Mária Terézia Budája

/ 2017.10.11., szerda 16:58 /

Mária Terézia 300 éve született, és negyven esztendeig, 1740–1780 között volt Magyarország királynője.

De vajon mit adott Budának uralkodása idején, és mi maradt örökségéből? Grassalkovich Antal királyi személynöknek sikerült őt meggyőznie 1748-ban, hogy közadakozásból megépülhessen a töröktől való visszafoglaláskor súlyos sérüléseket szenvedett palota. A következő évben, a királynő 32. születésnapján már le is tették az alapkövet. Az építkezés több részletben, húsz éven át tartott, 1765-től Franz Anton Hillebrandt irányításával. Milyen volt Mária Terézia barokk palotája? Pontosan ismerjük a fennmaradt rajzokról, metszetekről, például Hillebrandt 1770-es akvarelljéről. Elegáns, tekintélyes uralkodói rezidencia képét mutatta, a Dunával párhuzamos, kétemeletes, U alaprajzú épület középszárnyában volt a trónterem, amely a belső díszudvarra nézett, az uralkodó pár hálószobája pedig a Dunára néző oldalon helyezkedett el, mindkét épületrész fölött volt egy-egy kupola. Kápolna is épült, fényűzően be is rendezték, ám Mária Terézia mégsem kívánta uralkodói rezidenciaként használni, csupán néhány alkalommal fordult meg Budán. Így összeomlott Magyarország álma, hogy visszahozható a dicső múlt, Zsigmond vagy Mátyás uralkodásának kora, amikor egész Európából a fényűző budai királyi palota csodájára jártak, ahonnan birodalmat kormányoztak.

Hogy a palota ne álljon üresen, Mária Terézia 1769-ben Sankt Pöltenből beköltöztette az épületbe az angolkisasszonyokat. Buda csalódott polgárai talán kárpótlásként értékelhették, hogy a királynő 1771-ben hazahozatta és a palota kápolnájában helyeztette el Szent István mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot, de az ereklye Raguzából (Dubrovnikból) való megérkezését többéves diplomáciai tárgyalássorozat előzte meg. Pár évvel később, 1778-ban a Szent Jobb számára egy külön kápolnát építettek.

Mária Terézia 1777-ben újabb meglepő döntést hozott: Nagyszombatból a királyi palotába helyeztette át az egyetemet. A költözés átalakítást igényelt, legkülönösebb változás, hogy a palota tetejére felépült az egyetem csillagvizsgáló tornya. Ferdinand Pichler és Johann Ernst Mansfeld korabeli metszetén láthatjuk: az udvar felé eső kupola megmaradt, a Duna felőli helyén a négyszögletes torony áll.

Mi maradt meg Mária Terézia örökségéből? A királynő az egyetem ünnepélyes, 1780-as megnyitója után pár hónappal elhunyt, és II. József három év múlva Pestre helyeztette át az intézményt. A csillagvizsgáló tornyát 1830-ban bontották le. A barokk palotát kisebb-nagyobb átépítések után a XIX–XX. század fordulóján jelentősen átalakították.

A legmaradandóbb emléke ennek a korszaknak talán a Szent István-kultusz kialakulása, amely a Szent Jobb hazahozatalához kapcsolódik: minden évben a palota kápolnájától indult augusztus 20-án a körmenet a Nagyboldogasszony-templomig, amely egészen 1944-ig a legfontosabb budavári ünnep volt.

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

A Fidesz és a totális képviselet kockázata

„A hatalom, a pénz, a döntések mindig hordozzák a megosztás veszélyét. Előbb-utóbb lesznek, akikhez a hatalmon lévőknek muszáj mást szólni, valamivel indokolni, hogy miért nincs más értelmes választás, mint ők.”

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.