Kenyérminimumot, lakodalmat, libapecsenyét!

/ 2017.09.13., szerda 17:34 /

„A lakodalmak is elfogynak lassan, mint sok annyi más, ami természetes és megszokott volt. Csak néha-néha látni egy-egy lakodalmi sort, egy-egy fehérfátyolos leányt” – olvashatjuk a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Idők 1917. szeptemberi számában.

Éppen száz éve történt, akkor már három éve tartott a háború, s Budapest népessége egyre többet nélkülözött. A szerkesztőségbe pedig, ahogy a cikkíró fogalmazott, garmadával írták panaszaikat a pártában maradt lányok, akiknek vőlegénye visszalépett, mert nem volt pénz esküvőre. A háború lehetetlenné tette a fészekrakást, összehozni a kelengyét, a stafírungot, amikor egy méter vászon ötven korona a korábbi néhány fillér helyett, a húszfilléres súrolókeféért öt koronát kérnek, a bútor, a lakás megfizethetetlen.

Az Est 1917. szeptember 7-i száma is erről írt: „Budapesten szinte katasztrofális a lakáshiány, a vidékről feljövő lakosság nem kap szállást a szállodákban.” Ráadásul a villany-és gázfogyasztást is korlátoztak, holott sem petróleumhoz, sem gyertyához nem lehetett hozzájutni. „Szívesen lecsavarjuk valamennyien és mindenütt a csillárokat, lecsavarjuk az utolsó kis villanykörtét, s az utolsó gázcsapot is, de legalább egy szál gyertyát vagy egy petróleumlámpára való petróleumot adjanak” – dohogott a cikkíró. Ekkor már érvényben volt a vízpazarlás elleni rendelet is Budapesten, a Sváb-hegyen és a budai részeken hónapokig nem volt víz nappal. Ám ilyen körülmények között is megtartották a lóversenyt, ahol „vígan pazarolták a vizet, öntözték a gyepet, hogy puha legyen a lovak patái alatt” – méltatlankodott a lap jegyzetírója, világítási minimumot és kenyérminimumot követelve.

A Tolnai Világlapja a Bűnügyi krónika rovatában számolt be 1917 szeptemberében a kenyérjeggyel való visszaélésről. „Akár hiszi valaki, akár nem, szeretett fővárosunkban még mindig sokan vannak, akik a vasárnapi lakomát libapecsenye nélkül nem tudják elképzelni.” Így tett az a házaspár is, aki a libahúsáról mindig is kedvelt vendéglőben libacombot rendelt, s hozzá kenyeret. A vendéglős a kenyérjegyet kérte. A férj nyúlt a zsebébe, majd a másikba, otthon felejtette. Megpróbálta hát rábeszélni a vendéglőst, hogy jegy nélkül adja ki a kenyeret, tisztességes ember ő, s becsületszavát adja, hogy holnap elküldi a jegyet. Ám amikor a számlát kézhez kapta, megdöbbent a rendkívüli összegen, amit végül kénytelen volt kifizetni, hiszen az étlapon is az szerepelt. De nem hagyta annyiban a dolgot: feljelentette a vendéglőst, hogy kenyérjegy nélkül adott el kenyeret. A rendőrség háromszáz koronára büntette a korcsmárost, aki viszont felhívta a figyelmet, hogy a vendég is bűnös, hisz jegy nélkül vásárolt. A rendőrbíró kénytelen volt elfogadni az érvelést, és megbüntette a feljelentőt. „A libaporció tehát most még drágább lett” – összegezte a tárcaíró, aki szerint a vendéglős mosolyogva fizetett, de a vendég majd megpukkadt.

Hát ilyen történetek szórakoztatták 1917 szeptemberében a pesti újságolvasókat.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.