Mária Terézia Budája | Válasz.hu

Mária Terézia Budája

/ 2017.10.11., szerda 16:58 /

Mária Terézia 300 éve született, és negyven esztendeig, 1740–1780 között volt Magyarország királynője.

De vajon mit adott Budának uralkodása idején, és mi maradt örökségéből? Grassalkovich Antal királyi személynöknek sikerült őt meggyőznie 1748-ban, hogy közadakozásból megépülhessen a töröktől való visszafoglaláskor súlyos sérüléseket szenvedett palota. A következő évben, a királynő 32. születésnapján már le is tették az alapkövet. Az építkezés több részletben, húsz éven át tartott, 1765-től Franz Anton Hillebrandt irányításával. Milyen volt Mária Terézia barokk palotája? Pontosan ismerjük a fennmaradt rajzokról, metszetekről, például Hillebrandt 1770-es akvarelljéről. Elegáns, tekintélyes uralkodói rezidencia képét mutatta, a Dunával párhuzamos, kétemeletes, U alaprajzú épület középszárnyában volt a trónterem, amely a belső díszudvarra nézett, az uralkodó pár hálószobája pedig a Dunára néző oldalon helyezkedett el, mindkét épületrész fölött volt egy-egy kupola. Kápolna is épült, fényűzően be is rendezték, ám Mária Terézia mégsem kívánta uralkodói rezidenciaként használni, csupán néhány alkalommal fordult meg Budán. Így összeomlott Magyarország álma, hogy visszahozható a dicső múlt, Zsigmond vagy Mátyás uralkodásának kora, amikor egész Európából a fényűző budai királyi palota csodájára jártak, ahonnan birodalmat kormányoztak.

Hogy a palota ne álljon üresen, Mária Terézia 1769-ben Sankt Pöltenből beköltöztette az épületbe az angolkisasszonyokat. Buda csalódott polgárai talán kárpótlásként értékelhették, hogy a királynő 1771-ben hazahozatta és a palota kápolnájában helyeztette el Szent István mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot, de az ereklye Raguzából (Dubrovnikból) való megérkezését többéves diplomáciai tárgyalássorozat előzte meg. Pár évvel később, 1778-ban a Szent Jobb számára egy külön kápolnát építettek.

Mária Terézia 1777-ben újabb meglepő döntést hozott: Nagyszombatból a királyi palotába helyeztette át az egyetemet. A költözés átalakítást igényelt, legkülönösebb változás, hogy a palota tetejére felépült az egyetem csillagvizsgáló tornya. Ferdinand Pichler és Johann Ernst Mansfeld korabeli metszetén láthatjuk: az udvar felé eső kupola megmaradt, a Duna felőli helyén a négyszögletes torony áll.

Mi maradt meg Mária Terézia örökségéből? A királynő az egyetem ünnepélyes, 1780-as megnyitója után pár hónappal elhunyt, és II. József három év múlva Pestre helyeztette át az intézményt. A csillagvizsgáló tornyát 1830-ban bontották le. A barokk palotát kisebb-nagyobb átépítések után a XIX–XX. század fordulóján jelentősen átalakították.

A legmaradandóbb emléke ennek a korszaknak talán a Szent István-kultusz kialakulása, amely a Szent Jobb hazahozatalához kapcsolódik: minden évben a palota kápolnájától indult augusztus 20-án a körmenet a Nagyboldogasszony-templomig, amely egészen 1944-ig a legfontosabb budavári ünnep volt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.