valasz.hu/pest_budai_latkep/koris-platan-varazsfa-124724

http://valasz.hu/pest_budai_latkep/koris-platan-varazsfa-124724

Feltárják a múltat

/ 2017.07.19., szerda 16:28 /

Az 1956-os eseményekről szóló kiadvány elkészülte után most a VII. kerületi protestáns közösségek múltját tárja fel egy kutatócsoport. Az idei emlékév apropóján készülő mű a kerület egyházainak reformációban betöltött szerepét is vizsgálja majd.

Idén ünnepeljük a reformáció ötszázadik évfordulóját, ugyanis éppen ennyi ideje, 1517 októberében tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom falára Luther Márton. Az Ágoston-rendi szerzetes merész tette reformok sorozatához, új keresztény egyházak születéséhez vezetett, alapjaiban újítva meg ezzel a hitéletet. A reformáció hatása azonban nemcsak a vallásra terjedt ki, hanem az élet szinte valamennyi területére, s amellett, hogy teljesen újrarajzolta Európa vallási térképét, olyan változásokat eredményezett, amelyeket ma már természetesnek látunk. A reformáció ugyanis nem egy távoli, elvont, lezárult történelmi esemény, hanem egy olyan folyamat, amely mindmáig körülvesz bennünket, amelynek vívmányait mindannyian élvezzük, tartozzunk bármely ágához is a kereszténységnek. Luther eredetileg csak megújulást hirdetett, visszatérést a keresztény hit eredeti, a Szentírásban kinyilatkoztatott eszméihez, lenyesve mindazokat a vadhajtásokat, amelyek az idők során rárakódtak a vallásra. Ilyen volt a papi kiváltságok hosszú sora, a pompahajhászás és az egyik legfőbb kiváltó ok, az úgynevezett búcsúcédulák árusítása, amelyekkel a hívek tulajdonképpen gyónás nélkül, vásárlás útján juthattak bűnbocsánathoz. Mindezekkel a káros és felszínes jelenségekkel a hit lényege veszett el. Luther azonban sem új vallást, sem új egyházakat nem akart, pusztán a meglévőt megreformálni, a történelem viszont máshogyan alakult: a később reformációnak elkeresztelt megújulásból hosszú és szerteágazó folyamat lett, amely Európa szinte összes országát érintette, de mindenhol kicsit másképpen zajlott.

Magyarországon a lutheri elveket követő (evangélikus) közösségeken kívül a Kálvin János nevével fémjelzett református vallás terjedt el főként, így a reformáció folyamatát ezeken az egyházakon keresztül ismerhetjük meg leginkább, ám lényeges szerepet játszanak a később alakult protestáns kisegyházak, például a baptisták is. Az erzsébetvárosi közösségek múltját feltáró, a tervek szerint őszre elkészülő kötet éppen ezért kiemelt figyelmet szentel a fenti egyházak VII. kerületi közösségeinek. A szerzők nagy hangsúlyt fektetnek majd a Fasori református és a Klauzál téri református, a Fasori evangélikus és a Wesselényi utcai baptista gyülekezet bemutatására, de érintik a többi, már megszűnt vagy jelenleg is működő, kisebb protestáns közösséget is. A könyv nemcsak az érintett gyülekezetek történetét, hanem a jelenét is bemutatja majd, feltárva a kerület életére gyakorolt hatásukat is. A kötet egyébként a Legenda Egyesület történészeinek munkája lesz, csakúgy, mint a tavaly kiadott Erzsébetvárosi ősz című kötet, amely a VII. kerület 1956-os szerepéről és a harcokban részt vett emberek sorsáról szólt.

Bár a reformáció egykor véres harcokat, vallásháborúkat eredményezett, ma már úgy tűnik, az idő Luther eredeti elképzelését igazolta, a folyamat ugyanis, mint egy óriási mértékű megújulás, végül magát a katolikus egyházat is megreformálta. Nem hiába írja Ady Endre: „Én a reformációban nem új vallások összeütését, hanem az emberi lélek diadalát látom!” (A reformáció, 1900.) Mindemellett a reformáció egyes elemei, például a Biblia-fordítások, vagy az anyanyelvi istentisztelet elterjedése nemcsak az embereknek segített abban, hogy hitüket őszintébben megélhessék, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy a vallás a nemzettudat részévé váljon. Gondoljunk csak az olyan területekre, mint például a többnemzetiségű Erdély, vagy Kárpátalja, ahol a magyarok identitásának fontos része a vallás, az ugyanis a nyugati kereszténységhez köti őket, szemben az ortodox világhoz tartozó románokkal, ruszinokkal vagy éppen oroszokkal. Az anyanyelvi hit terjesztésében a re-formáció egyházainak mindig fontos szerepük volt, az első magyar nyelvű szentírás, a vizsolyi Biblia, Károli Gáspár fordítása például már az 1590-es években olvasható volt Magyarországon. A vallás tehát nemzettudatunk fontos része, az erzsébetvárosi protestáns közösségek múltját és jelenét bemutató kötet így jóval több lesz történelmi összefoglalónál: a reformációnak köszönhetően egy olyan folyamatot mutat majd be, amely alapjaiban formálta át a világunkat, és amely nélkül Európa egészen más lenne, mint ma.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.