Kőris, platán, varázsfa

/ 2017.07.19., szerda 16:15 /

Ha úszó-vb, akkor XIII. kerület. A városrész méltó módon készült a rendezvényre. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal kötött megállapodás alapján 478 millió forintból alakították ki a Dagály sétányt.

Ezekben a napokban a XIII. kerületen, pontosabban a Vizafogón a világ szeme: itt épült fel a Duna Aréna. A sikerhez azonban kevés a vadonatúj épület, nem árt, ha a környezet is méltó a világraszóló sporteseményhez. Ennek jegyében kezdeményezte a fővárosnál a XIII. kerület önkormányzata a Forgách utcai metrómegállót az Arénával összekötő útszakasz felújítását. Az eredmény egy környezettudatos, közösségi és rekreációs célokat is szolgáló liget, amely a Fővárosi Közgyűlésben a Dagály sétány nevet kapta. Az úszó-világbajnokság fő helyszíne és a hozzá legközelebb eső metrómegálló közötti, mintegy hétezer négyzetméteres szakaszt a kerület a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal kötött megállapodás alapján 478 millió forintból újította fel. Bár a korábbi állapotok tarthatatlanok voltak, a felújítás során mégis ügyeltek arra, hogy a még menthető fákat megőrizzék, s ezek figyelembevételével tervezzék meg az új növényzetet. Így esett, hogy a sétány metróhoz közel eső, Turbina utcai szakaszán a korábbi hársfák, a középső részen pedig a kőrisek köré épült a liget. A nyugati sétányszakaszra platánfákat ültettek, de elszórva kihelyeztek még bokorfákat, mézalmácskákat, perzsa varázsfákat is. A jelenlegi állapot valóban szemet gyönyörködtető, ám már most gondolnak arra, mi lesz, ha a fák terebélyesednek, kinövik a jelenlegi kereteket. Törzsük körül ugyanis az évgyűrűkre emlékeztető burkolat mozdítható, s a növekedéssel a fölösleg eltávolítható. Öntözésük is környezetbarát, a sétaút kétoldalt futó, 4-4 méter széles, klinkertéglával burkolt sávja enyhén középre lejt, így a középső zöldfelületre vezeti a vizet. Szükség esetére pedig automata öntözőrendszert építettek a talajba. Tóth József XIII. kerületi polgármester a sétány júniusi átadóján megjegyezte, reméli, az új liget a környezet megújítását felgyorsítja, egyúttal példát ad a környezettudatos fejlesztésre. Ez utóbbi a városrészben különösen hangsúlyos, a polgármester tavaly meghirdette: céljuk, hogy a következő évben egy fél Városligetnyi fát ültessenek. Az új sétányon megvalósult telepítésekkel jelenleg 4000 új facsemeténél tartanak.

De nemcsak a sétány zöldfelületének kialakítása történt nagy gonddal, a tervezők arra törekedtek, hogy a környék sajátosságait, hagyományait is visszatükrözzék. A metróhoz közel eső, Turbina utcai szakasz Gálhidy Péter szobrászművész Turbinalevél elnevezésű alkotásával indul. Ez finom utalás a környék legendás üzemének, a hosszú időn át világszínvonalú termékeket készítő Láng Gépgyárnak a működésére. A sétány ide eső szakaszának burkolatába süllyesztett kis ábrák, a gépgyár egykori termékeinek jelei szintén a valahai ipari fellegvárra emlékeztetnek. Az úszóarénához közel eső szakasz burkolatában kémiai vegyjeleket olvas-hatunk, a közelben található, híres Béke kút vizének összetételére utalva.

De nem csupán átsietni, megpihenni is érdemes a ligetben, ezt a célt szolgálják az új padok, a formatervezett ülőtömbök, a két ivókút. No meg az ingyenes wifi-hozzáférés.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.