Mária Terézia Budája

/ 2017.10.11., szerda 16:58 /

Mária Terézia 300 éve született, és negyven esztendeig, 1740–1780 között volt Magyarország királynője.

De vajon mit adott Budának uralkodása idején, és mi maradt örökségéből? Grassalkovich Antal királyi személynöknek sikerült őt meggyőznie 1748-ban, hogy közadakozásból megépülhessen a töröktől való visszafoglaláskor súlyos sérüléseket szenvedett palota. A következő évben, a királynő 32. születésnapján már le is tették az alapkövet. Az építkezés több részletben, húsz éven át tartott, 1765-től Franz Anton Hillebrandt irányításával. Milyen volt Mária Terézia barokk palotája? Pontosan ismerjük a fennmaradt rajzokról, metszetekről, például Hillebrandt 1770-es akvarelljéről. Elegáns, tekintélyes uralkodói rezidencia képét mutatta, a Dunával párhuzamos, kétemeletes, U alaprajzú épület középszárnyában volt a trónterem, amely a belső díszudvarra nézett, az uralkodó pár hálószobája pedig a Dunára néző oldalon helyezkedett el, mindkét épületrész fölött volt egy-egy kupola. Kápolna is épült, fényűzően be is rendezték, ám Mária Terézia mégsem kívánta uralkodói rezidenciaként használni, csupán néhány alkalommal fordult meg Budán. Így összeomlott Magyarország álma, hogy visszahozható a dicső múlt, Zsigmond vagy Mátyás uralkodásának kora, amikor egész Európából a fényűző budai királyi palota csodájára jártak, ahonnan birodalmat kormányoztak.

Hogy a palota ne álljon üresen, Mária Terézia 1769-ben Sankt Pöltenből beköltöztette az épületbe az angolkisasszonyokat. Buda csalódott polgárai talán kárpótlásként értékelhették, hogy a királynő 1771-ben hazahozatta és a palota kápolnájában helyeztette el Szent István mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot, de az ereklye Raguzából (Dubrovnikból) való megérkezését többéves diplomáciai tárgyalássorozat előzte meg. Pár évvel később, 1778-ban a Szent Jobb számára egy külön kápolnát építettek.

Mária Terézia 1777-ben újabb meglepő döntést hozott: Nagyszombatból a királyi palotába helyeztette át az egyetemet. A költözés átalakítást igényelt, legkülönösebb változás, hogy a palota tetejére felépült az egyetem csillagvizsgáló tornya. Ferdinand Pichler és Johann Ernst Mansfeld korabeli metszetén láthatjuk: az udvar felé eső kupola megmaradt, a Duna felőli helyén a négyszögletes torony áll.

Mi maradt meg Mária Terézia örökségéből? A királynő az egyetem ünnepélyes, 1780-as megnyitója után pár hónappal elhunyt, és II. József három év múlva Pestre helyeztette át az intézményt. A csillagvizsgáló tornyát 1830-ban bontották le. A barokk palotát kisebb-nagyobb átépítések után a XIX–XX. század fordulóján jelentősen átalakították.

A legmaradandóbb emléke ennek a korszaknak talán a Szent István-kultusz kialakulása, amely a Szent Jobb hazahozatalához kapcsolódik: minden évben a palota kápolnájától indult augusztus 20-án a körmenet a Nagyboldogasszony-templomig, amely egészen 1944-ig a legfontosabb budavári ünnep volt.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.