"Nekünk harangoztak"

/ 2012.03.20., kedd 11:51 /

A Mátyás-templom épületének külső rekonstrukciója célegyenesben van. 2011 húsvétja óta pedig a harangok is másképpen szólnak. Az erről szóló dokumentumfilmet 2012. január 21-én mutatták be, és Nagy Gábor Tamás budavári polgármester ígérete szerint hamarosan kereskedelmi forgalomba is kerül.

A Budavári Nagyboldogasszony-templomot az egyházi hagyomány szerint Szent István alapította, a köznyelv - az 1470-re felépült délnyugati harangtorony után - mégis Mátyás-templomként emlegeti. Harangjainak rekonstrukciója 2006-ban került először szóba. Végül - közel öt év munkájával - a Norvég Alap segítségével és széles körű összefogással valósult meg. Az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára, személy szerint pedig Hanák Gábor kapva kapott az alkalmon, hogy filmre vegye a folyamat állomásait. "Több mint két éven keresztül forgathattunk a budavári önkormányzat jóvoltából - meséli Hanák Gábor. - Nem alakult állandó stáb, hanem mindig az aktuális helyszínhez és eseményhez verbuváltunk össze egy csapatot. Én rendezőként vettem részt a munkában." Több mint tizenöt órányi nyersanyagot vettek fel, ebből ülepedett le a dokumentumfilm hetven műsorperce.

"Magyarországon sosem volt jellemző az úgynevezett in situ emlékek megőrzése és kiállítása - mondja Hanák Gábor. - Kicsit ezek helyett, illetve ezek pótlására készült el A Mátyás-templom harangjainak rekonstrukciója című film." In situ emlékre példaként a lübecki Szűz Mária-templomot említi, ahol az egyik torony aljában két régi, lezuhant és összetört harang látható. 1942 virágvasárnapjának előestéjén az angolok célzott bombázást intéztek a templom ellen, amely szinte teljesen kiégett. A harangok darabjait erre emlékezve hagyták az eredeti helyen.

A forgatásokkal párhuzamosan összegyűjtötték a Mátyás-templomra vonatkozó összes archív felvételt. A régi képanyag mozgásteret engedett a kreativitásnak is, múlt és jelen egymásra játszásának, atmoszférateremtésnek. Nem véletlen tehát a film alcíme: Történet, asszociációk, analógiák. Különös például összevetni egy 1924-es harangszentelés képsorait a 2011-es ceremóniával. Kilencven éve szenteltvízzel átmosták a harangot, majd kakukkfűvel, mirhával és tömjénnel a belsejét "megfüstölték", a pap pedig hétszer rajzolt keresztet rá. A XXI. században már lényegesen "puritánabb" a szertartás. A világ gyorsul, és a harangszentelés tartja vele az iramot.

A Mátyás-templomnak hét harangja van, ezek közül hat a harangtoronyban található, egy kisharang pedig a huszártoronyban függ. A rekonstrukció során a harangtorony hat lakója kapott régi-új lelket. Négyet újraöntöttek, két történelmi harang pedig hangzáskorrekción esett át. Ez utóbbiak az 1723-as Szentháromság-harang és az 1891-es Szent Károly-harang. 1994 óta a Szent Károly-harang hallható minden délben a Magyar Televízióban is. A harangöntést és a hangolást magyar vállalkozó híján a passaui Rudolf Perner vállalta. "Egy harangnak négy felhangját szokás figyelembe venni" - tudjuk meg Mátéffy Balázstól, a Mátyás-templom múzeumának vezetőjétől. "Hat harang esetében tehát huszonnégy hang összhangzatáról beszélhetünk. A Szent Károly-harangot például a félhang hét tizenhatod részével kellett mélyebbre hangolni." A Perner cég jó szándékát és elhivatottságát jelzi, hogy a 110 kilogrammos lélekharangot, a Szent Margitot ajándékba kapta a Mátyás-templom. A legnagyobb harang egyébként a Krisztus-harang, amely 4500 kilogrammot nyom.

A Mátyás-templom tetőzetének gerincén ülő, fából épült huszártorony rejti a templom hetedik, immáron néma kisharangját. A harang felső részén a II. világháborúban kapott belövés nyomán kéttenyérnyi lyuk tátong, emiatt használhatatlan. Eredeti nyelve is eltűnt.

A Mátyás-templom régi-új harangjai - hivatalosan - 2011 húsvétján szólaltak meg először. Ám Hanák Gábor elárulja, hogy a film kedvéért már korábban tartottak egy "főpróbát". "Semmihez sem hasonlítható élmény volt közvetlen közelről a hangzás" - meséli. "Mintha a túlvilágon tettünk volna látogatást. Azt éreztem, hogy "nekünk harangoztak". És tényleg nekünk harangoztak." Plénumharangozást - amikor az összes harang egyszerre szól - évente csak öt-hat alkalommal tartanak, valamint akkor, ha azt az esemény súlya és fontossága indokolja. "Ilyen fontos esemény például a pápa és az esztergomi érsek hivatalba lépése és halála" - avat be Mátéffy Balázs. A harangrekonstrukció folyamatából egy apróság azért még hátra van: a harangtorony ablakainak bezsaluzása. A teljes értékű hangzáshoz - a szakértők szerint - ez elengedhetetlen. Nyárra, a nándorfehérvári győzelem 556. évfordulójának ünnepségeire ez is elkészül majd.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.