Mária Terézia Budája

/ 2017.10.11., szerda 16:58 /

Mária Terézia 300 éve született, és negyven esztendeig, 1740–1780 között volt Magyarország királynője.

De vajon mit adott Budának uralkodása idején, és mi maradt örökségéből? Grassalkovich Antal királyi személynöknek sikerült őt meggyőznie 1748-ban, hogy közadakozásból megépülhessen a töröktől való visszafoglaláskor súlyos sérüléseket szenvedett palota. A következő évben, a királynő 32. születésnapján már le is tették az alapkövet. Az építkezés több részletben, húsz éven át tartott, 1765-től Franz Anton Hillebrandt irányításával. Milyen volt Mária Terézia barokk palotája? Pontosan ismerjük a fennmaradt rajzokról, metszetekről, például Hillebrandt 1770-es akvarelljéről. Elegáns, tekintélyes uralkodói rezidencia képét mutatta, a Dunával párhuzamos, kétemeletes, U alaprajzú épület középszárnyában volt a trónterem, amely a belső díszudvarra nézett, az uralkodó pár hálószobája pedig a Dunára néző oldalon helyezkedett el, mindkét épületrész fölött volt egy-egy kupola. Kápolna is épült, fényűzően be is rendezték, ám Mária Terézia mégsem kívánta uralkodói rezidenciaként használni, csupán néhány alkalommal fordult meg Budán. Így összeomlott Magyarország álma, hogy visszahozható a dicső múlt, Zsigmond vagy Mátyás uralkodásának kora, amikor egész Európából a fényűző budai királyi palota csodájára jártak, ahonnan birodalmat kormányoztak.

Hogy a palota ne álljon üresen, Mária Terézia 1769-ben Sankt Pöltenből beköltöztette az épületbe az angolkisasszonyokat. Buda csalódott polgárai talán kárpótlásként értékelhették, hogy a királynő 1771-ben hazahozatta és a palota kápolnájában helyeztette el Szent István mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot, de az ereklye Raguzából (Dubrovnikból) való megérkezését többéves diplomáciai tárgyalássorozat előzte meg. Pár évvel később, 1778-ban a Szent Jobb számára egy külön kápolnát építettek.

Mária Terézia 1777-ben újabb meglepő döntést hozott: Nagyszombatból a királyi palotába helyeztette át az egyetemet. A költözés átalakítást igényelt, legkülönösebb változás, hogy a palota tetejére felépült az egyetem csillagvizsgáló tornya. Ferdinand Pichler és Johann Ernst Mansfeld korabeli metszetén láthatjuk: az udvar felé eső kupola megmaradt, a Duna felőli helyén a négyszögletes torony áll.

Mi maradt meg Mária Terézia örökségéből? A királynő az egyetem ünnepélyes, 1780-as megnyitója után pár hónappal elhunyt, és II. József három év múlva Pestre helyeztette át az intézményt. A csillagvizsgáló tornyát 1830-ban bontották le. A barokk palotát kisebb-nagyobb átépítések után a XIX–XX. század fordulóján jelentősen átalakították.

A legmaradandóbb emléke ennek a korszaknak talán a Szent István-kultusz kialakulása, amely a Szent Jobb hazahozatalához kapcsolódik: minden évben a palota kápolnájától indult augusztus 20-án a körmenet a Nagyboldogasszony-templomig, amely egészen 1944-ig a legfontosabb budavári ünnep volt.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.