Kivételes életmű

/ 2018.02.21., szerda 16:30 /

Nincs magyar építész, aki ennyit tett a reformkori Pest építészeti arculatának kialakításáért: igaz, ez nála családi örökség: édesapja Hild János, az első ismert magyar várostervező volt.

Hild József 1789-ben született és a kiegyezés évében, 1867-ben hunyt el. Klasszicista stílusban épült lakóházai ma is állnak, nap mint nap elsétál mellettük, aki a belvárosban jár. Első épületei az 1810-es évek elején készültek, de a legtöbb lakóházát az 1838-as nagy árvíz után tervezte. Neki köszönhetjük a II. kerületi Császár-fürdőt, az Üllői út–Nagykörút sarkán álló Mária Terézia laktanyát, a Vörösmarty téri Gerbeaud-ház és a Deák téri evangélikus templom homlokzatát, több budai villát – olvashatjuk a Holnap Kiadónál, Az építészet mesterei sorozatban megjelent kötetben. Épp ilyen jelentősek vidéki munkái is, az esztergomi bazilika, az egri főszékesegyház homlokzata, a bajnai Sándor-kastély vagy a ceglédi református nagytemplom. Elképzelni sem tudjuk, hogyan tudott ennyi munkát elvállalni: csak a fővárosban hozzávetőlegesen 900 épülethez nyújtott be tervet, és néhány kivételtől eltekintve ezek nagy része el is készült. Mint a kötetből is kiderül: olyan hatalmas ez az életmű, hogy lehetetlen minden munkáját felsorolni. A szerző, Havas Gyöngyvér művészettörténész alapos kutatómunkával, új források bevonásával gazdagította az eddigi ismereteket Pest-Buda meghatározó építészéről.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.