Kenyérminimumot, lakodalmat, libapecsenyét!

/ 2017.09.13., szerda 17:34 /

„A lakodalmak is elfogynak lassan, mint sok annyi más, ami természetes és megszokott volt. Csak néha-néha látni egy-egy lakodalmi sort, egy-egy fehérfátyolos leányt” – olvashatjuk a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Idők 1917. szeptemberi számában.

Éppen száz éve történt, akkor már három éve tartott a háború, s Budapest népessége egyre többet nélkülözött. A szerkesztőségbe pedig, ahogy a cikkíró fogalmazott, garmadával írták panaszaikat a pártában maradt lányok, akiknek vőlegénye visszalépett, mert nem volt pénz esküvőre. A háború lehetetlenné tette a fészekrakást, összehozni a kelengyét, a stafírungot, amikor egy méter vászon ötven korona a korábbi néhány fillér helyett, a húszfilléres súrolókeféért öt koronát kérnek, a bútor, a lakás megfizethetetlen.

Az Est 1917. szeptember 7-i száma is erről írt: „Budapesten szinte katasztrofális a lakáshiány, a vidékről feljövő lakosság nem kap szállást a szállodákban.” Ráadásul a villany-és gázfogyasztást is korlátoztak, holott sem petróleumhoz, sem gyertyához nem lehetett hozzájutni. „Szívesen lecsavarjuk valamennyien és mindenütt a csillárokat, lecsavarjuk az utolsó kis villanykörtét, s az utolsó gázcsapot is, de legalább egy szál gyertyát vagy egy petróleumlámpára való petróleumot adjanak” – dohogott a cikkíró. Ekkor már érvényben volt a vízpazarlás elleni rendelet is Budapesten, a Sváb-hegyen és a budai részeken hónapokig nem volt víz nappal. Ám ilyen körülmények között is megtartották a lóversenyt, ahol „vígan pazarolták a vizet, öntözték a gyepet, hogy puha legyen a lovak patái alatt” – méltatlankodott a lap jegyzetírója, világítási minimumot és kenyérminimumot követelve.

A Tolnai Világlapja a Bűnügyi krónika rovatában számolt be 1917 szeptemberében a kenyérjeggyel való visszaélésről. „Akár hiszi valaki, akár nem, szeretett fővárosunkban még mindig sokan vannak, akik a vasárnapi lakomát libapecsenye nélkül nem tudják elképzelni.” Így tett az a házaspár is, aki a libahúsáról mindig is kedvelt vendéglőben libacombot rendelt, s hozzá kenyeret. A vendéglős a kenyérjegyet kérte. A férj nyúlt a zsebébe, majd a másikba, otthon felejtette. Megpróbálta hát rábeszélni a vendéglőst, hogy jegy nélkül adja ki a kenyeret, tisztességes ember ő, s becsületszavát adja, hogy holnap elküldi a jegyet. Ám amikor a számlát kézhez kapta, megdöbbent a rendkívüli összegen, amit végül kénytelen volt kifizetni, hiszen az étlapon is az szerepelt. De nem hagyta annyiban a dolgot: feljelentette a vendéglőst, hogy kenyérjegy nélkül adott el kenyeret. A rendőrség háromszáz koronára büntette a korcsmárost, aki viszont felhívta a figyelmet, hogy a vendég is bűnös, hisz jegy nélkül vásárolt. A rendőrbíró kénytelen volt elfogadni az érvelést, és megbüntette a feljelentőt. „A libaporció tehát most még drágább lett” – összegezte a tárcaíró, aki szerint a vendéglős mosolyogva fizetett, de a vendég majd megpukkadt.

Hát ilyen történetek szórakoztatták 1917 szeptemberében a pesti újságolvasókat.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.