valasz.hu/pest_budai_latkep/advent-obudan-43524

http://valasz.hu/pest_budai_latkep/advent-obudan-43524

Kenyérminimumot, lakodalmat, libapecsenyét!

/ 2017.09.13., szerda 17:34 /

„A lakodalmak is elfogynak lassan, mint sok annyi más, ami természetes és megszokott volt. Csak néha-néha látni egy-egy lakodalmi sort, egy-egy fehérfátyolos leányt” – olvashatjuk a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Idők 1917. szeptemberi számában.

Éppen száz éve történt, akkor már három éve tartott a háború, s Budapest népessége egyre többet nélkülözött. A szerkesztőségbe pedig, ahogy a cikkíró fogalmazott, garmadával írták panaszaikat a pártában maradt lányok, akiknek vőlegénye visszalépett, mert nem volt pénz esküvőre. A háború lehetetlenné tette a fészekrakást, összehozni a kelengyét, a stafírungot, amikor egy méter vászon ötven korona a korábbi néhány fillér helyett, a húszfilléres súrolókeféért öt koronát kérnek, a bútor, a lakás megfizethetetlen.

Az Est 1917. szeptember 7-i száma is erről írt: „Budapesten szinte katasztrofális a lakáshiány, a vidékről feljövő lakosság nem kap szállást a szállodákban.” Ráadásul a villany-és gázfogyasztást is korlátoztak, holott sem petróleumhoz, sem gyertyához nem lehetett hozzájutni. „Szívesen lecsavarjuk valamennyien és mindenütt a csillárokat, lecsavarjuk az utolsó kis villanykörtét, s az utolsó gázcsapot is, de legalább egy szál gyertyát vagy egy petróleumlámpára való petróleumot adjanak” – dohogott a cikkíró. Ekkor már érvényben volt a vízpazarlás elleni rendelet is Budapesten, a Sváb-hegyen és a budai részeken hónapokig nem volt víz nappal. Ám ilyen körülmények között is megtartották a lóversenyt, ahol „vígan pazarolták a vizet, öntözték a gyepet, hogy puha legyen a lovak patái alatt” – méltatlankodott a lap jegyzetírója, világítási minimumot és kenyérminimumot követelve.

A Tolnai Világlapja a Bűnügyi krónika rovatában számolt be 1917 szeptemberében a kenyérjeggyel való visszaélésről. „Akár hiszi valaki, akár nem, szeretett fővárosunkban még mindig sokan vannak, akik a vasárnapi lakomát libapecsenye nélkül nem tudják elképzelni.” Így tett az a házaspár is, aki a libahúsáról mindig is kedvelt vendéglőben libacombot rendelt, s hozzá kenyeret. A vendéglős a kenyérjegyet kérte. A férj nyúlt a zsebébe, majd a másikba, otthon felejtette. Megpróbálta hát rábeszélni a vendéglőst, hogy jegy nélkül adja ki a kenyeret, tisztességes ember ő, s becsületszavát adja, hogy holnap elküldi a jegyet. Ám amikor a számlát kézhez kapta, megdöbbent a rendkívüli összegen, amit végül kénytelen volt kifizetni, hiszen az étlapon is az szerepelt. De nem hagyta annyiban a dolgot: feljelentette a vendéglőst, hogy kenyérjegy nélkül adott el kenyeret. A rendőrség háromszáz koronára büntette a korcsmárost, aki viszont felhívta a figyelmet, hogy a vendég is bűnös, hisz jegy nélkül vásárolt. A rendőrbíró kénytelen volt elfogadni az érvelést, és megbüntette a feljelentőt. „A libaporció tehát most még drágább lett” – összegezte a tárcaíró, aki szerint a vendéglős mosolyogva fizetett, de a vendég majd megpukkadt.

Hát ilyen történetek szórakoztatták 1917 szeptemberében a pesti újságolvasókat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.