Klauzál Gábor emlékezete

Szeredi Helga / 2016.06.15., szerda 16:42 /

Aki augusztus 3-án postázná levelét a XXII. kerületben, egyben Klauzál Gábor halálának 150. évfordulója előtt is tiszteleghet. A Klauzál Gábor Társaság megrendelésére a posta alkalmi bélyegzővel emlékezik a Batthyány-kormány „földmívelés-, ipar- és kereskedési” miniszterére.

Ha időutazáson vehetnénk részt, és 1804. november 18-án betoppannánk az akkor Károly kaszárnyának nevezett épületbe – a mai Budapesti Főpolgármesteri Hivatal épületébe –, akár hallhatnánk is, amint egy második emeleti szobában felsír az újszülött Klauzál Gábor. A későbbi Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi – egyben egészség- és postaügyekért is felelős – minisztere sokat tett az ország gazdaságáért, a magyar nyelv védelméért, az egészségügyért. Ő vezette be a posta jelképrendszerébe a nemzeti címert és színeket, a zónás tarifarendszert, és ő tette a posta hivatalos nyelvévé a magyart. Az 1848. március 15-i eseményeknek is egyik meghatározó alakja volt.

A 150 évvel ezelőtt elhunyt politikusra a mai budafok–tétényiek méltán büszkék. Élete több ponton kapcsolódik ehhez a városrészhez. Az évfordulón a Klauzál Gábor Társaság tagjainak magángyűjteményeiből összeállított kiállítással is emlékeztek. Korabeli metszeteken, fotográfiákon lehetett végigkísérni pályafutását, magánéletét, eredeti dokumentumok mutatták be intézkedéseinek sokszínűségét. Aki ért a grafológiához, az Klauzál Gábor írásképét megtekintve is közelebb kerülhetett az egykori miniszter személyiségéhez. A kiállításon – amelyet Sándor P. Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetője nyitott meg – látható volt Klauzál második felesége, Schmidt Emma fotográfiája, valamint bemutattak egy eredeti kromotípiát Klauzál Gábor fiáról is, hátoldalán az apa saját kézzel írt ajánlásával és egy maga költötte, négysoros versikével. Schmidt Emmával a kistétényi Szent Mihály-kápolnában kötött házasságot, az épületet ezután a saját költségén karbantartotta.

A kiállítás megnyitóján mutatták be Auguszt József Tétényi-szelet elnevezésű új süteményét. A cukrászmester ezzel az alkotással tisztelgett Klauzál Gábor és a saját családja emléke előtt. Az egykori miniszter kistétényi birtokát az 1920-as évek elején az Auguszt család vette meg, nem kis részben a manduláskertje miatt. Így egészen az államosításig a saját gazdaságból tudtak alapanyagot biztosítani cukrászatukhoz. A Tétényi-szeletben a marcipán mellett a borkrém is megtalálható. A választás tudatos, Klauzál Gábor ugyanis a hazai szőlőfajták megújításával és a borkezelés új eljárásainak kutatásával is foglalkozott.

A mai budatétényi rózsakert elődjének létrejötte is a személyéhez köthető. Kistétényben faiskolát, dísznövénylerakatot és rózsakertet létesített. Erre a tevékenységre is utalt dokumentum a kiállításon, ugyanis bemutattak egy gyümölcsfáira és rózsakertészetére vonatkozó, négyoldalas árjegyzéket is.

A 150. évforduló megemlékezései félidejüknél tartanak. Augusztus 3-án a nagytétényi posta az aznap feladott levelekre Klauzál Gábort ábrázoló, rajzos emlékbélyegzőt helyez el a feladó kívánságára. „Társaságunk több éve szorgalmazza, hogy e nagy formátumú ember, az első magyar postaügyi miniszter is kapjon végre postabélyeget, ám az ígéreten kívül eddig más nem történt. Most legalább annyit sikerült elérnünk, hogy halála napjának évfordulóján, saját költségünkre egy alkalmi bélyegző erejéig a posta is adózik emlékének” – mondta a Pest-budai Látképnek Bartos Mihály, a Klauzál Gábor Társaság alapító tagja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.