Lázadás a pesti utcán

/ 2018.01.24., szerda 17:15 /

A XIX. század végi, XX. század eleji budapesti napilapok telis-tele vannak a diáktüntetésekről szóló beszámolókkal. Tüntetnek Bécsben, Párizsban, Rómában, Szentpéterváron, Prágában, Moszkvában, Zágrábban, Brüsszelben, Barcelonában, Belgrádban, Lembergben, Milánóban, Zürichben, Madridban, és ki tudja még, hol. Meglehetősen sokszínű volt akkoriban a diákság követelése: hol valamelyik magántanár kinevezése ellen léptek fel, hol egy szerkesztőség cikke ellen, hol a török konzul ablakait verték be, máskor a kormány lemondását követelték.

Sokan, sokféleképpen értékelték abban az időben a diákok lázadását szerte Európában, egyesek szerint a rendőrség hibája, hogy ezt meg merik tenni, mások szerint be kell zárni az egyetemeket, amíg lázonganak. S bizony, a legkülönfélébb országokban ilyenkor nemegyszer összetűzésbe kerültek a rendfenntartó erőkkel is.

Magyarországon is voltak diákmegmozdulások, Debrecenben 1901-ben a helyi diákok a budapesti egyetemeken uralkodó klerikalizmus ellen tartottak tiltakozó gyűlést – írja a Pesti Napló, ezen baloldali és liberális politikusok is felszólaltak. A selmecbányai főiskola diákjai pedig a főispán ellen tüntettek 1906-ban, ezért átmenetileg bezárták az intézményt.

A budapesti diáktüntetések egyik érdekes epizódja volt a Fővárosi Lapok korabeli beszámolója szerint, amikor 1894-ben az egyetemisták a Pesti Napló szerkesztősége ellen vonultak a lapban megjelent egyik cikk miatt, sőt még az újság érintett lapszámát is elégették.

Pár évvel később, 1897-ben ugyancsak a forrongó egyetemi ifjakról olvashatunk. A diákok felháborodásához az vezetett, hogy a rendőrség meglehetősen tapintatlanul járt el a tüntető egyetemistákkal szemben, amikor a diákigazolványukat semmibe vette. „A rendőrség ellen nagyon föl vannak bőszülve és elégtételt akarnak a rajtuk elkövetett sértésért és erőszakos eljárásért” – olvashatjuk például a Pesti Naplóban. Tanácskozást hívtak össze az egyetem épületébe, ám a rektor azt üzente nekik, hogy az egyetem falain kívül gyűlésezzenek.

A főváros utcáin 1907-ben szocialista diáktüntetés volt. A Damjanich utca 26. alatti Szabad Egyetem helyiségébe azért hirdettek gyűlést, mert kétszáz hallgatót kizártak a budapesti egyetemről, mivel nem volt pénzük tandíjra. A gyűlésen sokféle javaslatot elfogadtak, a követelések között volt a főiskolákon a teológiai fakultás eltörlése. Majd utcára vonultak, hogy elégedetlenségüknek ezzel is hangot adjanak.

Meg sem lepődünk, hogy bizonyos lapok nem tulajdonítottak nagy hírértéket egy-egy fővárosi diáklázadásnak, más újságok viszont jelentős terjedelmet szántak neki. Ez utóbbiak közé tartozik a Népszava, a Tolnai Világlapja viszont azt írta 1911-ben: „A magyarság annyira megerősödött Budapesten, hogy nem kell félteni az internaczionális komédiától.” A korabeli sajtóból, mindent egybevetve, az a kép rajzolódik ki, hogy a nagy diáktüntetések Zágrábban, Bécsben, Lembergben, Prágában vagy Párizsban zajlottak, és Budapesten csak elvétve követelőztek az utcán a diákok.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.