Nyitott lelkek fesztiválja

/ 2017.05.10., szerda 18:14 /

A Tébláb Alapfokú Művészeti Iskola nem „csak” iskola, hanem egy olyan közösségi tér is, ahol a gyerekek, a szülők és a pedagógusok közösen élik meg a hétköznapok és az ünnepnapok lényegét. Idén 25. alkalommal rendezték meg a Tébláb Nemzetközi Fesztivált a XVIII. kerületben.

A Tébláb Nemzetközi Néptáncfesztivál immár negyed évszázada nyitotta meg kapuit a pestszentlőrinci Rózsa Művelődési Házban. A program olyan jól sikerült, hogy nem lehetett csak egyszeri alkalom, folytatni kellett... És a rendezvény már régen „kinőtte” ezt a helyszínt.

Persze ahhoz, hogy huszonötödik alkalommal is otthont adjon a néptáncfesztiválnak a XVIII. kerület, még korábbra kell visszatekerni az idő kerekét, mert ehhez kellett az is, aki az egészet megálmodta.

Vörös Árpád, a Tébláb Táncművészeti Alapítvány elnöke, táncpedagógus korábban a Bókay Árpád Általános Iskolában tanított, ott indította el a néptáncszakkört.

„1990-ben kerültem a Bókay iskolába, ahol elkezdtem néptáncot oktatni. A kezdetekben felmerült bennem, hogy vajon a gyerekeket érdekli-e a paraszti folklór ebben az urbanizált környezetben, Budapesten, annak is az egyik legnagyobb kerületében. Aztán a vártál is több volt az érdeklődő fiatal. Két év után már ott tartottunk, hogy televíziós fellépéseink is voltak, majd a tanítványaim rábeszélésének engedve beneveztünk a Ki mit tud?-ra. De akkor még nevünk sem volt. Éppen a nevezési lapot töltöttem ki, amikor arra gondoltam, mit fogunk mi téblábolni egy ilyen rangos rendezvényen. Így lett a nevünk végül Tébláb. Aztán a Tébláb Alapfokú Művészeti Iskola »magja« úgy kezdett el működni, mint a mágnes… Egymás után jöttek a diákok barátai, ismerősei” – emlékszik vissza a pedagógus.

1999-ben már olyan nagyra nőtt a Tébláb mint közösség, hogy Vörös Árpád művészeti iskolává alakította.

Az intézményi keretek között működő táncműhely ma már több mint háromszáz fővel foglalkozik 6–22 éves korig, képesség és korosztály szerint csoportokba osztva őket. Sőt az óvodásokkal és a felnőttekkel együtt több mint négyszáz tagot számlálnak. Ez utóbbi csoport a TSZCS, azaz a Tébláb Szülői Csoport.

Ebből is látszik, hogy a Tébláb Alapfokú Művészeti Iskola nem „csak” iskola, hanem egy olyan közösségi tér is, ahol a gyerekek, a szülők és a pedagógusok közösen élik meg a hétköznapok és az ünnepnapok örömeit.

Az iskola egyik célja az, hogy ápolja a hagyományos magyar népi kultúrát, és a tánc nyelvén neveljen a múlt tiszteletére. A tánc mellett a Kárpát-medencében élő népek kultúrájával, folklórjával és tárgyi néprajzával is megismerkedhetnek itt a növendékek.

„Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 28 évben több mint ezer fiatallal ismertettük meg a népi kultúrát a dél-pesti régióban. Nagyon sok tanítványom dolgozik profi táncosként a világ különböző országaiban, ám még többen vannak, akiknek a tánc a hobbijuk lett, egészen más pályán indultak el, de a Tébláb-szellemiséget azóta is őrzik. Elsődleges célunk nem profi művészek nevelése, hanem olyan nyitott lelkeké, akik saját hagyományaik megismerésén keresztül értékelik és elfogadják a más népek kultúráját is. Ezért fontos, hogy a népi kultúrával a lehető legkisebb korban ismerkedjenek meg a gyerekek. Ebből fakadóan rendezünk havonta gyermektáncházat, ahová már sok volt téblábos szülő is elhozza a csemetéjét. Sőt jönnek pocaklakók is, akik már születésük előtt kapcsolatba kerülnek a magyar népzenével” – magyarázza a pedagógus.

