valasz.hu/pest_budai_latkep/advent-obudan-43524

http://valasz.hu/pest_budai_latkep/advent-obudan-43524

Korok találkozása

Szeredi Helga / 2017.09.13., szerda 17:47 /

Aquincum, zsinagóga, múzeumok, kulturális élmények, felújított közterek, hangulatos utcácskák, egyedülálló fővárosi Duna-part-szakasz… Óbuda, ahol mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb programot, látnivalót.

Mi sem szimbolizálja jobban Óbuda turisztikai adottságait, mint amit ma a kerület Fő terén lát az ember. Az 1900 éve trónra lépett Hadrianus császár arcszobra figyeli a macskaköves téren elhelyezett színes, vidám padokat, amelyek Vasarely festményeinek világát idézik fel. Óbuda egyszerre mutatja be az ókori leleteket és az innovatív megoldásokat. A kerületről, ahol különböző korok találkoznak és ahonnan Budapest története elkezdődött, akár azt is mondhatnánk, hogy város a városban. Olyan sok látnivalót kínál, hogy annak felfedezése önmagában több napot vesz igénybe. A teljesség igénye nélkül: római kori emlékek, valóságos múzeumi negyed, különböző gyalogos és biciklis túraútvonalak. Nem beszélve a Dunáról, amely Budapesten egyedül itt ad lehetőséget a közvetlen találkozásra, csendes vízparti napozásra, bolyongásra az ártéri fák között, vízi túrákra. Mindezekhez társul a rengeteg zenei és gasztrofesztivál, amely látogatók ezreit csábítja ide.

És mégis, Óbuda vezetése méltán érezheti úgy, hogy jelentős potenciál van a kerület életének felpezsdítésében. Akad még tennivaló, hogy a városrész elnyerje méltó rangját az ország turisztikai térképén. Kimondva, kimondatlanul az a cél, hogy Óbuda úgy jusson a külföldi és hazai turisták eszébe, mint Bécsben a Grinzing.

Ennek érdekében a kerületben számtalan fejlesztés zajlott az elmúlt években. Ne felejtsük el, hogy a Fő téren egykor még autók parkoltak, míg ma az egyik legnépszerűbb közösségi helyszín. Ha csak az adventi vásárra gondolunk, az mára sokak szerint csaknem olyan hangulatos és meghitt, mint a Vörösmarty téri. További ötletekből sincs hiány, és ha a tervek egyszer megvalósulnak, arra nemcsak a kerület, de egész Budapest büszke lehet.

De addig is van munka bőven, ezért az Óbudai Turisztikai Egyesület és az Esernyős Kulturális, Turisztikai és Információs Pont – a kerület idegenforgalmi központja, kávézóval, galériával – egynapos tanulmányutat szervezett újságíróknak, utazási irodák munkatársainak, akik között lapunk is képviseltette magát, s megtekintettük a kerület idegenforgalmi és kulturális látnivalóit. Gazdag „étlapról” csemegézhettünk.

A bemutató sorát a Hello Wood alkotócsoport munkája, Hadrianus császár arcszobra nyitotta, amely ugyan már nem sokáig áll a Fő téren, de októbertől is a kerületben marad, csak átkerül az Aquincumi Múzeumba. Lassan véget ér ugyanis az egykori római uralkodó tiszteletére meghirdetett emlékév, de a továbbiakban is találkozhatunk itt a múltjával, hiszen egykor a kerületben állt a palotája, amelyet egy tavalyi kormányrendelet tanúsága szerint a magyar állam helyre szeretne állíttatni.

Hadrianustól pár lépés Óbuda talán leghíresebb köztéri alkotása, a Várakozók szoborcsoport, a köznyelvben Esernyős lányok, erről az alkotásról kapta a nevét az Esernyős turisztikai központ. A helyszínen azt is megtudhattuk, hogy Óbudán kötik a legtöbb házasságot, és szinte már szabályszerű, hogy minden menyasszony fényképezkedik a szobrokkal. A dolog pikantériája, hogy ezek a fémhölgyek valójában kliensre váró utcalányok. Óbuda történelméhez, a régi, az igazi Óbudához Krúdy Gyula is szorosan kapcsolódik, és a „lányok” is az írónak köszönhetők, ugyanis Varga Imre szobrászművész az esőben álldogáló párizsi utcalányokat látva kapott ihletett, majd szőtte tovább a gondolatot az óbudai Krúdy Gyulához, aki gyakran írt a kiszolgáltatott nőkről.

