Hogy lakott a háborús Pest?

/ 2017.05.10., szerda 17:57 /

Száz évvel ezelőtt, 1917. május 7-én kezdődött a tizedik isonzói csata az olasz fronton, amely az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legvéresebb ütközetsorozata volt.

Habár a sokfelől szorongatott ország hadserege – különösen a magyar ezredek helytállásának köszönhetően – ezt a csatát megnyerte, a június elejéig elesett több mint 125 ezer katona jelezte a helyzet drámaiságát: a Monarchia lassan emberből és felszerelésből is kifogyott. Egyre súlyosabb volt a helyzet a hátországban, mind nagyobb gondot okozott a lakhatás is. Ezt a fejlődést jól érzékelteti, hogy 1910-ben Budapest lakóinak csupán egyharmada született itt, a többiek frissen érkeztek. A háború alatt a menekültek és a katonák kvártélya is nyomta a főváros vállát: csak 1915-ben kétszázezer, a frontra induló, onnan érkező vagy kiképzés alatt álló katonának kellett hosszabb-rövidebb ideig tartó szállást találni. A szociális elégedetlenség kirobbanásának megelőzéséért a kormány szigorúan tiltotta a lakbérek emelését, ez viszont az albérletek és az ágybérletek árát verte fel. A maximalizált bérleti díjak miatt romlott a házak állapota, hiszen a tulajdonosok igyekeztek a felújításokon, karbantartáson spórolni. Ilyen körülmények között érte a fővárost az összeomlás a végzetes 1918-as esztendőben.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.