Feltárják a múltat

/ 2017.07.19., szerda 16:28 /

Az 1956-os eseményekről szóló kiadvány elkészülte után most a VII. kerületi protestáns közösségek múltját tárja fel egy kutatócsoport. Az idei emlékév apropóján készülő mű a kerület egyházainak reformációban betöltött szerepét is vizsgálja majd.

Idén ünnepeljük a reformáció ötszázadik évfordulóját, ugyanis éppen ennyi ideje, 1517 októberében tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom falára Luther Márton. Az Ágoston-rendi szerzetes merész tette reformok sorozatához, új keresztény egyházak születéséhez vezetett, alapjaiban újítva meg ezzel a hitéletet. A reformáció hatása azonban nemcsak a vallásra terjedt ki, hanem az élet szinte valamennyi területére, s amellett, hogy teljesen újrarajzolta Európa vallási térképét, olyan változásokat eredményezett, amelyeket ma már természetesnek látunk. A reformáció ugyanis nem egy távoli, elvont, lezárult történelmi esemény, hanem egy olyan folyamat, amely mindmáig körülvesz bennünket, amelynek vívmányait mindannyian élvezzük, tartozzunk bármely ágához is a kereszténységnek. Luther eredetileg csak megújulást hirdetett, visszatérést a keresztény hit eredeti, a Szentírásban kinyilatkoztatott eszméihez, lenyesve mindazokat a vadhajtásokat, amelyek az idők során rárakódtak a vallásra. Ilyen volt a papi kiváltságok hosszú sora, a pompahajhászás és az egyik legfőbb kiváltó ok, az úgynevezett búcsúcédulák árusítása, amelyekkel a hívek tulajdonképpen gyónás nélkül, vásárlás útján juthattak bűnbocsánathoz. Mindezekkel a káros és felszínes jelenségekkel a hit lényege veszett el. Luther azonban sem új vallást, sem új egyházakat nem akart, pusztán a meglévőt megreformálni, a történelem viszont máshogyan alakult: a később reformációnak elkeresztelt megújulásból hosszú és szerteágazó folyamat lett, amely Európa szinte összes országát érintette, de mindenhol kicsit másképpen zajlott.

Magyarországon a lutheri elveket követő (evangélikus) közösségeken kívül a Kálvin János nevével fémjelzett református vallás terjedt el főként, így a reformáció folyamatát ezeken az egyházakon keresztül ismerhetjük meg leginkább, ám lényeges szerepet játszanak a később alakult protestáns kisegyházak, például a baptisták is. Az erzsébetvárosi közösségek múltját feltáró, a tervek szerint őszre elkészülő kötet éppen ezért kiemelt figyelmet szentel a fenti egyházak VII. kerületi közösségeinek. A szerzők nagy hangsúlyt fektetnek majd a Fasori református és a Klauzál téri református, a Fasori evangélikus és a Wesselényi utcai baptista gyülekezet bemutatására, de érintik a többi, már megszűnt vagy jelenleg is működő, kisebb protestáns közösséget is. A könyv nemcsak az érintett gyülekezetek történetét, hanem a jelenét is bemutatja majd, feltárva a kerület életére gyakorolt hatásukat is. A kötet egyébként a Legenda Egyesület történészeinek munkája lesz, csakúgy, mint a tavaly kiadott Erzsébetvárosi ősz című kötet, amely a VII. kerület 1956-os szerepéről és a harcokban részt vett emberek sorsáról szólt.

Bár a reformáció egykor véres harcokat, vallásháborúkat eredményezett, ma már úgy tűnik, az idő Luther eredeti elképzelését igazolta, a folyamat ugyanis, mint egy óriási mértékű megújulás, végül magát a katolikus egyházat is megreformálta. Nem hiába írja Ady Endre: „Én a reformációban nem új vallások összeütését, hanem az emberi lélek diadalát látom!” (A reformáció, 1900.) Mindemellett a reformáció egyes elemei, például a Biblia-fordítások, vagy az anyanyelvi istentisztelet elterjedése nemcsak az embereknek segített abban, hogy hitüket őszintébben megélhessék, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy a vallás a nemzettudat részévé váljon. Gondoljunk csak az olyan területekre, mint például a többnemzetiségű Erdély, vagy Kárpátalja, ahol a magyarok identitásának fontos része a vallás, az ugyanis a nyugati kereszténységhez köti őket, szemben az ortodox világhoz tartozó románokkal, ruszinokkal vagy éppen oroszokkal. Az anyanyelvi hit terjesztésében a re-formáció egyházainak mindig fontos szerepük volt, az első magyar nyelvű szentírás, a vizsolyi Biblia, Károli Gáspár fordítása például már az 1590-es években olvasható volt Magyarországon. A vallás tehát nemzettudatunk fontos része, az erzsébetvárosi protestáns közösségek múltját és jelenét bemutató kötet így jóval több lesz történelmi összefoglalónál: a reformációnak köszönhetően egy olyan folyamatot mutat majd be, amely alapjaiban formálta át a világunkat, és amely nélkül Európa egészen más lenne, mint ma.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Kínos válások: a Facebook mint koronatanú

Vagyontalanítják magukat, minimálbérről siránkoznak, a mamára íratják a cégeket, környezettanulmány előtt lenullázzák a lakást – hogy ne kelljen gyerektartást fizetni a saját gyermeküknek. Egy valamiről azonban megfeledkeznek: a Facebook ellenük vall.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.