A néptánc javítja a gyermekek testtartását, lehetőséget ad mozgáskultúrájuk sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességük, ritmusérzékük, hallásuk, tér- és formaérzékük fejlesztésére, gazdagítására, továbbá oldja a stresszt, és örömöt nyújt. A néptáncot a fejlesztőpedagógusok ezért terápiaként is alkalmazzák.

„Azok a gyerekek, akik már megízlelték a néptánc örömét, a hagyományos kultúrát úgy használják, mint az anyanyelvüket. S ez valóban egy nyelv. A tánc, a szokásrendszer, a dalok ugyanúgy az autentikus közeg szerves részét képezik ma is, mint ahogy az emberek elmennek a templomba vagy éppen kezet fognak a barátaikkal. A tánc pedagógiai szempontból is hasznos, mert a fiatalok odafigyelnek egymásra, könnyebben alakítanak ki baráti vagy társas kapcsolatokat, beleértve ebbe a szerelmet is. Sokkal könnyebben tudják magukat elhelyezni a társadalom palettáján. A táncosoknak egyedül, párban, csoportban egyaránt meg kell jelenniük a színpadon, és alkalmazkodniuk kell a környezetükhöz, a csoportjukhoz. El kell fogadniuk, hogy heti rendszerességgel sokat kell dolgozniuk” – hangsúlyozza a táncpedagógus.

A Tébláb turnésorozata 1996-ban, az ankarai világfesztivállal kezdődött, amelyen 48 ország 56 együttese vett részt. Azóta is rendszeres résztvevői hazai és nemzetközi rendezvényeknek, Walestől Tatárföldig, Finnországtól Szicíliáig számos fesztiválon képviselték már Magyarországot.

Óriási élmény kitekinteni más népek kultúrájára, ám mégis a dél-pesti régióban végzett munkájukat tartják a legfontosabbnak. Ezért is nagy jelentőségű, hogy évről évre megrendezzék a Tébláb Nemzetközi Néptáncfesztivált Pestszentlőrinc-Pestszentimrén. A teljesség igénye nélkül felléptek már a találkozón bajor, bolgár, finn, lengyel, tatárföldi és macedón néptánccsoportok is. A jubileumi rendezvényen a megmérettetés terhe nélkül szerepeltek a Tébláb tánccsoportjai mellett a XVIII. kerületi óvodások, kisiskolások, budapesti, vidéki és a határon túli magyar néptáncegyüttesek.

„Az életem büszkesége, hogy a népi kultúra ápolása nemcsak a munkám, hanem az életem szerves része a családomon belül is. Olyan szerencsém van, hogy mind a négy gyermekem – 26 és 9 éves fiam, 24 és 6 éves lányom – táncol, és valamennyien szívvel-lélekkel ebben a kultúrában élnek. A néptánc mindannyiunk lételeme” – teszi hozzá Vörös Árpád.

* * *

XXV. Tébláb nemzetközi néptáncfesztivál

A Tébláb Táncművészeti Alapítvány és a Tébláb Alapfokú Művészeti Iskola április 28. és május 1. között rendezte meg a huszonötödik nemzetközi néptáncfesztivált. Mi sem volt természetesebb annál, hogy április 29-ét, a tánc világnapját, amely egyúttal a néptáncfesztivál fő napja volt, sok-sok tánccal ünnepeljék. Kicsik és nagyok, amatőr és professzionális táncosok adtak ízelítőt az érdeklődőknek a Kárpát-medence hagyományos néptáncaiból. Az idei fesztivál külföldi vendégei Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból érkeztek.

Az iskola a néptánc mellett nyitott a táncszínházi hangulatot közvetítő műsorok felé is. Ezt példázza a Nemzetközi Néptáncfesztivál zárónapján előadott Külön vers Szászcsávásról című produkció, amely az erdélyi kis falu magyar és cigány közösségének gazdag ének- és néptánckultúráját mutatta be.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.