Műveljük kertjeinket!

/ 2013.03.21., csütörtök 16:20 /

A közösségteremtés új helyszínei lehetnek Budapesten az egyre szaporodó közösségi kertek. Idén tavasszal a város több pontján megindulhat a palánták ültetése, gondozása, és gereblyenyélre támaszkodva a beszélgetés is, ami talán a friss zöldségnél is fontosabb a kezdeményezők számára.

Budapesten két dologból van igazán nagy hiány: közösségből és kertekből. Ezt a diagnózist Rosta Gábor, a Városi Kertek Egyesület elnöke állította fel - de mielőtt komoran magunkba néznénk, egy nagyon szerethető megoldást is kínál a problémára: nem meglepő módon a közösségi kerteket. Hogy ez mi volna? Egy kis oázis a városban, ahol mindenki kaphat néhány négyzetméternyi földet művelésre, ha tagja lesz a kertközösségnek. Olyan potenciális földterület ugyanis rengeteg van városszerte, amelynek jelenleg semmi haszna nincs, de alkalmas volna arra, hogy paradicsompalánták nőjenek rajta. Csak észre kell venni és hasznosítani kell őket, főleg ott, ahol az emberi kapcsolatokat is betemette a sár és a beton.

"Angliában 1908-ban már törvény szabályozta ezeknek a kerteknek a működését - mondta el lapunknak Rosta Gábor. - Nemzetközi példák ma is számos világvárosból hozhatók." A közösségi kertalapítás elsőre talán széplelkű környezetvédők lelkes akciózásának tűnhet, de a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha kellő gondossággal előkészített és működtetett programról van szó, akkor az évtizedekig működőképes marad. A kerttervezés szigorú szempontok szerint történik: fontos, hogy a területen legyen öntözési lehetőség, kapjon megfelelő napfényt, legyen bekerítve, és rendezett legyen a jogi státusza is. A gazdálkodóknak be kell tartaniuk a szabályokat: például nem használhatnak permetezőszereket. Az sem mindegy, miből táplálkoznak a növények: a Városi Kertek Egyesület által vezetett helyszíneken konténereket alakítanak ki jó minőségű termőfölddel. Több kertet üzemeltet a Kortárs Építészeti Központ, illetve más civilszervezetek is (igaz, nem minden esetben ezeknek az elveknek a mentén), a társadalmi igény tehát tapintható.

Idén tavasszal valóságos boom tapasztalható a kertalapításban, ami főleg annak köszönhető, hogy az elmúlt évek úttörő kezdeményezései bebizonyították, a modell működik. Mintakertté a tavaly óta működő kispesti közösségi kert vált. Aki az Irányi Dániel és Bem utca sarkán bekukkant a kerítésen, azt is láthatja, hogy néz ki egy igazi közösségi kert: a konténerek és ágyások közt rendben tartott utak vannak, az egyik sarokban komposztáló, zárható raktár a szerszámoknak, saját készítésű kerti bútorok. Az újonnan létesítendő kertek hasonlóak lesznek: idén megnyílhat Kispesten a Forrásház mellett a második kert is, de Óbudán, Budafokon, Zuglóban és Újbudán is kizöldülnek a grundok.

"Igyekszünk arra is felkészíteni a leendő tagokat, hogy bizony adódhatnak problémák is" - mondta el Rosta Gábor az új helyszíneken tartott első lakossági fórumokon. Kispesten eddig vandalizmussal járó lopással nem találkoztak, de akár ilyen helyzetekkel is szembe kell majd nézni. A gazdálkodás külön tudomány, ezért tanfolyamokat is indítanak, illetve minden kertalapítást sok találkozó, megbeszélés, egyeztetés előz meg. De a közösségek már alakulóban vannak.

