Mária Terézia Budája

/ 2017.10.11., szerda 16:58 /

Mária Terézia 300 éve született, és negyven esztendeig, 1740–1780 között volt Magyarország királynője.

De vajon mit adott Budának uralkodása idején, és mi maradt örökségéből? Grassalkovich Antal királyi személynöknek sikerült őt meggyőznie 1748-ban, hogy közadakozásból megépülhessen a töröktől való visszafoglaláskor súlyos sérüléseket szenvedett palota. A következő évben, a királynő 32. születésnapján már le is tették az alapkövet. Az építkezés több részletben, húsz éven át tartott, 1765-től Franz Anton Hillebrandt irányításával. Milyen volt Mária Terézia barokk palotája? Pontosan ismerjük a fennmaradt rajzokról, metszetekről, például Hillebrandt 1770-es akvarelljéről. Elegáns, tekintélyes uralkodói rezidencia képét mutatta, a Dunával párhuzamos, kétemeletes, U alaprajzú épület középszárnyában volt a trónterem, amely a belső díszudvarra nézett, az uralkodó pár hálószobája pedig a Dunára néző oldalon helyezkedett el, mindkét épületrész fölött volt egy-egy kupola. Kápolna is épült, fényűzően be is rendezték, ám Mária Terézia mégsem kívánta uralkodói rezidenciaként használni, csupán néhány alkalommal fordult meg Budán. Így összeomlott Magyarország álma, hogy visszahozható a dicső múlt, Zsigmond vagy Mátyás uralkodásának kora, amikor egész Európából a fényűző budai királyi palota csodájára jártak, ahonnan birodalmat kormányoztak.

Hogy a palota ne álljon üresen, Mária Terézia 1769-ben Sankt Pöltenből beköltöztette az épületbe az angolkisasszonyokat. Buda csalódott polgárai talán kárpótlásként értékelhették, hogy a királynő 1771-ben hazahozatta és a palota kápolnájában helyeztette el Szent István mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot, de az ereklye Raguzából (Dubrovnikból) való megérkezését többéves diplomáciai tárgyalássorozat előzte meg. Pár évvel később, 1778-ban a Szent Jobb számára egy külön kápolnát építettek.

Mária Terézia 1777-ben újabb meglepő döntést hozott: Nagyszombatból a királyi palotába helyeztette át az egyetemet. A költözés átalakítást igényelt, legkülönösebb változás, hogy a palota tetejére felépült az egyetem csillagvizsgáló tornya. Ferdinand Pichler és Johann Ernst Mansfeld korabeli metszetén láthatjuk: az udvar felé eső kupola megmaradt, a Duna felőli helyén a négyszögletes torony áll.

Mi maradt meg Mária Terézia örökségéből? A királynő az egyetem ünnepélyes, 1780-as megnyitója után pár hónappal elhunyt, és II. József három év múlva Pestre helyeztette át az intézményt. A csillagvizsgáló tornyát 1830-ban bontották le. A barokk palotát kisebb-nagyobb átépítések után a XIX–XX. század fordulóján jelentősen átalakították.

A legmaradandóbb emléke ennek a korszaknak talán a Szent István-kultusz kialakulása, amely a Szent Jobb hazahozatalához kapcsolódik: minden évben a palota kápolnájától indult augusztus 20-án a körmenet a Nagyboldogasszony-templomig, amely egészen 1944-ig a legfontosabb budavári ünnep volt.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.