Feltárják a múltat

/ 2017.07.19., szerda 16:28 /

Az 1956-os eseményekről szóló kiadvány elkészülte után most a VII. kerületi protestáns közösségek múltját tárja fel egy kutatócsoport. Az idei emlékév apropóján készülő mű a kerület egyházainak reformációban betöltött szerepét is vizsgálja majd.

Idén ünnepeljük a reformáció ötszázadik évfordulóját, ugyanis éppen ennyi ideje, 1517 októberében tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom falára Luther Márton. Az Ágoston-rendi szerzetes merész tette reformok sorozatához, új keresztény egyházak születéséhez vezetett, alapjaiban újítva meg ezzel a hitéletet. A reformáció hatása azonban nemcsak a vallásra terjedt ki, hanem az élet szinte valamennyi területére, s amellett, hogy teljesen újrarajzolta Európa vallási térképét, olyan változásokat eredményezett, amelyeket ma már természetesnek látunk. A reformáció ugyanis nem egy távoli, elvont, lezárult történelmi esemény, hanem egy olyan folyamat, amely mindmáig körülvesz bennünket, amelynek vívmányait mindannyian élvezzük, tartozzunk bármely ágához is a kereszténységnek. Luther eredetileg csak megújulást hirdetett, visszatérést a keresztény hit eredeti, a Szentírásban kinyilatkoztatott eszméihez, lenyesve mindazokat a vadhajtásokat, amelyek az idők során rárakódtak a vallásra. Ilyen volt a papi kiváltságok hosszú sora, a pompahajhászás és az egyik legfőbb kiváltó ok, az úgynevezett búcsúcédulák árusítása, amelyekkel a hívek tulajdonképpen gyónás nélkül, vásárlás útján juthattak bűnbocsánathoz. Mindezekkel a káros és felszínes jelenségekkel a hit lényege veszett el. Luther azonban sem új vallást, sem új egyházakat nem akart, pusztán a meglévőt megreformálni, a történelem viszont máshogyan alakult: a később reformációnak elkeresztelt megújulásból hosszú és szerteágazó folyamat lett, amely Európa szinte összes országát érintette, de mindenhol kicsit másképpen zajlott.

Magyarországon a lutheri elveket követő (evangélikus) közösségeken kívül a Kálvin János nevével fémjelzett református vallás terjedt el főként, így a reformáció folyamatát ezeken az egyházakon keresztül ismerhetjük meg leginkább, ám lényeges szerepet játszanak a később alakult protestáns kisegyházak, például a baptisták is. Az erzsébetvárosi közösségek múltját feltáró, a tervek szerint őszre elkészülő kötet éppen ezért kiemelt figyelmet szentel a fenti egyházak VII. kerületi közösségeinek. A szerzők nagy hangsúlyt fektetnek majd a Fasori református és a Klauzál téri református, a Fasori evangélikus és a Wesselényi utcai baptista gyülekezet bemutatására, de érintik a többi, már megszűnt vagy jelenleg is működő, kisebb protestáns közösséget is. A könyv nemcsak az érintett gyülekezetek történetét, hanem a jelenét is bemutatja majd, feltárva a kerület életére gyakorolt hatásukat is. A kötet egyébként a Legenda Egyesület történészeinek munkája lesz, csakúgy, mint a tavaly kiadott Erzsébetvárosi ősz című kötet, amely a VII. kerület 1956-os szerepéről és a harcokban részt vett emberek sorsáról szólt.

Bár a reformáció egykor véres harcokat, vallásháborúkat eredményezett, ma már úgy tűnik, az idő Luther eredeti elképzelését igazolta, a folyamat ugyanis, mint egy óriási mértékű megújulás, végül magát a katolikus egyházat is megreformálta. Nem hiába írja Ady Endre: „Én a reformációban nem új vallások összeütését, hanem az emberi lélek diadalát látom!” (A reformáció, 1900.) Mindemellett a reformáció egyes elemei, például a Biblia-fordítások, vagy az anyanyelvi istentisztelet elterjedése nemcsak az embereknek segített abban, hogy hitüket őszintébben megélhessék, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy a vallás a nemzettudat részévé váljon. Gondoljunk csak az olyan területekre, mint például a többnemzetiségű Erdély, vagy Kárpátalja, ahol a magyarok identitásának fontos része a vallás, az ugyanis a nyugati kereszténységhez köti őket, szemben az ortodox világhoz tartozó románokkal, ruszinokkal vagy éppen oroszokkal. Az anyanyelvi hit terjesztésében a re-formáció egyházainak mindig fontos szerepük volt, az első magyar nyelvű szentírás, a vizsolyi Biblia, Károli Gáspár fordítása például már az 1590-es években olvasható volt Magyarországon. A vallás tehát nemzettudatunk fontos része, az erzsébetvárosi protestáns közösségek múltját és jelenét bemutató kötet így jóval több lesz történelmi összefoglalónál: a reformációnak köszönhetően egy olyan folyamatot mutat majd be, amely alapjaiban formálta át a világunkat, és amely nélkül Európa egészen más lenne, mint ma.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.