Műveljük kertjeinket!
A közösségteremtés új helyszínei lehetnek Budapesten az egyre szaporodó közösségi kertek. Idén tavasszal a város több pontján megindulhat a palánták ültetése, gondozása, és gereblyenyélre támaszkodva a beszélgetés is, ami talán a friss zöldségnél is fontosabb a kezdeményezők számára.
"Angliában 1908-ban már törvény szabályozta ezeknek a kerteknek a működését - mondta el lapunknak Rosta Gábor. - Nemzetközi példák ma is számos világvárosból hozhatók." A közösségi kertalapítás elsőre talán széplelkű környezetvédők lelkes akciózásának tűnhet, de a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha kellő gondossággal előkészített és működtetett programról van szó, akkor az évtizedekig működőképes marad. A kerttervezés szigorú szempontok szerint történik: fontos, hogy a területen legyen öntözési lehetőség, kapjon megfelelő napfényt, legyen bekerítve, és rendezett legyen a jogi státusza is. A gazdálkodóknak be kell tartaniuk a szabályokat: például nem használhatnak permetezőszereket. Az sem mindegy, miből táplálkoznak a növények: a Városi Kertek Egyesület által vezetett helyszíneken konténereket alakítanak ki jó minőségű termőfölddel. Több kertet üzemeltet a Kortárs Építészeti Központ, illetve más civilszervezetek is (igaz, nem minden esetben ezeknek az elveknek a mentén), a társadalmi igény tehát tapintható.
Idén tavasszal valóságos boom tapasztalható a kertalapításban, ami főleg annak köszönhető, hogy az elmúlt évek úttörő kezdeményezései bebizonyították, a modell működik. Mintakertté a tavaly óta működő kispesti közösségi kert vált. Aki az Irányi Dániel és Bem utca sarkán bekukkant a kerítésen, azt is láthatja, hogy néz ki egy igazi közösségi kert: a konténerek és ágyások közt rendben tartott utak vannak, az egyik sarokban komposztáló, zárható raktár a szerszámoknak, saját készítésű kerti bútorok. Az újonnan létesítendő kertek hasonlóak lesznek: idén megnyílhat Kispesten a Forrásház mellett a második kert is, de Óbudán, Budafokon, Zuglóban és Újbudán is kizöldülnek a grundok.
"Igyekszünk arra is felkészíteni a leendő tagokat, hogy bizony adódhatnak problémák is" - mondta el Rosta Gábor az új helyszíneken tartott első lakossági fórumokon. Kispesten eddig vandalizmussal járó lopással nem találkoztak, de akár ilyen helyzetekkel is szembe kell majd nézni. A gazdálkodás külön tudomány, ezért tanfolyamokat is indítanak, illetve minden kertalapítást sok találkozó, megbeszélés, egyeztetés előz meg. De a közösségek már alakulóban vannak.
Őrmezőn, a Neszmélyi és a Menyecske utca találkozásánál egy már korábban felszámolt játszótér helyén indulhat meg a palántázás. Az első, február végi találkozón rögtön több mint tucatnyi jelentkező akadt a művelésre: itt összesen 34 családi parcella lesz. A tervek szerint áprilisban megindulhat az építés, májusban pedig ünnepélyesen megnyílhat a kert. Az őrmezei találkozón a kerület polgármestere, Hoffmann Tamás is részt vett. "Több szempontból is értékesnek tartom a programot - mondta el lapunknak a kerület vezetője. - Egyrészt mert sok olyan terület van, ami jelenleg kihasználatlan, ezeket legjobban az ott lakók tudják használni, karban tartani. Nem lebecsülendő, hogy meg tudnak termelni olyan termékeket is, amiket egyébként csak a piacon lehet beszerezni. Másrészről a közösségépítés kiváló módját látjuk benne. Budapesten már működik néhány ilyen kert, de kevés, így az őrmezei a többiek számára is mintává, követendő példává válhat. Minden kerületit bátorítok is arra, hogy fogjanak össze és létesítsenek hasonlóakat, mi a lehetőségeink szerint támogatjuk ezeket a kezdeményezéseket." Újbudán épül egy másik kert is, a Budapest- Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség gondozásában Albertfalván, itt tehát a gyülekezet épülhet a közös tevékenység által.
Óbudán idén két új közösségi kertet is kialakítanak: az egyiket Békásmegyeren, a Királyok útja-Juhász Gyula utca találkozásánál, a másikat a Kaszásdűlő HÉV-megálló közelében, a Boglya utca-Szérűskert utca-Avar utca között fekvő zöldterületen. A hónap közepén már itt is megtartották az első lakossági fórumokat. Az önkormányzat egyenként 1200-1300 négyzetméteres területet bocsát rendelkezésre, és a Városi Kertek Egyesülettel kötött megállapodásuk értelmében vállalták, hogy bekerítik, illetve felparcellázzák ezeket. A szakmai irányítást az egyesület vállalta, a konkrétumokról a létrejövő kertközösség tagjai dönthetnek majd. Itt is a jól bevált, fejenként hét négyzetméternyi, magasított ágyásokban dolgozhatnak majd a leendő kertközösség tagjai, ezekbe új, jó minőségű föld kerül. "Az önkormányzat célja elsősorban a közösségteremtés" - mondta el lapunknak Szabó Magdolna főtanácsadó. - A lakótelepi tömbök közt már korábban is tapasztaltuk, hogy itt-ott ültettek, gondoztak növényeket az itt lakók: ez jelzi, hogy különösen a toronyházak lakóinak nagy szükségük van arra, hogy valahol egy kicsit tudjanak kertészkedni." Egyúttal a kertek rendezettebbé is teszik a környezetet, az utcaképet is. Ha az idei próbaév sikerrel zárul, a jövőben több helyen is felvirágozhatnak a házak tövében a kis ültetvények.
Zuglóban március 23-án pikniket tartanak a Zsálya utca és a Fischer István utca sarkán, a leendő közösségi kert helyszínén egy már működő civil kert, a ZUG tagjai. Rozgonyi Zoltán alpolgármester és Barta Ferenc főépítész képviselte az önkormányzatot a program első találkozóján március elején a Cserepesházban.
"Két év kitartó munkája és egy álom válik valóra" Budafokon is a Leányka utca 60-as szám alatt, a kertközösség már működő Facebook-oldala szerint. Az önkormányzat biztosítja itt is a hátteret, és az első találkozón már a parcellák felére akadt is jelentkező.
"Az elmúlt évtizedekben eltűnt vidéken is a háztáji, pedig ez a magyar kertkultúra virágzó területe volt" - figyelmeztet Rosta Gábor. Kezdeményezése tehát a városi közösségek teremtésén túl a város-vidék párbeszéd javítását is célul tűzte ki. Kertből és közösségből ugyanis nem csak Budapesten van igazán nagy hiány.
Műveljük kertjeinket!