És valóban, innen alig öt perc sétára, az Árpád híd budai hídfőjének túloldalán terül el a híres Krúdy-negyed, amely macskaköves utcáival, hatalmas vadgesztenyefáival, régi stílusú házaival, éttermeivel visszarepít a múlt század elejére. Sajnos nagy területet nem fed le, hamar beleütközik a sétáló a forgalmas főutakba, panelházak sorába.

De a Krúdy-negyedben található a számtalan érdekességgel szolgáló Goldberger Textilipari Gyűjtemény, az Óbudai Társaskör és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum is. Krúdy is híres vendéglőjáró volt, így az sem véletlen, hogy utóbbi gyűjtemény abban a belső udvaros házban van, amelyben egykori lakása is, ahol életének utolsó három évét töltötte és itt is halt meg. Egyik szobájában az általa választott albérletek, szállodai szobák bútorait, míg a másikban kedvelt vendéglátóhelyeit mutatják be. A vendéglátóipari múzeum pedig 2013 óta megújult állandó kiállítással várja a látogatókat, akik szakboltok, csemegeüzletek, áruházak, kirakatok eszközeit, termékeit, reklámtárgyakat, üvegeket, használati tárgyakat csodálhatnak a régmúlt korokból. Előre egyeztetett időpontban pedig akár bonbon-vagy fagylaltkészítésben is részt lehet venni.

A Goldberger Gyűjtemény a másik vendégmarasztaló tárlat a kerületben. Nőknek igazi csemege elveszni a régi kelmék között, és közben egy-egy szövet, festési eljárás rejtelmeit megismerni, a régi divat ruhadarabjait élőben látni, lopva megtapintani. Érdekesség, hogy innen, a múzeum helyszínéről, amely egykor a gyár bázisa és egyben a család otthona is volt, indult útjára hazánkban a kékfestés. A gyár működése alatt az eljárást megvéve 12 további helyen alkalmazták az országban a Goldbergerék által népszerűvé tett folyamatot, amelyet ma már csak három helyen találunk meg. A múzeum azonban még ma is tartja a kapcsolatot eme üzemekkel.

Innen szinte egy ugrásnyi csak az óbudai zsinagóga, amely ötven év után, 2010-ben nyílt meg újra imahelyként, és azóta is folynak a felújítások, hogy újra méltó helyszíne legyen a helyi zsidó közösség befogadásának. Ottjártunkkor is restaurátorok dolgoztak, de a közösség egyik hölgy tagja, Ambrus Klára rögtönzött idegenvezetőként kimerítő bemutatót tartott az épületről és történelméről. Tudta vajon például valaki rajta kívül, hogy az ötvenéves bezárás alatt, az államosítás után a Magyar Televízióhoz került ingatlan falai között készült a Süsü bábfilm? És azt, hogy rabbijuknak köszönhetően nemcsak imahelyként, hanem igazi közösségi házként is használják hétvégente az épületet? Mobilak a székek és az asztalok, így korcsolyapályát, ugrálóvárat is szoktak bele telepíteni programtól és évszaktól függően.

Egy szó mint száz, Óbuda számtalan, több napig vagy akár hétig is tartó érdekességgel szolgál a látogatóknak. És ez még csak az, ami az Árpád híd budai hídfőjének két oldalán, néhány száz méteren belül megtalálható. De a teljesség igénye nélkül itt van még a Vasarely Múzeum, az Aquincumi Múzeum, játékkiállítás, igényes utcai falfestmények, a Római-part, a Hajógyári-sziget, a Zichy-kastély, számos templom és rengeteg kulturális helyszín, amelyek közül minden héten tudnánk igényes programot választani. És a híres vendéglőkről még nem is beszéltünk, pedig olyanok gazdagítják itt a gasztroturizmust, mint a Rozmaring, a Pastrami, vagy Krúdy törzshelye, a Kéhli. És itt halad át az Eurovelo 6-os kerékpárút is. Idős, fiatal, legkisebbek, sportkedvelők, természetjáró, vízimádó, kutyás, egyszóval mindenki megtalálhatja itt a számára legérdekesebb látnivalót, tennivalót.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.