pesti fásítási övezetek felújítását – olvashatjuk a Friss Újság június 24-i számában. Az 1932-es Természettudományi Közlönyből azt is megtudhatjuk, milyen fák voltak akkor a főváros utcáin: „a budai oldal utait a vadgesztenye és a jávorfa jellemzi, míg Pesten inkább az akác és a platán uralkodik. Elég, ha a Duna két partjára mutatok reá: a pesti partot ritkás akácok, a budai partot dús lombú, árnyékot adó vadgesztenyék szegélyezik. Sajnálni lehet, hogy kevés a hársfa: Budán mindössze négy és Pesten csak hét útvonalon található.” Megtudhatjuk azt is a lapból, hogy Pesten 296 és Budán 271 utca van fásítva.

„Budapest az utcák fásítása tekintetében messze elmarad a külföldi nagyvárosoktól” – írta 1924-ben a Budapesti Hírlap. Holott a cikk szerint a tüdővész ellen való küzdelemben is elsődleges fontosságú lenne a fásítás, az utcák portalanítása, a locsolás. „Tehát ültessük be az összes számba jöhető utcákat, tereket és más szabad helyeket hárs-, akác-, juhar- vagy gesztenyefákkal” – hangzik a múltból az életmentő recept.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.