Őrmezőn, a Neszmélyi és a Menyecske utca találkozásánál egy már korábban felszámolt játszótér helyén indulhat meg a palántázás. Az első, február végi találkozón rögtön több mint tucatnyi jelentkező akadt a művelésre: itt összesen 34 családi parcella lesz. A tervek szerint áprilisban megindulhat az építés, májusban pedig ünnepélyesen megnyílhat a kert. Az őrmezei találkozón a kerület polgármestere, Hoffmann Tamás is részt vett. "Több szempontból is értékesnek tartom a programot - mondta el lapunknak a kerület vezetője. - Egyrészt mert sok olyan terület van, ami jelenleg kihasználatlan, ezeket legjobban az ott lakók tudják használni, karban tartani. Nem lebecsülendő, hogy meg tudnak termelni olyan termékeket is, amiket egyébként csak a piacon lehet beszerezni. Másrészről a közösségépítés kiváló módját látjuk benne. Budapesten már működik néhány ilyen kert, de kevés, így az őrmezei a többiek számára is mintává, követendő példává válhat. Minden kerületit bátorítok is arra, hogy fogjanak össze és létesítsenek hasonlóakat, mi a lehetőségeink szerint támogatjuk ezeket a kezdeményezéseket." Újbudán épül egy másik kert is, a Budapest- Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség gondozásában Albertfalván, itt tehát a gyülekezet épülhet a közös tevékenység által.

Óbudán idén két új közösségi kertet is kialakítanak: az egyiket Békásmegyeren, a Királyok útja-Juhász Gyula utca találkozásánál, a másikat a Kaszásdűlő HÉV-megálló közelében, a Boglya utca-Szérűskert utca-Avar utca között fekvő zöldterületen. A hónap közepén már itt is megtartották az első lakossági fórumokat. Az önkormányzat egyenként 1200-1300 négyzetméteres területet bocsát rendelkezésre, és a Városi Kertek Egyesülettel kötött megállapodásuk értelmében vállalták, hogy bekerítik, illetve felparcellázzák ezeket. A szakmai irányítást az egyesület vállalta, a konkrétumokról a létrejövő kertközösség tagjai dönthetnek majd. Itt is a jól bevált, fejenként hét négyzetméternyi, magasított ágyásokban dolgozhatnak majd a leendő kertközösség tagjai, ezekbe új, jó minőségű föld kerül. "Az önkormányzat célja elsősorban a közösségteremtés" - mondta el lapunknak Szabó Magdolna főtanácsadó. - A lakótelepi tömbök közt már korábban is tapasztaltuk, hogy itt-ott ültettek, gondoztak növényeket az itt lakók: ez jelzi, hogy különösen a toronyházak lakóinak nagy szükségük van arra, hogy valahol egy kicsit tudjanak kertészkedni." Egyúttal a kertek rendezettebbé is teszik a környezetet, az utcaképet is. Ha az idei próbaév sikerrel zárul, a jövőben több helyen is felvirágozhatnak a házak tövében a kis ültetvények.

Zuglóban március 23-án pikniket tartanak a Zsálya utca és a Fischer István utca sarkán, a leendő közösségi kert helyszínén egy már működő civil kert, a ZUG tagjai. Rozgonyi Zoltán alpolgármester és Barta Ferenc főépítész képviselte az önkormányzatot a program első találkozóján március elején a Cserepesházban.

"Két év kitartó munkája és egy álom válik valóra" Budafokon is a Leányka utca 60-as szám alatt, a kertközösség már működő Facebook-oldala szerint. Az önkormányzat biztosítja itt is a hátteret, és az első találkozón már a parcellák felére akadt is jelentkező.

"Az elmúlt évtizedekben eltűnt vidéken is a háztáji, pedig ez a magyar kertkultúra virágzó területe volt" - figyelmeztet Rosta Gábor. Kezdeményezése tehát a városi közösségek teremtésén túl a város-vidék párbeszéd javítását is célul tűzte ki. Kertből és közösségből ugyanis nem csak Budapesten van igazán nagy hiány.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.