valasz.hu/pest_budai_latkep/zold-buda-kapuja-114173

http://valasz.hu/pest_budai_latkep/zold-buda-kapuja-114173

Korok találkozása

Szeredi Helga / 2017.09.13., szerda 17:47 /

Aquincum, zsinagóga, múzeumok, kulturális élmények, felújított közterek, hangulatos utcácskák, egyedülálló fővárosi Duna-part-szakasz… Óbuda, ahol mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb programot, látnivalót.

Mi sem szimbolizálja jobban Óbuda turisztikai adottságait, mint amit ma a kerület Fő terén lát az ember. Az 1900 éve trónra lépett Hadrianus császár arcszobra figyeli a macskaköves téren elhelyezett színes, vidám padokat, amelyek Vasarely festményeinek világát idézik fel. Óbuda egyszerre mutatja be az ókori leleteket és az innovatív megoldásokat. A kerületről, ahol különböző korok találkoznak és ahonnan Budapest története elkezdődött, akár azt is mondhatnánk, hogy város a városban. Olyan sok látnivalót kínál, hogy annak felfedezése önmagában több napot vesz igénybe. A teljesség igénye nélkül: római kori emlékek, valóságos múzeumi negyed, különböző gyalogos és biciklis túraútvonalak. Nem beszélve a Dunáról, amely Budapesten egyedül itt ad lehetőséget a közvetlen találkozásra, csendes vízparti napozásra, bolyongásra az ártéri fák között, vízi túrákra. Mindezekhez társul a rengeteg zenei és gasztrofesztivál, amely látogatók ezreit csábítja ide.

És mégis, Óbuda vezetése méltán érezheti úgy, hogy jelentős potenciál van a kerület életének felpezsdítésében. Akad még tennivaló, hogy a városrész elnyerje méltó rangját az ország turisztikai térképén. Kimondva, kimondatlanul az a cél, hogy Óbuda úgy jusson a külföldi és hazai turisták eszébe, mint Bécsben a Grinzing.

Ennek érdekében a kerületben számtalan fejlesztés zajlott az elmúlt években. Ne felejtsük el, hogy a Fő téren egykor még autók parkoltak, míg ma az egyik legnépszerűbb közösségi helyszín. Ha csak az adventi vásárra gondolunk, az mára sokak szerint csaknem olyan hangulatos és meghitt, mint a Vörösmarty téri. További ötletekből sincs hiány, és ha a tervek egyszer megvalósulnak, arra nemcsak a kerület, de egész Budapest büszke lehet.

De addig is van munka bőven, ezért az Óbudai Turisztikai Egyesület és az Esernyős Kulturális, Turisztikai és Információs Pont – a kerület idegenforgalmi központja, kávézóval, galériával – egynapos tanulmányutat szervezett újságíróknak, utazási irodák munkatársainak, akik között lapunk is képviseltette magát, s megtekintettük a kerület idegenforgalmi és kulturális látnivalóit. Gazdag „étlapról” csemegézhettünk.

A bemutató sorát a Hello Wood alkotócsoport munkája, Hadrianus császár arcszobra nyitotta, amely ugyan már nem sokáig áll a Fő téren, de októbertől is a kerületben marad, csak átkerül az Aquincumi Múzeumba. Lassan véget ér ugyanis az egykori római uralkodó tiszteletére meghirdetett emlékév, de a továbbiakban is találkozhatunk itt a múltjával, hiszen egykor a kerületben állt a palotája, amelyet egy tavalyi kormányrendelet tanúsága szerint a magyar állam helyre szeretne állíttatni.

Hadrianustól pár lépés Óbuda talán leghíresebb köztéri alkotása, a Várakozók szoborcsoport, a köznyelvben Esernyős lányok, erről az alkotásról kapta a nevét az Esernyős turisztikai központ. A helyszínen azt is megtudhattuk, hogy Óbudán kötik a legtöbb házasságot, és szinte már szabályszerű, hogy minden menyasszony fényképezkedik a szobrokkal. A dolog pikantériája, hogy ezek a fémhölgyek valójában kliensre váró utcalányok. Óbuda történelméhez, a régi, az igazi Óbudához Krúdy Gyula is szorosan kapcsolódik, és a „lányok” is az írónak köszönhetők, ugyanis Varga Imre szobrászművész az esőben álldogáló párizsi utcalányokat látva kapott ihletett, majd szőtte tovább a gondolatot az óbudai Krúdy Gyulához, aki gyakran írt a kiszolgáltatott nőkről.

