Mindent a palotáról

/ 2017.09.13., szerda 17:40 /

A királyi palota közel hétszáz éves története olyan szerteágazó, hogy talán csak néhány ember van, aki behatóan ismeri.

A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) munkatársai, akik kötetet is összeállítottak róla, e szerencsés kevesek közé tartoznak. Bár A budavári királyi palota története című kiadvány tárlatvezetőnek készült a BTM-ben megtekinthető kiállításokhoz, azoknak is jó szívvel ajánlható, aki nem jutottak el a múzeumba. A kötet összegzi mindazokat az ismereteket, amelyeket ma az épület múltjáról, használatáról, lakóiról tudni lehet. Végigkísérhetjük történetét a Nagy Lajos király uralkodása alatt megkezdett építkezéstől – az 1300-as évek közepétől – a török időkön és Mária Terézia korán át az Ybl-és Hauszmann-féle bővítésekig, majd a háborús pusztítás, a Rákosi-és Kádár-kori helyreállításon át mai használatáig. A második világháború utáni régészeti feltárásoknak köszönhetően áttekinthetjük, mi maradt meg mára a középkori palotából, megismerhetjük különböző korok díszítését, berendezési tárgyait, étkészleteit, kályhacsempéit, megtudhatjuk, uralkodóink mennyi időt töltöttek a palotában. Hatalmas ismeretanyag ez részletes adatokkal, 118 oldalba összesűrítve, amely megkerülhetetlen a palotáról készülő bármilyen további kötet készítésekor.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.