És valóban, innen alig öt perc sétára, az Árpád híd budai hídfőjének túloldalán terül el a híres Krúdy-negyed, amely macskaköves utcáival, hatalmas vadgesztenyefáival, régi stílusú házaival, éttermeivel visszarepít a múlt század elejére. Sajnos nagy területet nem fed le, hamar beleütközik a sétáló a forgalmas főutakba, panelházak sorába.

De a Krúdy-negyedben található a számtalan érdekességgel szolgáló Goldberger Textilipari Gyűjtemény, az Óbudai Társaskör és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum is. Krúdy is híres vendéglőjáró volt, így az sem véletlen, hogy utóbbi gyűjtemény abban a belső udvaros házban van, amelyben egykori lakása is, ahol életének utolsó három évét töltötte és itt is halt meg. Egyik szobájában az általa választott albérletek, szállodai szobák bútorait, míg a másikban kedvelt vendéglátóhelyeit mutatják be. A vendéglátóipari múzeum pedig 2013 óta megújult állandó kiállítással várja a látogatókat, akik szakboltok, csemegeüzletek, áruházak, kirakatok eszközeit, termékeit, reklámtárgyakat, üvegeket, használati tárgyakat csodálhatnak a régmúlt korokból. Előre egyeztetett időpontban pedig akár bonbon-vagy fagylaltkészítésben is részt lehet venni.

A Goldberger Gyűjtemény a másik vendégmarasztaló tárlat a kerületben. Nőknek igazi csemege elveszni a régi kelmék között, és közben egy-egy szövet, festési eljárás rejtelmeit megismerni, a régi divat ruhadarabjait élőben látni, lopva megtapintani. Érdekesség, hogy innen, a múzeum helyszínéről, amely egykor a gyár bázisa és egyben a család otthona is volt, indult útjára hazánkban a kékfestés. A gyár működése alatt az eljárást megvéve 12 további helyen alkalmazták az országban a Goldbergerék által népszerűvé tett folyamatot, amelyet ma már csak három helyen találunk meg. A múzeum azonban még ma is tartja a kapcsolatot eme üzemekkel.

Innen szinte egy ugrásnyi csak az óbudai zsinagóga, amely ötven év után, 2010-ben nyílt meg újra imahelyként, és azóta is folynak a felújítások, hogy újra méltó helyszíne legyen a helyi zsidó közösség befogadásának. Ottjártunkkor is restaurátorok dolgoztak, de a közösség egyik hölgy tagja, Ambrus Klára rögtönzött idegenvezetőként kimerítő bemutatót tartott az épületről és történelméről. Tudta vajon például valaki rajta kívül, hogy az ötvenéves bezárás alatt, az államosítás után a Magyar Televízióhoz került ingatlan falai között készült a Süsü bábfilm? És azt, hogy rabbijuknak köszönhetően nemcsak imahelyként, hanem igazi közösségi házként is használják hétvégente az épületet? Mobilak a székek és az asztalok, így korcsolyapályát, ugrálóvárat is szoktak bele telepíteni programtól és évszaktól függően.

Egy szó mint száz, Óbuda számtalan, több napig vagy akár hétig is tartó érdekességgel szolgál a látogatóknak. És ez még csak az, ami az Árpád híd budai hídfőjének két oldalán, néhány száz méteren belül megtalálható. De a teljesség igénye nélkül itt van még a Vasarely Múzeum, az Aquincumi Múzeum, játékkiállítás, igényes utcai falfestmények, a Római-part, a Hajógyári-sziget, a Zichy-kastély, számos templom és rengeteg kulturális helyszín, amelyek közül minden héten tudnánk igényes programot választani. És a híres vendéglőkről még nem is beszéltünk, pedig olyanok gazdagítják itt a gasztroturizmust, mint a Rozmaring, a Pastrami, vagy Krúdy törzshelye, a Kéhli. És itt halad át az Eurovelo 6-os kerékpárút is. Idős, fiatal, legkisebbek, sportkedvelők, természetjáró, vízimádó, kutyás, egyszóval mindenki megtalálhatja itt a számára legérdekesebb látnivalót, tennivalót.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.